M. Eszter korábbi budapesti végrehajtót a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa 2,5 millió forint pénzbüntetésre ítélte a jogerős döntésében. Ő a vád szerint majdnem 255 millió forintot juttatott el Schadl Györgynek. M. Eszter egyike volt azoknak, akik még a 2023-as előkészítő ülésen beismerték a bűnösségüket, azonban az elsőfokú ítéletet már nem fogadták el, így egy évvel később a másodfokú ítélet zárta le az ügyüket.

M. Eszter korábban az ismert korrupciós per nyolcadrendű vádlottja volt, most tanúként állt a tanácselnök előtt. Ő korábban indítványt tett arra, hogy megtagadhassa a tanúvallomás tételét, mert szerinte azzal, hogy őt már jogerősen elítélték, nem kötelezhető erre. A bírónő röviden ismertette M.-mel, hogy csak a rá vonatkozó részekre nem köteles válaszolni, de a többi vádpontban már igen. Ha teljes egészében megtagadta volna a vallomástételt, azzal bűncselekményt követett volna el.

Kiderült, hogy M. még az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Schadllel, de a későbbiekben nem tartották a kapcsolatot. Először bírósági fogalmazóként, majd ügyvédként és később végrehajtóként folytatta a pályafutását. A szakvizsgája előtt nem beszélt Schadl Györggyel, a többi vádlottat állítása szerint nem is ismerte.

Sikeres vizsgát tett és még a pályázatát is elfogadták az egyik budapesti iroda alapítására, majd az elődjével egyeztetve átvette az végrehajtói irodát.

Tudom, hogy furcsa, de nem emlékszem arra, hogy mennyi pénz kellett az induláshoz – válaszolta M. a bírónő kérdésére.

Az anyagiak visszatérő kérdései a tárgyalásoknak, miután több végrehajtó is más-más összeget jelölt meg, ami szükséges volt az induláshoz. M. kölcsönre szorult, Schadl György pedig segített neki, és ő volt a mentora is, akihez a szakmai kérdésekben tudott fordulni. Meglátása szerint nem juthatott volna banki kölcsönhöz, mivel épphogy csak elindult a vállalkozása.

R. Róbertet, a harmadrendű vádlottat nem ismeri, de Schadl mindenesét, a negyedrendű M. Viktort már igen. A férfit kellett hívnia, ha bármi problémája akadt az irodával, amit éppen Schadltől bérelt. Nem firtatta, hogy M. Viktor kinek és milyen minősítésben dolgozik, őt csak az érdekelte, hogy a munkát elvégezzék.

Pletykaszinten hallotta, hogy letartóztatták Schadl Györgyöt, de tudomást csak akkor szerzett róla, amikor nála is megjelentek a hatóságok.

Arra már nem akart válaszolni, hogy hány alkalommal és milyen körülmények között vett fel osztalékot. Ahogy arra sem, hogy miért szerepeltek M. Viktor mobiljában milliós tételekről szóló üzenetek. Meglátása szerint ezek a kérdések érintették a vádpontját, emiatt egyébként sem lenne köteles ezekre felelnie.

Kérvényezte azonban több technikai eszköz lefoglalásának a megszüntetését, köztük egy telefonét is, aminek a belépőkódját továbbra sem hajlandó megadni a bírónőnek, mondván: nem szeretne kellemetlen helyzetbe kerülni.

Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

Sz. Balázs egyike azoknak az ügyben megvádolt végrehajtóknak, akik tavaly februárban az előkészítő ülésen bűnösnek vallották magukat. Az ügyükben jogerős ítéletet idén februárban hozott a Fővárosi Ítélőtábla, ahol Sz.-t 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 5 milliós pénzbüntetésre ítélte.

A tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.

(Index)