Nem mertek dönteni a Fidesz sorsáról a néppárti bölcsek, ezért azt javasolták, hogy hosszabbítsák meg a magyar kormánypárt felfüggesztését – ez derült ki a kiszivárgott jelentésből, amelyet a német Frankfurter Allgemeine Zeitung hozott nyilvánosságra.
Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke hétfőn jelentette be, hogy találkozott a Fidesz vizsgálatával megbízott három politikussal. Az osztrák Wolfgang Schüssel, a belga Herman von Rompuy és a német Hans-Gert Pöttering feladata az volt, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztése után mérjék fel, mennyire megy szembe az EPP alapértékeivel a Fidesz.
A jelek szerint erre hiába volt tíz hónapjuk, mégsem tudtak megegyezni. Igaz, Orbán Viktor sem könnyítette meg a dolgukat, a FAZ információi szerint a bölcsek mindössze kétszer tudtak találkozni a magyar miniszterelnökkel, aki egyik találkozón sem volt konstruktív, nem segítette a vizsgálatot. A német lap úgy tudja, hogy a legvitatottabb kérdés a CEU ügye volt: a bölcsek többször is kérték, hogy ebben legyen előrelépés, de Orbán nem volt rá hajlandó. A közigazgatási bíróságok bevezetésénél már engedékenyebb volt, az így lekerült a napirendről.
A FAZ információi szerint a három néppárti bölcs jelentésében végül salamoni döntést javasol: szeretnék, hogy Orbán Viktor maradjon a kereszténydemokrata pártcsaládban, másfelől ezért cserébe „nyilvános bűnbánatot” szeretnének kapni a kormányfőtől.
Azaz a felfüggesztést addig érvényben tartják, amíg Orbán nem módosít politikai irányvonalán.
Ha ezt megszavazzák, az azt jelentené, hogy a Fidesz 12 néppárti képviselője maradhatna a frakcióban, csak tisztségeket nem vállalhatnának, Orbán Viktor viszont továbbra sem vehet részt az EPP döntéseiben, és nem mehet el az Európai Tanács ülései előtt tartott kongresszusokra sem.
A FAZ néppárti forrásokból úgy tudja, hogy a bölcsek is megosztottak voltak a kérdésben. Schüssel azt szerette volna, hogy Orbán újra a Néppárt teljes jogú tagja legyen, Van Rompuy viszont a kizárás mellett tette le voksát. Kettejük között Pöttering volt a közvetítő, így született meg a „se veled, se nélküled döntés”, amiről már a február 3-án kezdődő választmányon szavazhatnak.
Nagy kérdés viszont, hogy mit szólnak egy ilyen javaslathoz a Néppárt tagjai, akiket alaposan megosztott a Fidesz körüli huzavona. Bár a magyar kormánypártról az EPP választmánya (azaz a tagpártok küldöttjei) fognak dönteni, a néppárt európai parlamenti frakciójának nagy része már szeretné az ajtón kívül látni a Fideszt, míg mások – a spanyolok, az olaszok és a franciák – megengedőbbek lennének Orbán Viktorral szemben.
A nézetkülönbségek éppen a múlt héten, az EP szavazása előtt tartott frakcióülésen csúcsosodtak ki, ahol arról kellett dönteni, hogy a néppárti képviselők megszavazzák-e az állásfoglalást, mely szerint Magyarországon tovább romlott a jogállamiság. A politikusok nagy része végül igennel szavazott, 63 százalékuk támogatta a javaslatot a plenáris ülésen.
Azt nem tudni, hogy a bölcsekre volt-e bármilyen hatása, de az biztos, hogy a Néppárt vezetői nem vették jó néven Orbán Viktor kijelentését, mely szerint, ha az EPP nem változtat irányvonalat, akkor önként fog kilépni, és létrehoz egy új, kereszténydemokrata mozgalmat az Európai Unión belül. Erről a lengyel kormánypárttal és az olasz Ligával is tárgyalt – az utóbbi elnökével, Matteo Salvini volt olasz belügyminiszterrel Orbán éppen a néppárti választmány napján mond majd beszédet Rómában.
A hvg forrásai szerint ugyanakkor a Fidesz EP-képviselői a háttérben igyekeztek pacifikálni a két oldalt, és próbálták elérni, hogy ne legyen végleges a szakítás a magyarok és az EPP között. Erre utal az is, hogy míg a Fidesz vezetése – például Novák Katalin alelnök – nyilatkozataikban keményen kritizálták a Néppártot, a parlamenti képviselők mindig csak az ellenzéki pártokat bírálták, és nem mentek szembe saját pártcsaládjukkal.