2021. augusztus 1., vasárnap, Boglárka, Nimród napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:09 Tolt egy kis agitpropot az észak-koreai uralkodó húga21:38 Nem sűrűn indulnak mostanság belföldi légijáratok Afganisztánban21:00 Összeállítás a cigányok által elkövetett magyargyilkosságokról (2006-2021)20:50 Irán támadta meg a teherhajót, mert Izrael azt mondja20:44 Kétségbeesett meztelenkedés - Heti progresszió (XCI. rész)20:21 Kommentár a választási előjáték kapcsán20:07 Törökország bekérette a görög nagykövetet, mert lelőttek egy török állampolgárt a két ország határán19:28 Az augusztusi Duo Gladii Szent István királyunk előtt tiszteleg18:54 Trükkös brit kormányzati honlapot buktatott le az Independent 18:29 Iohannis ma egy kicsit szásszá vedlett17:52 Az erős kánikula egyelőre nem tér vissza16:50 Árulkodó levelet küldtek Bidennek az ukránok16:25 Katasztrófavédelem: a cserepes virágokat, szerszámokat vigyük fedett helyre16:19 Tizennyolc dollár egy gyilkosságért: ötszörösére nőtt a Burkina Fasó-i gyermekkatonák száma15:46 Lazítanak Romániában és Erdélyben
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Orbán a nemzetek Európája mellett a zsidó egyházakért szabadságharcol Brüsszellel szemben

Reklám

A miniszterelnök értékelése szerint a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.
Orbán Viktor A magyar függetlenség napja című szombati konferencián mondott beszédében kifejtette: ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal az EU jövőjéről szóló vitában.
A konferenciát a magyar függetlenség napja alkalmából szervezték. A magyar függetlenség napját az 1956. évi forradalom és vértanúi 1958. június 16-i kivégzése mellett a szovjet csapatok 1991. június 19-én történt kivonulásának emlékére tartják. A konferencián felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, és jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, parlamenti képviselők, valamint Magyarországra akkreditált nagykövetek.
Zoom
Fotók: Máthé Zoltán / MTI
Úgy vélte, Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan, az európai kultúrát próbálják sok helyen meghonosítani, de nem érhetnek fel az eredetihez. Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök - mondta.
Emlékeztetett: az Európai Unió viszont egy ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre országok, hogy megvédjék a gazdasági és katonai érdekeiket, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a második világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másikat pedig a szovjetek foglalták el. Az uniót azért alkották meg, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról ismét az európaiak dönthetnek majd - idézte fel.
Megjegyezte: Václav Klaus szerint azonban ma az ember, a család és a nemzet egyszerre áll támadás alatt, veszélyeztetve Európa jövőjét, az Európai Bizottság egyik alelnöke szerint pedig Magyarország beteg demokrácia.
Az EU egyre gyengül
A kormányfő gazdasági adatokat sorolva beszélt az EU csökkenő gazdasági erejéről. Az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2019-ben 18 százalékát, 2008-ban a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta, 2019-ben a 15 százalékát - közölte. Hozzátette: a világ 50 legnagyobb cége között 14 európai volt 2001-ben, ma csak hét.
Kitért: a világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín. Az EU 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína tizennégyszer annyit, mint az EU - mondta.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt 30 évben az Egyesült Államok több mint 30 százalékkal növelte a katonai kiadásait, Kína a kilencszeresére emelte, azonban az EU ott áll, ahol 30 éve.
Közölte: az EU polgárainak csak negyede gondolja, hogy a következő nemzedék jobban fog élni, mint a jelenlegi.
Megnyertük a hidegháborút
Orbán Viktor kiemelte: ma van a magyar szabadság napja, harminc éve, hogy a hidegháborút megnyertük, és bebizonyosodott: a szocialista tábort összetartó egyetlen eszközt, a hadsereget és az erőszakot már nincs erejük bevetni a szovjeteknek. A közép-európai népek megnyerték a hidegháború utolsó csatáját - tette hozzá.
Hangsúlyozta: akkor "a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük, a berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük, a szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket".
A miniszterelnök úgy fogalmazott, "ma is ugyanazok vagyunk, akik voltunk, Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai", és Európa története nem megváltozott, hanem mi változtattuk meg.
Orbán Viktor szerint most sem magától javul meg, alakul át Európa, hanem nekünk kell megjavítani, átalakítani és visszavezetni a helyes, egykor sikeres ösvényre. Az Európai Uniónak ma újra a "magunkfajta szabadságharcosokra" van szüksége - jelentette ki.
Hét tézise van a kormánynak
A miniszterelnök beszédében a kormány hét tézisét sorolta fel.
Közölte: az első tézis az, "robogunk" egy birodalmi jellegű Európai Unió felé, a nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást.
