A Meseország mindenkié meséihez részletes foglalkozásterveket is ajánl a kiadó. A feladatok többek között a gyerekek nemi identitásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.
 |
A Meseország mindenkié című kiadvány körüli vitákban kevés szó esett arról, hogy itt nem csak egy egyszerű könyvről van szó. A mesekönyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület ugyanis részletes foglalkozásterveket is ajánl a műhöz, amit az Emberi Jogi Nevelők Hálózatának (EJHA) tagjai készítettek.
A módszertani útmutató eredetileg Foglalkozástervek óvodapedagógusoknak és alsó tagozatos tanítóknak alcímmel futott (ez a változat a mai napig letölthető a kiadó honlapjáról) és alsós diákoknak, valamint óvodásoknak szánták a foglalkozásokat. A frissített verzió alcíme már egyszerűen csak Foglalkozástervek pedagógusoknak, és az óvodás célcsoportot is törölték belőle.
 |
A foglalkozások céljai között olyanok szerepelnek, mint az „általános nemi szerepek felcserélődésének kibővülésének elfogadása”, a gyerekekkel pedig például a „ha őzünk egy bak, és épp el akarja hagyni az agancsát, hogy suta lehessen” szituációt javasolják átbeszélni.
„Ezek olyan témák, amelyek felmerülnek a gyerekekben. Akinek van gyereke, tisztában van vele, hogy szembe jön egy csomó téma, és jó ha vannak ezekre válaszok is” – mondta Rédai Dorottya az Indexnek arról, hogy miért készült el a mesegyűjtemény.
„Minden kapcsolódó témáról lehet beszélni a gyerekekkel, de mindig a korosztálynak megfelelő mélységben, és a korosztálynak megfelelő módon. Én alapvetően nagyon jó eszközöknek tartom a meséket és az ezekkel kapcsolatos foglalkozásokat, de biztosan vannak olyan osztályok, ahol másféle órák működnek jól” – mondja a foglalkozásokról Tihanyi Katalin, a Háttér Társaság oktatással kapcsolatos projektjének koordinátora.
Egy pedagógus számos eszközhöz nyúlhat, ha a diákjaival beszélgetni szeretne ezekről a témákról – egy mesével kapcsolatos foglalkozás csak egy a sok eszköz közül, amit nem kötelező alkalmazni – folytatta. Vagyis a módszertani könyv ötleteket, javaslatokat tartalmaz, hogyan lehet a mesekönyvben található történeteket feldolgozni iskolai keretek között.
A módszertani könyv alaposan cizellálja, mennyi idős gyerekeknek, hány perces foglalkozás keretében lehet egy-egy modern mesét feldolgozni, milyen eszközök szükségesek hozzá, és milyen kérdések, szituációk létrehozásával érhető el a kívánt hatás. Így többek között a munkafüzet egyik feldolgozandó meséje a Gimesi Dóra Óriásölő Margaret című meséjéhez szánt 60 perces foglalkozás célja a leírtak szerint
az általános nemi szerepek felcserélődésének elfogadása.
A foglalkozás során megvitathatják, miért várják el a gyerekektől azt, hogy a fiúk fiús dolgokat, a lányok pedig csak lányos dolgokat csináljanak. Sőt, a pedagógusoknak ajánlják, tegyék fel a kérdést a gyerekeknek: csináltak-e már olyan, ellenkező nemhez köthető dolgot, amikről a szülők azt mondták, hogy ne csinálják?
Egy homoszexuális esküvőről szóló mesefoglalkozás terve arra kéri az óravezetőket, beszélgessenek a gyermekekkel arról, hogy ők milyen embert válasszanak életük párjaként. A gyermekek utolsó történethez kötött feladata pedig az, hogy
készítsék el az említett melegesküvő reklámfilmjét, szlogenjét, hirdetését.
A kiadvány módszertani munkafüzetében a következő kérdések tárgyalását javasolják még:
Mit gondolhattak a katonatársai a lányról, immár fiúként? Mi lenne, ha fordítva alakult volna a mese: a mesehős egy hős férfi, aki nővé akar változni. Miket csinálna, miután átváltoztatta őt Poszeidón (ugye nem katonának állna, hanem...)? Hogyan fogadták volna őt a többiek?
„Általános iskolásoknál jól működik, ha játék és beszélgetés közben élhetik bele magukat más szerepébe, ismerhetnek meg különböző véleményeket, életutakat, vagy gondolkodhatnak el azon, hogy lehetne segíteni egy-egy bajba jutott szereplőn stb. Az adott foglalkozásgyűjteményben sokféle gyakorlat szerepel, és úgy láttam, ezekben a játék és a beszélgetés van központban.” – mesélt a pedagógiai megközelítésről Tihanyi Katalin.
Ezzel elvileg lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák alsó tagozatában a gyerekekkel vitassák meg a társadalom peremére szorult hősök életét, bár – ahogy Rédai Dorottya, a Labrisz Leszbikus Társaság tagja fogalmazott – a Nemzeti Alaptanterv rendkívül szoros tantervet ír elő a pedagógusok számára, így ezeket a foglalkozásokat legfeljebb osztályfőnöki órák keretében lehet megtartani.
Agymosás
Más szakemberek azonban egészen eltérő véleménnyel vannak minderről. Takács Péter klinikai szakpszichológus úgy véli, a Meseország mindenkié című könyv megjelentetésével a transzgender mozgalom átlépett egy bizonyos határt. Már nem véleménynyilvánításról van szó, hanem gyermekekkel szembeni agresszióról.
A szakember az óvodásoknak és alsó tagozatosoknak szóló mesekönyv és foglalkoztató kapcsán kijelentette:
Kevés nagyobb aljasságot lehet elkövetni a gyerekek ellen, mint egy ilyen mesekönyv. A hagyományos népmesei köntösbe bújtatott történetek agymosás jelleggel, a nemi szerepek összemosásával megtámadják a fiatal korosztályt.
Az Index megkereste a foglalkozástervek készítőit is, azonban ők nem válaszoltak a kérdéseikre.
