2021. július 31., szombat, Oszkár, Bató, Ilona napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:47 Buszrobbantással jelezték az iszlamista fiúk Szomáliában, hogy nem szeretnek focizni22:26 Nyolcvan kilogrammos kék zafírt találtak egy Srí Lanka-i drágakőbányában22:05 Az iraki kormány közölte: nem tudja megakadályozni, hogy a "turisták" Fehéroroszországba utazzanak21:31 Ábrahám Barnabás a kuruc.infós munkásságáról: büszkeséggel tölt el e széles és kitűnő olvasótábor21:06 Ne engedjük, hogy demoralizáljanak!20:38 A bolgár elnök ismét a Van Ilyen Nép pártot bízta meg kormányalakítással20:16 Meteorológiai szolgálat: egy-két napon belül vége a hőhullámnak19:43 Szijjártó: ismét lesz magyar űrhajós19:27 Gaudi a Facebook-oldalának "kilövéséről" és a kiszabadult két székely hazafi ügyéről18:53 Több mint öt év börtönt kapott a "brightoni macskagyilkos"18:27 Templomi rongáló ellen indult eljárás Lentiben18:02 Varsó szerint is módosítani kell a lengyel bíróságok EU által bírált fegyelmi rendszerét17:41 Óvszerrel "javította meg" a kajakját egy ausztrál versenyző17:06 Von der Leyenék nagyon elszólták magukat: a cigányok védelmében ellenzik az etnikai alapú profilalkotást16:43 Több jármű kapott lángra egy belvárosi mélygarázsban Budapesten
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Cigánybűnözés :: :: Hozzászólások

Muki szabad, mint a madár: sem a rendőrség, sem az önkormányzat, senki sem foglalkozik azzal, mit fog tenni

Reklám

A „Muki” néven emlegetett K. András 16 éves gyilkosként annak idején a kiszabható legszigorúbb büntetést kapta, és a büntetése ezen a héten lejárt. Mivel nem feltételesen szabadult, hanem leülte a teljes kiszabott időt, a szabadságának a korlátozása teljesen megszűnik. Pártfogó felügyelet, előírt szabályrendszer a kinti életre ilyenkor nincs. Makó bízik abban, hogy K. András mihamarabb beilleszkedik a társadalomba, írja a Telex. (Az elkövető etnikai hovatartozásáról persze egyetlen egy szó sem esik a szövegben.)
Zoom
K. András a másodfokú tárgyaláson 2007-ben - forrás: Csongrád Megyei Hírlap, Délvilág, 2008. január 7. (64. évfolyam, 5. szám) / Segesvári Csaba / Arcanum Digitális Tudománytár
Július 20-án van éppen 15 éve annak, hogy előzetes letartóztatásba került a kétezres évek egyik legmegrázóbb magyarországi bűncselekményének az elkövetője. A „Muki” néven emlegetett K. András volt az, aki 2006 nyarán – röviddel az elfogása előtt – megerőszakolta, majd felgyújtotta a 18 éves, magyarcsanádi P. Henriettát. A lány néhány hét múlva belehalt sérüléseibe.
A 15 éves évforduló elérkezése K. András számára a szabadulást jelentette: a hét elején elhagyhatta a börtönt. Hiába volt különös kegyetlenséggel, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett a gyilkosság, hiába találták bűnösnek erőszakos közösülésben és kifosztásban is, mivel csak 16 éves volt, nem ítélhették többre, mint 15 év, ez volt a kiszabható törvényi maximum.
Túl fiatal volt az életfogytiglanhoz
Ha csak néhány évvel idősebb, valószínűleg életfogytiglan várt volna rá. A Szegedi Ítélőtábla 2007 novemberében megszületett jogerős ítéletében benne is van:
Fk. vádlott a tizennyolcadik életévét alig betöltött, tőle segítséget váró sértett bizalmát kihasználva őt a várostól távoli, elhagyatott helyre vitte, megerőszakolta, értékeit elvette, a védekezését és menekülését kizáró módon megkötözte, majd otthagyta, és visszatérve, az emberi élet kioltásának legkegyetlenebb módját alkalmazva, benzinnel leöntötte, és felgyújtotta.