Zoom
Kijelentette: európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezért - folytatta - a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához. "Amit mi szeretnénk, az valami egészen más. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani, mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is." - fogalmazott.
Hozzá kell nyúlni az uniós alapszerződéshez
A második tézisként azt nevezte meg, hogy szerinte Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik, és ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Úgy vélte: az EU jogrendszerei és intézményei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik.
A kormányfő szerint ezért van az, hogy politikai ellenfeleik az európai kultúra alapját képező természetes közösségek meggyengítésére törekednek. "Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok" - hangsúlyozta.
Kijelentette: ezért mondja a magyar kormány, hogy az Unió alapszerződéséből, az "ever closer union" kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.
Orbán Viktor szerint a kormány harmadik tézise, hogy Brüsszel a hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.
Kifejtette: ez úgy történik, hogy első lépésként a bizottságot, a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították, és politikai testületté alakították. Szerinte ez nem is titokban, hanem Jean-Claude Juncker elnök nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Megjegyezte: ezért is nem támogatták a britek és a magyarok Juncker elnökké választását, és végső soron ez vezetett el a Brexithez is.
A második lépés - folytatta - hogy a politikai testületté alakított bizottság úgy készít jogállami jelentéseket az unió tagállamairól, hogy ezt a munkát kiszervezi a tagállamokban működő álcivil szervezetekhez, amelyek szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen. A harmadik lépés pedig a kormányfő szerint az, hogy az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek.
Kijelentette: ez visszaélés a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.
Közös gazdasági siker nélkül szétesik az EU
Orbán Viktor a kormány negyedik téziseként azt közölte: közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni.
Mint mondta, az unió gondolata arra a feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön, ugyanakkor ha kiderül, hogy külön gazdaságilag sikeresebbek vagyunk vagy lehetünk, akkor vége az Európai Uniónak.
"Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít" - mondta. Úgy vélte: ma Brüsszel ehelyett saját magával, a saját tagállamaival harcol, kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával, és ezzel szétveri saját magát.
Az ötödik tézis a miniszterelnök szerint az, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások, a népvándorlások, a migráció, járványok és pandémia korszaka lesz, és ebben a veszélyes korszakban kell biztonságot teremteni és sikeresnek lenni a világgazdaságban.
Hangsúlyozta: a siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.
Az EP az európai demokrácia zsákutcája
A hatodik tézisként kijelentette: az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, csak a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. Azt javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára, valamint a nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.
A miniszterelnök hetedik tézisként leszögezte: Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.
Szabadságharc az elszovjetesedés ellen
Orbán Viktor rámutatott: megkezdődött a vita az Európai Unió jövőjéről, végre nyíltan beszélhetnek a bajokról, mindenről, ami sérelmes és bántja a tagállamok polgárait.
"A pódiumot is megácsolták a számunkra. Remélem, annak látom, ami. Csak kellő intellektuális bátorság kell, és a saját céljainkra használhatjuk" - fogalmazott.
Hangsúlyozta: az Európai Unió jövőjéről szóló vitával Magyarország kapott egy lehetőséget, hogy megállítsa az "Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását".
"Mi tudjuk, milyen veszély fenyeget, hiszen csak harminc éve élünk szabadon" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint mindig is "mi voltunk Európa szabadságharcosai".
Hangsúlyozta: a magyarok kiharcolták a szabadságot, a nyugatiak pedig megörökölték. "Micsoda különbség!" - fogalmazott. Hozzátette, az idők azonban megváltoztak: harminc évvel ezelőtt azt hittük, Európa a jövőnk, ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője.
Azt üzente: merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz.
Varga Judit: nem több, hanem okosabb Európa a cél
Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk, számunkra az egység a sokféleségben szuverén nemzetek közötti harmóniát jelent. Olyan Európát, ahol a nemzeti érdek ugyanolyan súllyal érvényesül, mint az uniós érdek. Erről az igazságügyi miniszter beszélt a magyar függetlenség napja címmel rendezett konferencián szombaton a Pesti Vigadóban.
"Olyan Európát akarunk, ahol az uniós jog nem az ideológiai fegyvertár eszköze, ahol a politikai frusztráció nem írja felül a szerződések alapelveit. Olyan Európát, amely felemeli szavát az intézmények nyílt kötelezettségszegései, nyílt jogszabálysértései ellen" - mondta Varga Judit.
Zoom
Varga Judit beszédében kiemelte: hisznek abban, hogy a család, a nemzet, a nemzeti identitás, a regionális együttműködés mint természetes közösség a szuverén döntések meghozatalának legfőbb letéteményesei és zálogai az erősebb nemzetek erős Európájának. Hozzátette: ma már, az uniós csatlakozás után tizenhét évvel megvan a tudásunk, tapasztalatunk, amely "a szándékosan keltett zűrzavarban" segít felismerni az alattomos föderalista törekvéseket.
