A NATO-ról készített nagyszabású közvélemény-kutatás keretében a Pew Research Center felmérte azt is, hogy egyes országokban (nem csak NATO-tagállamokban) a lakosság hány százaléka ért egyet azzal, hogy a szomszédos országok bizonyos részei valójában hozzájuk kellene hogy tartozzanak.
Azt nem neveznénk meglepőnek, hogy Magyarország az első helyen végzett ebben a rangsorban, hiszen az ország száz évvel ezelőtt rekordméretű területi veszteséget szenvedett el. Érdekes egybeesés, hogy a mérés szerint a magyar válaszadók 67 százaléka értett egyet azzal, hogy a "szomszédok egyes területei" minket illetnének – ez az arány éppen megegyezik az 1920-ban elcsatolt részek arányával (bár Horvátországot is számítva ez felszökik 71 százalékra). A 67 százalékból 40 egyébként erőteljesen egyetért az állítással, a maradék simán csak egyetért.
Az adatok között van jó néhány, ami a jelen nézőpontjából is könnyen érthető a napjainkban forrongó területi viták, adott esetben fegyveres konfliktusok okán (pl. görög, török, orosz, ukrán számok). Néhány másik adat azonban meglepően nagynak tűnik. Ezek túlnyomó részére valószínűleg szintén az I. és a II. világháborút lezáró békék jelentik a magyarázatot, a vesztes oldalon álló országok ugyanis többnyire elégedetlenek voltak (és részben a mai napig azok) az új határaikkal.
A legalacsonyabb értéket a grafikon szerint Svédország produkálta, a svédeknek csak 13 százaléka szerint nem igazságosak a jelenlegi országhatáraik. A NATO-országokra vonatkoztatott mediánérték egyébként elég meredek: ha sorrendbe állítjuk a területi revízióra nyitottak, illetve az országuk aktuális mértével elégedettek arányát, akkor 35 illetve 45 százalékos középértékeket kapunk. Vagyis csak 10 százalékkal vannak többen azok, akik nem örülnének, ha a szomszédoktól lecsippenthetnének még egy-két régiót, ami arra utal.
(Index nyomán)