A vádlott ezen elvetemülten, kegyetlenül, a sértett mély megalázásával és neki hosszan tartó lelki gyötrelmet és testi szenvedést okozva elkövetett bűncselekményei a büntető törvényben a legsúlyosabbak közé tartoznak. (…) Az ilyen módon véghezvitt emberölés miatt a bírói gyakorlatban a törvény szerinti legsúlyosabb – életfogytig tartó szabadságvesztés – kiszabására kerülne sor, melynek alkalmazását a vádlott esetében az életkora miatt nem teszi a törvény lehetővé.
K. András közelgő szabadulásának a híre tavasszal már bejárta a sajtót, miután a Mi Hazánkhoz tartozó független képviselő, Apáti István rákérdezett a belügyminiszternél. Apáti három kérdést tett fel:
  • Az elkövetett bűncselekmények és a büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartása alapján Ön szerint szabadon bocsátható?
  • A hatályos törvények alapján milyen lehetőség van arra, hogy továbbra is elzárják a társadalomtól ezt a veszedelmes bűnözőt?
  • Amennyiben elhagyhatja a fegyházat, úgy mit lehet tenni a társadalom védelme érdekében?
Kontrát Károly államtitkár válasza ennyi volt: „Büntetés kizárólag a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elítélttel szemben a törvényben meghatározott joghátrányok az ügydöntő határozatban, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők. A jogszabály biztosítja a társadalmi reintegráció érdekében szükséges intézményrendszert.”
Zoom
P. Henrietta és a tett helyszíne - forrás: Csongrád Megyei Hirlap, Délvilág, 2006. július 22. (62. évfolyam, 170. szám); Délvilág, 2006. október 18. (62. évfolyam, 245. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár
Nyomkövető? Pártfogó? Munka?
Most, hogy K. András szabadulása már nem kérdés, az Apáti-féle felvetések közül az utolsó maradt fontos: a társadalom védelmével kapcsolatos. Hacsak az ítélet nem halálbüntetés vagy tényleges életfogytiglan, a leghírhedtebb gyilkosok esetében is eljöhet az idő, amikor szabadulnak a börtönből, a helyzet kezelése pedig mindenhol komoly kihívást jelent. Külföldön van gyerekgyilkos, aki új nevet, lényegében tiszta lapot kapott odakint, és van, akinél alapvető óvintézkedés, hogy akikkel kapcsolatba kerül, azokkal tudatják, kivel van dolguk.
A leggyakoribb, hogy szigorú szabályokkal bástyázzák körbe és ellenőrzik a szabaduló gyilkos kinti életét. Például elektronikus nyomkövetőt tesznek rá, együtt kell működnie a pártfogó felügyelőjével, részben korlátozzák a szabad mozgását, mondjuk, megadott időre haza kell mindig érnie, esetleg lehetővé teszik, hogy – hasonlóan a nemrég megszavazott pedofil-nyilvántartás működéséhez – mindenki megismerhesse az illető múltját, akinek releváns lehet az információ, legyen szó munkáltatóról, főbérlőről vagy a helyi iskoláról.
Aki szabadul és pártfogó felügyelet alá kerül, azoknak Magyarországon is számtalan különféle magatartási szabályt lehet előírni. A Btk. hosszan sorolja, milyen kötelezettségek és tilalmak jöhetnek szóba. Csak pár példa: a bíróság elrendelheti, hogy az illető ne menjen bizonyos emberek közelébe, nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt, adott helyen adott időközönként jelentkezzen, csoportos foglalkozásokra járjon, vagy jelentkezzen a helyi önkormányzatnál közmunkára.
K. András ügyében viszont ezek mind nem jönnek szóba. Ő ugyanis, mivel nem feltételes szabadlábra került, hanem a teljes büntetése kitöltése után szabadult, nem kerülhet pártfogó felügyelet alá. Ez nem volt mindig így, de Magyarországon jelenleg nincs lehetőség pártfogó felügyeletet alkalmazni a szabadságvesztés teljes kitöltése után.
Alig alkalmazták, úgyhogy megszűnt
A régi, 1978-as Btk. alapján a szabadságvesztését kitöltve szabadult elítélt részére a bíróság elrendelhette a pártfogó felügyelet végrehajtását, „amennyiben az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése és a társadalomba való beilleszkedése érdekében az elítéltnek irányításra és ellenőrzésre volt szüksége”, de a hatályos Btk. ezt a lehetőséget már nem tartalmazza, erősítette meg a Telexnek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).
