Két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

A strassburgi bíróság 2017-ben elsőfokon a felpereseknek adott igazat, s kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány fellebbezett, az ügyet így a nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok "megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét" a visszatoloncolás vonatkozásában, mivel "nem vizsgálták annak a kockázatait", ami pedig kötelességük lett volna, azonban jogellenes fogva tartás nem történt.

Rámutattak, hogy az érintetteket de facto nem fosztották meg a szabadságuktól a tranzitzónában, ugyanis oda önként léptek be, és vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve. Attól való félelmük önmagában nem tette kényszerűvé a tartózkodásukat, hogy Szerbiában nem nyújthatják be a menedékkérelmüket, illetve hogy visszaküldhetik őket Görögországba. Emellett a bírói fórum elutasította a tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszokat.

Az ítélet alapján a magyar államnak összesen 28 ezer euró (mintegy 9,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a két felperesnek.

(24.hu nyomán)