Romániában az átoltottság aránya 29 százalék, Magyarországon 59. Ez adja a különbséget” – húzta alá a miniszterelnök.

„Az oltás működik. A beoltott emberek közül megbetegedők aránya 1 százalék alatt van” – emelte ki a miniszterelnök. Elmondta: az emberek nem fogják tudni elkerülni a negyedik hullámot, és ez, a delta variáns sokkal veszélyesebb, mint a korábbi variánsok. A miniszterelnök mindenkit arra kért, hogy ne kockáztasson. A miniszterelnök elmondta, megpróbálnak jó példával elől járni, ő maga a hétvégén veszi fel a harmadik oltást. Mint fogalmazott:

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta azt is, hogy jó, ha az ember zsebében van egy maszk, és ha úgy látja, hogy érdemes azt feltenni, mert elkaphatja mástól, vagy megfertőzhet másokat, ha például sokan vagyunk egy zárt helyen, akkor ezt mindenki fontolja meg. Ugyanakkor kiemelte: „ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás”.

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy „mindenünk van elég”, kórházi ágyunk, lélegeztetőgépünk, vakcinánk, orvosunk, az ország a nyáron felkészült rá, hogy egy erős őszi hullámot is le tudjunk győzni anélkül, hogy az országot le kellene állítanunk. Hozzátette: minden esélyünk meg van rá, hogy még saját, magyar fejlesztésű vakcinánk is legyen.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a nyugat-európaiak nem bíznak saját magukban, feladták azt a reményt, hogy a saját nemzetük a népesedési válságon úrrá tud lenni, ezért pótolnák a hiányzókat migránsokkal. A kormányfő ugyanakkor elmondta, a felmérés alapján úgy látja, hogy

Így ha sikerülne elmozdítani azokat az akadályokat, ami miatt kevesebb gyerek születik, mint amennyit vállalnának, akkor helyrebillenhet az egyensúly, és nem lenne szükség migránsokra – tette hozzá.

A nyugati gőg nem éri be azzal, hogy sikeresek, ragaszkodnak ahhoz is, hogy nekik van igazuk. Nekik nem elég, hogy szabadok, úgy élhetnek, ahogy akarnak, és olyan döntéseket hozhatnak, amiket a saját népük kíván, ők azt is akarják, hogy ismerje el őket mindenki, és vegye át a döntéseikat a többi ország is, meg akarják mondani, hogyan éljünk – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: minél nagyobb egy ilyen gondolkodású ország, annál nagyobb veszélyt jelent ránk.

A németek például barátaink, és „mindig az a kérdés Európában, hogy mit akar Németország. Egy európai Németországot akar, amely elfogadja, hogy sok nép van Európában, vagy egy német Európát akarnak, mikor ők megmondják, hogy milyennek kell lennie Európának” – fogalmazott. Orbán Viktor hozzátette: az utóbbi időket számításba véve ez egy német Európa, vagyis azt akarják elérni, hogy ismerjük el és vegyük át a megoldásaikat, de ez a magyar felfogástól olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.

– fogalmazott a kormányfő. Elmondta: 12 ország levelet írt, és leírta, milyen lépéseket kell tenni a határok megvédése érdekében. Elmondta azt is, hogy eközben Közép-Európában ellensúlyt akarunk képezni a német Európa-felfogással szemben. Felidézte: a történelemben ha jött a baj délről, a nyugatiak soha nem segítettek, inkább azt akarták, hogy Magyarország legyen ütközőzóna, ami megvédi őket, és folytathatják a kényelmes életüket. Így volt ez például a török elnyomás alatt is. Egy hiba beismerése az nagyvonalúságot igényel, ma ez hiányzik az európai politikából különösen. Ma már mindenki kerítést épít, de soha egy európai vezető nem ismerte el Magyarországot – fogalmazott a miniszterelnök.

A rezsiharc az első csaták között volt Brüsszellel 2010 után, Magyarországon a kettőezres évek alatt, amikor a baloldal irányított, a baloldali kormányok folyamatosan engedték, hogy emeljék a szolgáltatók a rezsiárakat, amik így az egekben voltak. Nagy csata volt ezt megváltoztatni. A rezsiárszabályozás rögztette a gáz és a villany árát. Bécsben ma az áram ára duplája budapestiek, a berliniek meg héromszor annyit fizetnek, mint mi például. Mint fogalmazott:

A baloldali képviselőknek, a Gyurcsány-féle csoport a mai napig piaci árat követel, ez 380-400 ezerrel nagyibb költséget jelentene a magyar családoknak. Brüsszel semmit nem tett, amikor már lehetett látni, hogy felfelé fognak menni a rezsiárak Európában, radásul továbbra is árat emelnének az éram és a villany, valamint az üzemanyag esetében, a klímavédelemre hivatkozva. A magyar álláspont, hogy nem a lakossággal, hanem a klímaromboló cégekkel kellene ezt megfizettetni. A V4-ek ellenállnak.

A nyugati országokban a politikustól nem azt várják el, hogy irányt mutasson és vezessen, hanem az intézményeket menedzselgesse. Jobb a gyenge vezető. Amikor a dolgok rosszul mennek, új ellenség ütötte fel a fejét, akkor nem lehet hagyományos megoldásokra támaszkodni, felelős döntések kellenek, virágcsokrokkal nem lehet megvédeni a határt, miközben a rendőröket és a katonákat támadják a határon.

(Mandiner)