Amikor még lehetett pártfogó felügyelet alá helyezni, és ezen keresztül bizonyos magatartási szabályok betartására kötelezni a teljes büntetésük kitöltése után szabaduló fogvatartottakat, akkor a rendszer úgy működött, hogy a pártfogó felügyelet idejét a bv-bíró határozhatta meg 1 és 3 év között. Mi történt, ha valaki nem tartotta be a szabályokat? Míg a feltételesen szabadulók feje felett a börtönbe való visszakerülés fenyegetése lebegett és lebeg most is, ezeknél az embereknél pénzbírsággal sújtható, rendőrségi hatáskörbe tartozó szabálysértést valósított meg a magatartási szabályok megszegése.
A változás egyébként már az új Btk. elfogadása előtt jóval bekövetkezett, egy 2001-es törvénymódosítás alapján. 2002. április elsejétől váltak hatálytalanná a szóban forgó szakaszok. „A 2002. évet megelőzően, országos szinten átlagosan 4-5 fő kitöltve szabadult elítélt esetében rendelte el a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyeletet, ami arra utal, hogy a jogintézmény alkalmazása nem épült be a bv.-bírói gyakorlatba” – válaszolta a BvOP a megszüntetés okára vonatkozó kérdésre.
Zoom
K. Andrást a kihallgatás után rendőrautóval szállítják vissza a börtönbe 2006 novemberében - forrás: Csongrád Megyei Hirlap Délvilág, 2006. november 18. (62. évfolyam, 270. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár
Jelenleg nincs ilyen helyzetre kitalált program
Létezik még az utógondozásnak hívott intézmény, ami segítheti a visszailleszkedést a társadalomba (de hogyan tudna visszailleszkedni valaki, ha nem is volt része soha?... - a szerk.), és csökkentheti a bűnismétlési kockázatot. Ezt kérheti bármelyik szabaduló elítélt, függetlenül attól, hogy feltételesen vagy a büntetését kitöltve szabadul. Ez tehát elvileg adott lehetőség volt K. András számára is, de csak rajta múlt, hogy akar-e élni vele. Az utógondozás nem büntetőjogi intézkedés, önkéntes alapon megy, kényszeríteni senkit sem lehet rá, és annak sincs hátrányos következménye, ha valaki kéri, de aztán megszakítja.
A büntetés-végrehajtásnak nincs adata arról, hogy az olyanok, mint K. András, tehát a büntetésük teljes kitöltése után szabadult fogvatartottak milyen arányban vesznek részt utógondozásban.
„Létezik esetleg egyéb eszköz, megoldás, intézmény a pártfogó felügyeleten és az utógondozáson kívül, amely lehetőséget ad a szabadságvesztés teljes kitöltése után szabaduló személyek ellenőrzésére, magatartási szabályok betartatására abban az esetben, ha – például az elkövetett bűncselekmény erőszakos volta, brutalitása miatt – a környezetében, a társadalomban aggodalmat kelt az illető szabadulása?” – kérdezte a lap a BvOP-tól. Ez volt a válasz: „A szabadságvesztés-büntetés kitöltése után szabaduló elítéltek vonatkozásában, a kérdésben megfogalmazott feltételeknek megfelelő program jelenleg nem működik.”
Bíznak a beilleszkedésben...
A rendőrségnek sincs dolga a szabaduló K. Andrással. (Most még - a szerk.) „A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányságon az Ön által említett üggyel kapcsolatban nincs folyamatban eljárás. Így a rendőrségnek nem áll módjában a kérdéseket megválaszolni” – írta a megyei rendőr-főkapitányság kommunikációs osztálya, mikor megkérdezték, készülnek-e valamilyen intézkedéssel K. András hazatérésére, illetve jelent-e szerintük a hazatérés kockázatot akár a közbiztonság, akár egy esetleges, K. Andrást magát sértettként érintő erőszakos cselekmény, önbíráskodás szempontjából.
A makói önkormányzatnál is érdeklődtek, hogy készülnek-e valahogy K. András hazatérésére, az ezzel kapcsolatos esetleges lakossági aggodalmak kezelésére. „K. András büntetésének letöltését követően Makó Város Önkormányzatának nem áll hatáskörében intézkedést tenni. Bízunk a férfi társadalomba való mihamarabbi beilleszkedésében. Amennyiben a lakosságnak bármiféle észrevétele van a férfival kapcsolatban, forduljanak a Makói Rendőrkapitánysághoz” – válaszolta a kabinetvezető.



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready