A rendvédelmi terület valamennyi szakmája bajban van a rendőröktől és a tűzoltóktól a pénzügyőrökön át a büntetés-végrehajtásig. A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) januárban készült felmérése szerint ráadásul a helyzet tovább romolhat, mert minden ágazatban a felmondást fontolgatja a hivatásos állomány 40 százaléka.

A Belügyminisztériumban (BM) egy munkacsoport dolgozik hetek óta a rendvédelmi életpálya folytatásának kidolgozásán, miután a 2015-ben indult előző – összesen 50 százalékos béremelést tartalmazó - csomag utolsó 5 százalékos növelése idén január elsejével elvben megtörtént, így a program befejeződött. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) adatai alapján a rendőrök legalább 30 százaléka azonban 2019-ben már nem kapott egy fillérrel sem többet. Elnökük, Pongó Géza azt mondta a lapnak, soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél, az utóbbi tíz évben általában kétszázan léptek ki január és december közt, de tavaly 2 ezerre ugrott a szám. Ami a 2019-es mozgásokról máris biztosan kijelenthető - tette hozzá az FRSZ vezetője -, hogy a korábbi közalkalmazotti, vagyis civil állomány 7 százaléka nem írta alá a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra” vonatkozó törvénymódosítás alapján kötelezővé tett új kinevezési okmányát. Vidéken kevés a munkahely, ott kevesebben, a nagyvárosokban többen lépték ezt meg – sorolta a szakszervezeti elnök.

A februári átminősítéssel a rendvédelmi alkalmazottak beleegyezésük nélkül akár két évig átirányíthatók más munkahelyre, a napi munkaidejük 12 órás lehet, de nincs szó a túlmunka kifizetéséről, durván korlátozhatják alapjogaikat, bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, a béreiket évente felülvizsgálhatják.

Lesz folytatása az életpályának, ígérte már tavasszal a BM, erről Pintér Sándor is említést tett júniusi parlamenti bizottsági meghallgatásán, de a tervek részletei azóta sem derültek ki. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalókat képviselő szervezetei megelégelték a titkolózást, az oldal vezetője hétfőn levelet írt a belügyminiszternek, amiben azt kéri, őket és az MRK képviselőit is vegyék be az előkészítő tárgyalásokba. Powell Pál a Népszavának azzal indokolta a lépést, hogy elegük van a látszategyeztetésekből, amikor a tanácskozás kezdetén kapják meg a terjedelmes javaslatokat, hogy döntsenek róluk. Másrészt pont egy éve küldték el a szerintük legfontosabb lépések listáját a tárcának, de még annyit sem jeleztek nekik vissza, hogy valaki elolvasta azokat.

A BM valamennyi illetékese és az egyes területek országos parancsnokai is ismerik a szakmai szervezet 60 ezer rendvédelmi dolgozó megkérdezésével rendezett felmérésének eredményeit, azokat Dobson Tibor egy prezentáción mutatta be nekik. A Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a Népszavának is elmondta, hogy a hivatásos állomány majdnem 30 százaléka, 18 és félezer munkatársuk töltötte ki a kérdőívet, és a válaszok alapján a nagyon magas pályaelhagyási szándék mögött egyértelműen a piaci béreknél jóval kisebb fizetések állnak, különösen az alacsonyabb beosztásban, jellemzően tiszthelyettesként dolgozók körében. Az anyag alapja lehet a rendvédelmi életpálya program továbbfejlesztésének – fogalmazott a tűzoltó dandártábornok. A folytatást szerinte is sürgősen ki kell dolgozni, mert sokakat már csak a szakmaszeretet tart a pályán, főként a nyugati országrészben nem ritkán külföldi állásért, de itthon is dupla pénzért szerelnek le az állomány tagjai. Az MRK elnöke arra figyelmeztette a belügyi vezetőket, hogy nem jó a hangulat az állományban, baj van az utánpótlással is, és hogy egyformán kezeljenek minden szakmai területet, mert ezek együtt garantálják a biztonságot az országban.

Dobson Tibort meghallgatták, de nem tudja ő sem, hogy mit használnak fel a javaslataikból, eddig nem vonták be a tervezésbe. A munkavállalók szervezetei nagyon sokban megegyező javaslatokat tettek le a kormány asztalára. Többször sürgették a tíz éve változatlanul 38 650 forintos illetményalap megemelését, a rendvédelem hivatásos állományában ugyanis az is borzolja a kedélyeket, hogy a honvédségnél januártól 44 600 forintra emelték ezt az összeget. Meg is indult az átigazolás a belügyes munkahelyekről a honvédelmi tárca kötelékébe.

A három legfontosabb megoldásra váró feladat felsorolásakor tehát Powell Pál és Dobson Tibor is a béremelést említette elsőként, a pontos mérték nélkül, bár van a kötelékhez tartozó szakszervezetek közt több is, amelyik azonnali 50 százalékot szeretne elérni. Fontosnak tartják, hogy a korpótlékot már 5 év szolgálati idő után megkapja a dolgozó a mostani tíz év helyett, mert az MRK elnöke szerint 3-5 év után lehet kellő tapasztalattal bíró hivatásosnak tekinteni a rendvédelemben dolgozókat, ekkor új minőség kezdődik, amit díjazni kell. A második nagy feladat a munkatársak lakhatásának segítése, egy településmérettől függően differenciált támogatási rendszer kidolgozása. Harmadikként említették a biztonság kérdését. Dobson Tibor emlékeztetett rá, hogy már 2015-ben kidolgoztak egy életpályabiztosítási rendszert, amiről kormány-előterjesztés is készült, de végül levették a napirendről. Ezzel vagy másként, de meg kell oldani, hogy méltósággal fejezhessék be a szolgálatot azok, akik egészségük megromlása vagy idős szüleik, netán beteg gyermekük gondozása miatt kénytelenek levetni az egyenruhát.

A BÉT május végi ülésén a tárca képviselői azt ígérték, hogy augusztus végén, a következő ilyen találkozón már lesznek javaslatok ezeknek a gondoknak a kezelésére. A Belügyminisztériumtól azonban a tárgyalások részleteit firtató kérdésekre csak azt az általános választ kapta a lap, hogy folyamatosan egyeztetnek „az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a Belügyi Érdekegyeztető Tanáccsal és a Rendészeti Ágazati Érdekegyeztetési Tanáccsal. Az érdekegyeztető fórumok összehívására a rendészeti életpályamodellt érintő jogszabálymódosítások, -tervezetek társadalmi egyeztetésének keretében kerül sor.” Vagyis minden marad a régiben, a javaslatokat majd csak a szövegezés után láthatják a dolgozók, a szakma képviselői. Nagy kérdés, hogy hányan tartanak ki az új rendvédelmi életpálya elfogadásáig és a megígért jövő januári bevezetéséig.

Közbeszerzési adatok szerint a BRFK külső takarító céggel kötött szerződést olyan munkákra, amelyeket korábban belső emberek végeztek. A pályázat indoklásában egyértelművé tették, hogy már ezen a területen is akkora a létszámhiány, hogy kénytelenek több külső segítséget igénybe venni.

Az ORFK megerősítette, hogy az utóbbi félévben a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányságok 22 takarítási, 58 karbantartási, 97 egyéb, összesen 177 szerződést kötöttek, melyek közül 15 szerződés váltott ki belső feladatellátást.