383-an támogatták, 327-en ellenezték, 22-en tartózkodtak, egy szavazat érvénytelen volt, így az Európai Parlament megszavazta az eddigi német védelmi miniszter Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. A többséghez az összes hivatalban lévő EP-képviselő szavazatának többségére, 374 szavazatra volt szükség. Ő az első nő és 1967 óta az első német az Európai Bizottság élén.

Von der Leyen október 31-e után veszi át ténylegesen az Európai Bizottság vezetését a leköszönő Jean-Claude Junckertől.

Így köszönte meg a támogatást Von der Leyen a Twitterén:

Az Európai Parlament eredetileg ragaszkodott hozzá, hogy a frakciók korábban megnevezett csúcsjelöltjei közül nevezzenek meg valakit. Miután azonban a szocialisták és a liberálisok elvetették a rendszert azzal, hogy beakasztottak a legnagyobb pártcsalád emberének, Manfred Webernek, a saját csúcsjelöltjüknek, Frans Timmermansnak pedig a néppártiak, a visegrádiak és az olaszok közös ellenzése miatt nem jött ki a matek, a baloldal sikeresen megnyitotta az utat egy másik jobboldali jelöltnek és a csúcsjelölti rendszer bukásának. Von der Leyen jelölése után a kormány a V4-ek sikeréről beszélt.

Kedden az Ursula von der Leyenről szóló délelőtti plenáris ülésen az Európai Néppárt értelemszerűen jelezte, hogy támogatja Von der Leyen jelölését, de az kérdés volt, hogy a korábban Timmermans csúcsjelöltsége mellett kardoskodó szociáldemokraták hogyan döntenek. Kedden azonban a frakcióvezetőjük már jelezte, hogy nem szeretnének intézményi válságot okozni.

A liberális-integrációpárti frakció vezetője azt mondta, hogy készek támogatni a jelöltet, de elvárják, hogy az új Európai Bizottságban a feladatok elosztásánál nagyobb súlyt kapjanak a kelet-európaiak. A szavazás előtt kiszivárgott információk már arról szóltak, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok is támogatni fogják a német jelöltet, ezért nem volt meglepetés az eredmény.

A Zöldek délelőtt jelezték, hogy nem szavazzák meg Von der Leyent, de ha az EP megválasztja, később támogatni fogják majd. Előzetesen az is látszott, hogy a jobb- és balszélről is Von der Leyen ellen szavaznak majd az euroszkeptikusok és az Egyesült Európai Baloldal pártcsaládja is.

Érzelemteli, lelkesítő programbeszédet tartott első európai parlamenti felszólalásában Ursula von der Leyen kedden délelőtt. Az európai államfők és kormányfők által az Európai Bizottság elnökének jelölt német politikus egyértelművé tette, hogy mélyen hisz az európai összetartozásban, elkötelezett híve az európai uniós integrációnak és az európai értékeknek.

"Nem kötünk kompromisszumokat, ha a jog uralmának fenntartásáról van szó" – szögezte le, és megerősítette, hogy támogatni fog egy olyan mechanizmust, amely az Európai Unióban ügyelni fog a jogállam állapotára.

Azt is kijelentette, hogy határozott lépéseket fog tenni, hogy újrainduljon a menekültügyi szabályok európai reformja. Meg kell őrizni azt az elvet, hogy akinek védelemre van szüksége, védelmet kapjon az Európai Unióban, tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: azért is dolgozni kell, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek miatt tömegek vándorolnak el az otthonukból Európa felé.

Egységes külpolitikát szeretne, amihez megszüntetné a tagállami vétó lehetőségét is külpolitikai kérdésekben. A brit kilépés kapcsán megismételte egy hétfői levélben tett nyilatkozatát, miszerint ha több időre van szükség a tárgyalásokhoz, ő támogatja, hogy a brexit határidejét az október 31-re tervezetthez képest még tovább halasszák.

(Index nyomán)

Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unió megteremtése érdekében, a belső harcok helyett a közös kihívások leküzdésére kell összepontosítani – jelentette ki Ursula von der Leyen, miután megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének kedd este Strassburgban.

Rövid köszönőbeszédében hangsúlyozta: a belé vetett bizalommal az Európai Parlament (EP) képviselői hitet tettek egy „egységes, kelettől nyugatig, déltől északig terjedő Európa” mellett.

„Nagy a felelősség, most megkezdődhet a munka” – húzta alá, azon véleményének adva hangot, hogy sikerülni fog legyőzniük a kontinens előtt álló nagy kihívásokat. Végezetül pedig közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait.

A szavazás eredményének kihirdetése után láthatóan megkönnyebbült von der Leyen későbbi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul.

Rámutatott, hogy mindig Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint a hazatérés. Hozzátette, Brüsszelben, valamint Strassburgban fogja tölteni a nyarat, hogy felkészüljön az új feladatára.

A szoros eredménnyel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy „demokráciában a többség, az többség”, és ez jó kezdőpontnak számít, minthogy két héttel ezelőtt még nem ismerte őt a képviselők egy jelentős része.

Egy másik kérdés kapcsán közölte, hogy nemi és földrajzi kiegyensúlyozottságra törekszik az Európai Bizottság tárcáinak elosztásában, rámutatva, hogy a kelet- és közép-európai tagállamok megfelelő képviseletét is biztosítani kell.

A szavazást követően David Sassoli, az EP új elnöke gratulált az eredményhez, és kiemelte, rendkívül fontos időszak következik most, ugyanis elő kell készíteni a biztosjelöltek meghallgatását.

„A következő néhány év nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából, s a feladatot csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros és teljes együttműködésben dolgoznak együtt az intézményeink” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.

Angela Merkel német kancellár és több német pártvezető is gratulált kedd este Ursula von der Leyen német védelmi miniszternek megválasztásához az Európai Bizottság élére.

A német kancellári hivatal által közzétett közlemény szerint Angela Merkel kormányfő örömét fejezi ki, hogy első alkalommal kerül nő a brüsszeli testület élére, egyúttal kiemeli, hogy több mint öt évtized után lesz ismét német elnöke a bizottságnak. A szintén német konzervatív Walter Hallstein a bizottság első elnöke volt 1958-tól 1967-ig.

„Örülök, mert vele meggyőződéses és meggyőző vezetője lesz az Európai Bizottságnak” – írja közleményében régi szövetségeséről Angela Merkel, aki szerint Ursula von der Leyen nagy lendülettel áll majd neki megoldani azokat a kihívásokat, amelyek az Európai Unió előtt állnak. „Ha ma el is veszítek egy hosszú évek óta mellettem dolgozó minisztert, új partnerre találok benne Brüsszelben” – áll a kancellária közleményében.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szintén közleményt adott ki, melyben történelmi napnak nevezi a mai napot Európa számára. A CDU gratulál Ursula von der Leyennek, és büszke rá – húzza alá közleményében a CDU vezetője, aki szerint a megválasztott elnök politikailag középen áll, hidakat épít és Európa egységéért száll síkra, és ebben számíthat a CDU támogatására.

Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, bajor kormányfő szintén gratulált von der Leyen elnökké választásához, amit egész Németország sikerének nevezett. „Ez eredmény Németország számára, de totális leégés a német szociáldemokratáknak” – fogalmazott a bajor politikus, miután a titkos szavazáson a német EP-képviselők többsége valószínűleg nem támogatta von der Leyen megválasztását. Söder szerint egy német jelölt mögött minden német képviselőnek ki kellene állnia.

A szociáldemokrata Olaf Scholz pénzügyminiszter és alkancellár, valamint Heiko Maas külügyminiszter a voksolás eredményének ismertetése után azonnal gratulált a bizottság megválasztott elnökének, annak dacára, hogy pártjuk EP-képviselői nem akarták támogatni a konzervatív politikus megválasztását.

A német Zöldek EP-képviselőinek többsége előzetesen von der Leyen megválasztása ellen foglalt állást, ennek ellenére a párt két társelnöke, Annalena Baerbock és Robert Habeck gratulált a leköszönő német védelmi miniszternek megválasztásához. A két politikus mindazonáltal aláhúzta, hogy hiányolják a konkrét ígéreteket a megválasztott elnöktől a klímavédelem, a demokrácia és a jogállamiság védelme és a földközi-tengeri migráció terén. „Szép szavak helyett jó lett volna konkrét ígéreteket hallani” – húzta alá Baerbock és Habeck.

(MTI)

A DK frakciószóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy pártjuk ez ügyben indított online szavazásán több mint ötvenezer ember vett részt, és a többség azt kérte, hogy szavazzák meg a jelöltet.

Gréczy Zsolt hozzátette, hogy a döntésnek politikai okai is vannak. Ursula von der Leyen kedd délelőtt tartotta az Európai Parlamentben a programbeszédét, és a DK örömmel nyugtázta, hogy nagyjából a saját programját hallhatta vissza – közölte. A jelölt az Európai Egyesült Államok tervének támogatója, programbeszédében vállalta az európai minimálbér, az európai munkanélküli ellátás és az európai gyermektámogatások bevezetését, emellett kiállt a multinacionális technológiai cégek tisztességes adóztatása és a klímavédelmi célok mellett is – emelte ki a frakciószóvivő.

Hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyen egyértelművé tette, határozott szankciókkal is fel kíván lépni a jogállamiságot sértő nemzetállami kormányintézkedésekkel szemben. Parlamenti beszéde végén világossá tette, hogy "Európa bomlasztói, gyengítői" harcos ellenfelet fognak találni a személyében, ez pedig Orbán Viktor és a Fidesz számára felér egy hadüzenettel – fogalmazott.

Kérdezték arról: a DK megpróbálta megakadályozni, hogy fideszes politikusokat válasszanak az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésébe. Azt mondta, hogy az Orbán-kormány "Európa szétverésén dolgozik", és az Európai Parlamentbe küldött fideszes képviselőknek is ugyanez a feladatuk. A DK nem támogathat olyan embereket, akik szét akarják verni az EU-t – jelentette ki. Ahol lehetett, ott elérték, amit elértek, Deutsch Tamás megválasztását nem sikerült megakadályozni, de másik három fideszes jelöltét egyelőre igen – fogalmazott.

Azt a kérdést a Néppártnak kell feltenni, hogy miért jelölt fideszes politikusokat a szakbizottságokba – válaszolta egy újabb kérdésre. A frakciószóvivőt kérdezték arról, a Pesti Srácok birtokába került hangfelvételről, ami a lap állítása szerint bizonyítja, hogy tavaly februárban a DK-s Varju László a volt szocialista Horváth Imrének költség- és kártérítést illetve egyéb "okosságot" ajánlott fel azért cserébe, hogy az országgyűlési választás előtt lépjen vissza az ő javára.

Gréczy Zsolt azt felelte, nem tudja, hogy Varju László valóban tett-e ilyen kijelentéseket. Hozzátette, nem zárja ki, hogy a cikk miatt a DK bírósághoz fordul.

Arra is rákérdeztek, hogy habár a DK korábban több ellenzéki párttal közösen a támogatásáról biztosította Janiczák Dávid ózdi polgármesterjelöltet, a múlt héten arra való hivatkozással vonták vissza a támogatást, hogy korábbi "neonáci megnyilvánulásai miatt" mégsem adják a nevüket a jobbikos polgármester jelöléséhez. Gréczy Zsolt hangsúlyozta, a DK elnöksége úgy döntött, hogy semmilyen szinten nem támogatják Janiczák Dávidot, de tudomása szerint arról még nem született döntés, hogy állítanak-e saját jelöltet.

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: EU-s egyesült államokról álmodó, buziházasság- és bevándorláspárti Merkel-katonát emelnek Orbánék az EB elnöki székébe