Fotó: Nagy Tamás / Economx

Orbán Balázs szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen testtartást és mozgásokat vegyünk fel a megváltozott világrendben. Írt egy könyvet is a témában Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája címmel. Rámutatott, hogy manapság már hírek dömpingjében élünk, az információs deficitünk gyakorlatilag eltűnt. A legnagyobb lapok a migrációt, identitásküzdelmeket, a technológia átalakulását és a nagyhatalmak, különösképp Kína és az Egyesült Államok ellentétét helyezik a közbeszéd központjába.

A helyzetértékelésem az, hogy a legfontosabb ezek közül a világrend átalakulása. A kérdés, hogy mi lesz az a világrend, amire a magyar gazdaságot és Magyarországot fel kell készíteni? – kérdi a miniszterelnök politikai igazgatója. A neoliberális világrend az, amely mostanra véget ért – fogalmazott. Szerinte ez azért történt, mert a világgazdaságban olyan átrendeződés következett be, ami az előző világrendet fenntarthatatlanná tette. Kifejtette, hogy elkezdődött egyfajta kiegyenlítődés: gazdasági kiegyenlítődés történik a Nyugat és Kelet között, a fejlett és fejlődő országok, illetve Kína és az Egyesült Államok között. Ezek a gazdasági változások az élet megannyi más szegmensére is átgyűrűznek, legyen az a jólét vagy a technológiai fejlődés.

Mi, magyarok ezt nem tudjuk befolyásolni, a nagyhatalmi versengést megpróbáljuk értelmezni, és a magyar érdekek szerint manőverezni – mutatott rá Orbán Balázs. Emlékeztetett, hogy ha megnézzük a legnagyobb lapok címlapjait, akkor a hetvenestől a kétezres évekig, mondhatni, fegyvertárs volt Kína és az Egyesült Államok. Mostanra viszont egymással szemben jelenik meg a címlapokon a két nagyhatalom, amely a kettejük között zajló versengés kivetüléseként értelmezhető.

Orbán Balázs nemzetközi vezetőket idézett, akik szerint „fel kell készülnünk egy nagyhatalmi versengésre, egy küzdelemre, blokkokba kell szerveződni, és ezeknek a konfrontációjára felkészülni”. Ez alapján sokféle erőközpont alakul ki különböző érdekekkel. A középhatalmak is felemelkednek, illetve Amerika és Kína a pozíciók megszerzésére törekedik majd.

A neoliberális, együttműködésre hagyatkozó politika véget ért, és elkezdődött a bezárkózás – jelezte Orbán Balázs, aki szerint megnőtt az erre utaló kifejezések elterjedése is, mint például a blokkosodás, decoupling és friendshoring. A kérdés szerinte az, hogy az egyes országok a nyitás vagy a bezárkózás politikáját választják. A legfontosabb, hogy erről mit gondolunk, ehhez hogyan viszonyulunk.

A politikus szerint azt kell kidomborítanunk, hogy mi az a megkülönböztető jelleg, amely Magyarországot különlegessé teszi. Elmondta, hogy az elmúlt 14 évben sikerült egy munkaalapú társadalmat kialakítani, a foglalkoztatásban a legnagyobb növekményt tudjuk felmutatni. Ráadásul a magyar adóék csökkenése az egyik legnagyobb volt az OECD országai között.

Nem összeszerelő üzem vagyunk, nem monokulturális gazdaság. A különböző szektorok széles tárháza megtalálható Magyarországon, amelyhez a külföldi befektetők jól tudnak kapcsolódni – fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy „Magyarország egy kifejezetten nyitott, exportvezérelt gazdaság, ebben más országokkal összevetésben is kiemelkedünk”. Szerinte a magyar gazdaság növekedése inflációval korrigált módon meghatározva látványos pályát járt be, az előző évi visszaesés ellenére is trendvonal fölött teljesít. Az idén a növekedés tartós beindulására számít.

Ásványkincsekben szegény ország vagyunk, ezért nekünk az a kitörési lehetőség, hogy a külföldi befektetőkkel együttműködve és a nemzeti bajnokokat felemelve külföldön tudjunk terjeszkedni – világított rá Orbán Balázs, aki szerint a magyar gazdasági szereplőknek ahhoz, hogy erősödni tudjanak, exportpiacra kell termelniük. „A legjelentősebb problémánk, hogy a háború és az arra adott elhibázott szankciós válaszok, az energiaválság rontotta Európa versenyképességét” – fogalmazott. Elmondta, hogy a világgazdaság egésze nem teljesít rosszul, nem úgy az euróövezet és azon belül a német gazdaság. Ez pedig rányomja a bélyegét Magyarország teljesítményére is, hiszen Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, ezért szerinte ezt a függést oldani kell.

Orbán Balázs szerint a 2010 óta tartó kormányzás alatt olyan változások történtek, hogy Magyarország elhagyta a közepes fejlettséget, és gazdasági értelemben csatlakozott a fejlett országokhoz.

Ezt arra alapozza, hogy az egy főre számított GNI-mutatóban 19 ezer dollár felett járunk a Világbank adatai alapján, miközben a belépési küszöb 13 ezer dollárnál van.

A G7-országok átlaga ugyanakkor a magyar értéknél jóval magasabb, 55 ezer dollár, így van tér a fejlődésre.

Magyarország izomtömeg-növelése nem záródott le – mondta Orbán Balázs, aki szerint „kulcsállammá” kell válnunk, ugyanakkor számos veszéllyel nézünk szembe a blokkosodás miatt:

„Ha a blokkosodás erősödik, akkor a gazdaságfejlesztési stratégiánk nem vezet sikerre” – jelezte. Ezért szerinte erősítenünk kell a konnektivitást, a kapcsolatok építését. Arra törekednek, hogy erősítsék az ország regionális szerepvállalását, nemzeti bajnokokat neveljenek ki. A hazai vállalatokat bekapcsolják a termelési láncokba, amelyek kifektetésekkel erősödnek, ezzel pedig javítják a profitegyenleget.

Számos feladatot sorolt fel:

Ezt számos intézkedéssel, például célzott ipari fejlesztésekkel, kedvező kamatozású hitelekkel, logisztikai infrastruktúra fejlesztésével, duális képzésekkel és munkaerőpiaci integrációval erősítik – sorolta fel. „A legnagyobb veszély a blokkosodás és a jelenleg zajló háborús készülődés.” Szerinte éppen ezért a konnektivitásra, a kapcsolatok erősítésére építő gazdaságpolitikára van szükség. „Ha a versengéseket el tudjuk kerülni, ami a nagyhatalmak között zajlik, akkor egy újabb bumm alakulhat ki Magyarországon, ezzel megerősíthetjük helyzetünket a legfejlettebb országok között.”

(Index)