Nagykaposon, ahol Trianon után egy évtizedig Mécs László lobogó hazafias kereszténysége tartotta a lelket a hontól elszakított magyarokban, nagy várakozás előzte meg a Magyarok Világszövetsége elnökének Március 15-i beszédét. A helybeli művelődési ház zsúfolásig megtelt. Patrubány Miklós mély történelmi összefüggéseket láttató, és a világra kitekintést nyújtó, a ma emberének tanulságokat megfogalmazó és programot adó beszédét nyílt színi- és kétszeres vastapssal köszönték meg a megjelentek.

Az óriási nemzeti lobogóval, Petőfi Sándor arcképével és az MVSZ zászlajával díszített színpadon hazafias dalokat adott elő a CSEMADOK Erdélyi János vegyeskara, és Fabotó citerazenekara. Fellépett a sársopataki 8-kor együttes. Kiemelkedő művészi produkciót nyújtottak a nagykaposi iskola tanulói, akiknek a Miczák Ildikó tanár szerkesztésében és rendezésében bemutatott verses-zenés összeállítása maradandó élményt jelentett.

Ezt követően az ünneplők megkoszorúzták a városháza előtt 1996-ban felavatott turulmadaras honfoglalási emlékművet, melyet nemzeti és árpádházi zászló fogott közre. Patrubány Miklós a CSEMADOK elnökével és alelnökével Mihók Gáborral és Ábel Emesével koszorúzott. Együtt ünnepeltek a helybéliekkel a Nagykaposra látogató nyírbátori iskola tanulói és tanárai. Mindvégig jelen volt a település szlovák nemzetiségű polgármestere Petrikán Peter.

Este az MVSZ elnöke a közeli Dobóruszkára utazott, ahol fogadta őt Lakatos László polgármester és Vájszer Attila római katolikus plébános. A házigazdák megmutatták a templom belsejében zajló felújítási munkálatokat, amelynek során nagyon fontos leletre bukkantak. Nincs kizárva, hogy a hős egri várkapitány Dobó István szülőfalujában megtalálták volna a Dobó család sírját, benne a parancsnok földi maradványaival. A családi sírban nyugvók azonosítása folyamatban van.

A dobóruszkai magyarok között Dobó István szelleme elevenen él, és megtartó erőként hat.

Örömmel vette az MVSZ elnökének jelenlétéről szóló hírt az Új Szó térségi tudósítója is, ám csalódnia kellett, mert az egyetlen magyar nyelvű szlovákiai napilap pozsonyi szerkesztőségéből közölték: nincs szükség olyan tudósításra, amelynek egyik főszereplője a Magyarok Világszövetsége.

Nagykapos a trianoni békeparancs idején 97%-ban magyarok lakta település volt. A ma kilencezer lelket számláló településen élők mindössze 54%-a magyar. Különös, megoldásra váró gondot jelent, hogy míg a szlovák nyelvű osztályokban többnyire magyar ifjak tanulnak, a magyar osztályok tanulóinak többségét cigány gyermekek alkotják. A magyar közélet több neves szereplője nagykaposi születésű. Így Herczeg Géza, Magyarország volt hágai bírája és Skultéty Csaba, aki 33 éven át volt a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének tagja.