"A 21. századi kihívásokra adott megkésett és elhibázott európai válaszok sorozata világossá tette, hogy az integráció mára elvesztette reakcióképességét, és pragmatikus együttműködés helyett ideológiai viták terepévé vált. Európát egy magát progresszívnek és liberálisnak nevező, gőzhengerekkel felvonuló fősodor uralja, amely az európai egyesült államok vízióját tűzte ki fő céljául. Ez az Európa támogatja a multikulturalizmust, üdvözli a bevándorlást, de elutasítja a hagyományos családmodellt és a kontinens kulturális, vallási örökségét" - fogalmazott az igazságügyi miniszter.
A nagy elszámoltatók már 1989-ben sem szántak szerepet a komcsivadékoknak...
Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felelevenítette, hogy a második világháborút lezáró 1947-es békeszerződés 22-es cikkelye tartalmazta a kitételt, amelynek alapján a megszálló szovjet csapatok, eredetileg az ausztriai szovjet haderő ellátásának logisztikai biztosítása céljából továbbra is Magyarországon állomásozhattak. Ezt a helyzetet a Varsói Szerződéshez csatlakozás konzerválta 1955-ben, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverése után 1957 májusában született megállapodás már nem tartalmazott időkorlátot a szovjet csapatok itt tartózkodására.
A főigazgató felsorolta, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár hatalomra jutása után milyen események és történések vezettek ahhoz, hogy pontosan harminc évvel ezelőtt, 1991. június 19-én a szovjet csapatok végleg elhagyták Magyarországot.
Zoom
"1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a fiatalok képviseletében felszólaló Orbán Viktor beszédével ellehetetlenítette, hogy az 56-os hősök újratemetése az állampárt belügye maradjon, és az elvtársak kölcsönösen szemet hunyhassanak egymás gaztettei felett. Orbán Viktor az újratemetésre a Kádár-rendszer végbúcsújaként tekintett és egyértelművé tette, hogy az antikommunista fiatalság a jövő alakításában nem szán szerepet sem 56 eltipróinak, sem azok utódainak" - idézte fel Schmidt Mária.
Kitért arra, hogy Orbán akkori felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül sem Budapesten, sem a térség fővárosaiban, sem Moszkvában. Schmidt Mária hangsúlyozta: a szovjet kivonulásról a magyar tárgyalódelegáció végül is nullára hozta ki az egyenleget, nem fizetett a távozásért, és a kelet-közép-európai térségben az egyetlen olyan ország lett, amely nem fizetett a szovjeteknek újabb hadisarcot.
Hozzáfűzte: 1944 március 19. és 1991. június 19. között idegen, megszálló csapatok állomásoztak hazánk területén, majd a szabadság és a függetlenség kivívása után az azóta eltelt három évtized Magyarországot újra sikerpályára állította, az ország a NATO, majd az Európai Unió tagja lett.
"Sem a Nyugat, sem az Európai Unió nem váltotta be az irántuk táplált reményeinket. Mert idealizáltuk őket, irreális elvárásokat támasztottunk velük szemben. Mostanra azt is megtanultuk, hogy olyannak lássuk őket, amilyenek. Levettük a rózsaszín szemüveget, a magyar nemzeti érdeket képviselve tárgyalunk velük. Ígéretes fejlemény, hogy a magyar nemzeti érdek egyre többször esik egybe régiónk érdekével" - tette hozzá a történész.
Mint megjegyezte, Európában, és "benne nekünk magyaroknak" meg kell nyernünk a 21. századot, de ez csak nemzeti közösségei megerősítésén keresztül történhet meg. "A kereszténység és a nemzeti eszme együtt erős és ellenállóképes Európát teremthet" - tette hozzá.
Gulyás: Magyarországnak töb állampolgára vanm, mint tizenegy évvel ezelőtt
Harminc éve sikerült visszaszerezni az ország szabadságát, és ez azért valósulhatott meg, mert voltak, akik az 1956-os forradalom leverése és vérbe fojtása után sem adták fel a célt, hogy Magyarország szabad és független legyen - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten.
Gulyás Gergely a Várkert bazárban a március 15. alkalmából odaítélt állami kitüntetések átadásán arról beszélt, a két napot - március 15-ét és június 19-ét - több minden köti össze, mint ami első pillanatra látszik: az 1848. március 15-én kitört szabadságharc célja az ország önállóságának, nemzeti függetlenségének megteremtése volt, és ugyan a szabadságharcot leverték, de az 1867-es kiegyezés és a dualizmus időszakának fejlődése lehetetlen lett volna 1848-49 szabadságharca nélkül.
