Hatodára esett vissza tavaly azoknak a külföldieknek a száma, akiknek Magyarország védelmet adott, azaz akiket menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként ismert el – derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból, amit a lap közérdekű adatigénylésére küldtek. Miközben 2018-ban még 367 "menekültet" fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent, pedig már a két évvel ezelőtti is visszaesés az előző évekhez képest.

A legdurvábban az oltalmazottként elismertek számában volt csökkenés, ott 281-ről 31-re olvadt a létszám, vagyis majdnem a tizedére esett vissza. Nagyrészt irániakról van szó (13), de vannak afgánok, szírek, irakiak, illetve 6-an "ismeretlenek", akiknek ezek szerint úgy adtak védelmet, hogy nem mondták meg, vagy nem volt kideríthető róluk, honnan érkeztek, milyen nemzetiségűek...

"Menekültként" 22 ember kapott védelmet, a pakisztániak (6) után következik az ismeretlen kategória, négy emberrel. Befogadottként pedig "mindössze" hét ember jöhetett Magyarországra, köztük két afgán és két szíriai.

Az idegenrendészeti főigazgatóság tájékoztatása szerint érdemben nem csökkent 2018-hoz képest a menedékkérők száma, tavalyelőtt 671, tavaly pedig 500 volt, így a menekültkénti elismerés drasztikus csökkenése alapján nyilvánvaló: jóval több ember kérelmét utasították el, mint korábban. Ráadásul a menedékjogi kérelmek nagy részét (394-et) a déli határon lévő tranzitzónában adtak be, mégis mindössze 16 esetben hoztak "elismerő döntést". Azaz hiába követték azt a kormányzati iránymutatást, hogy a legális utat válasszák (kopogtassanak), nem kaptak védelmet. És mivel ezzel a módszerrel csak 4 százalékos az eredményességük, azok jártak jobban, akik a kérelmet nem a tranzitzónában adták be. Ennek elvben más módja is lehet, elég csak a korrupció miatt hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőre, Orbán barátjára gondolni, aki a magyar hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem a tranzitzónában kellett megvárnia.

Figyelemre méltó az az adat is, hogy a déli határon eközben milyen sok gyerek vagy fiatalkorú próbál védelmet kérni. Az idegenrendészeti főigazgatóság adatai szerint ugyanis a beadott menedékkérelemből 252 esetben 18 év alatti (azaz: magát annak mondó) terjesztett elő menedékjog iránti igényt. Ez a teljes kérelem-létszámnak több mint a fele.