Hozzátette: a XX. század a magyarság számára a legnagyobb veszteségeket hozta, a XX. század valamennyi történelmi fordulópontja veszteségeket - területi veszteséget, emberveszteséget, fájdalmat, áldozatokat - kívánt, az egyetlen kivétel 1989-90.
Akkor hosszú idő után valósult meg a magyar nemzet függetlenség és szabadság iránti vágya - tette hozzá, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak a szimbolikus lezárása volt, amikor 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona Záhonynál elhagyta Magyarország területét, és ezzel az államközi szerződés értelmében 1991. június 30-ával Magyarország korlátlan szuverenitása helyreállt.
Harminc éve mondhatjuk tehát el, hogy szabadok vagyunk, és úgy vagyunk szabadok, hogy már megszálló katonák sincsenek Magyarország területén - jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt 30 esztendőben, "saját magunk élhettünk a szabadság által adott lehetőségekkel, mi választhattuk meg azokat, akik kormányoztak, ennek megfelelően mi döntöttünk, hogy milyen irányba menjen az ország".
Emlékeztetett rá: a szabadság nagyon sok nemzeti cél megvalósítását is lehetővé tette, és példaként említette, hogy Magyarországnak több mint 11 millió állampolgára van, míg 11 évvel ezelőtt csak tízmillió volt. A határon túli magyarságot közjogi kötelék is köti Magyarországhoz, az ország az elmúlt tíz évben épült, fejlődött és erősödött - sorolta. Hangsúlyozta: ez azért vált lehetővé, mert voltak, akik az 1956-os forradalom leverése és vérbe fojtása után sem adták fel a célt, hogy Magyarország szabad és független legyen.
Gulyás Gergely köszönetet mondott a díjazottaknak, hogy az elmúlt években, évtizedekben hozzájárultak ahhoz, hogy az ország szabadságban és demokráciában előre juthatott. A miniszter méltatta a számtalan kiemelkedő egyéni teljesítményt, tiszteletre méltó tudományos életutat.
Az SZDSZ-paktumos Kónya Imrének is volt bőr a képén felszólalnia
Az ünnepségen felszólalt Kónya Imre korábbi belügyminiszter is, aki arról beszélt, június 19-e nem önmagában ünneplendő, mert az egy folyamat, a rendszerváltozás része, "betetőzése", és fontosnak tartotta, hogy emlékeztessen az idevezető útra.
Felidézte: az 1980-as évek végén "megkezdődött" valami Magyarországon, 1987-ben megalakult az MDF, az első országos szervezettségű, független és ellenzéki mozgalom, majd sorra a többi párt, újjáalakultak a történelmi pártok, miközben országos, korábban nem látott tömegdemonstrációkra került sor. Mint mondta, ez vezetett az 1989. március 15-ei tüntetéshez, amely elvezetett oda, hogy március 22-én nyolc ellenzéki szervezet létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt.
Kiemelte: ennek a jelentőségét nem lehet lebecsülni, részben, mert ezzel létrejött az a politikai erő, amely rákényszerítette a hatalmat, hogy leüljön tárgyalni az ellenzékkel és belemenjen a szabad választásokra, és azért sem, mert az ellenzéki pátok felül tudtak emelkedni pártpolitikai érdekeiken és le tudták küzdeni "sokszor zsigeri ellentéteiket", hogy az ország érdekében összefogjanak és létrehozzanak egy valódi ellensúlyt a kizárólagos hatalom ellen.
Kónya Imre emlékeztetett rá: 1990. március 25-én tartották a szabad választások első fordulóját, április 8-án a másodikat, május 2-án megalakult a szabadon választott parlament, május 23-án pedig az Antall-kormány, amely folytatta a rendszerváltozást. Így érünk el az egész folyamat betetőzéséhez, amikor 1991. június 19-én, az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezzel létrejött a szabad, független, demokratikus Magyarország.
Kónya Imre felidézte: az ünnepségekre június 30-án került sor, ő az MDF frakcióvezetőjeként a galyatetői kápolnában tartott hálaadó szentmisén mondott beszédet, ezt a szombati rendezvényen ismét felolvasta.
Az ünnepségen a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét hárman, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét öten, a Magyar Arany Érdemkeresztet 15-en, a Magyar Ezüst Érdemkeresztet öten vehették át Gulyás Gergelytől.
Gulyás Gergely minisztériumi elismeréseket is átadott az ünnepségen, így az Ybl Miklós-díjakat, a Mőcsényi Mihály-díjat, a Batthyány Lajos-díjat, a Magyary Zoltán-díjakat, a Műemlékvédelemért - Forster Gyula-díjakat, a Régészeti örökségért - Schönvisner István-díjakat, valamint a Pro Architectura díjakat.
(MTI)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready