A kutatás szerint az augusztusi 49 százalékot követően szeptemberben már "csak" a teljes felnőtt lakosság 47 százaléka szavazna a kormánypártra, amivel a Tisza közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes (belföldi) népesség körében (44 százalék) és a május-júniusi csúcshoz viszonyítva 5 százalékot esett vissza, azaz nagyjából minden tizedik támogatóját veszítette el. Megjegyzik a kutatás készítői, hogy havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5 százalékot veszített a kormánypárt a május-júniusi csúcs óta.

Élesedő pártversenyről ugyanakkor nem lehet beszélni, ugyanis a Tisza gyengüléséből sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem tudott meggyőzően profitálni.

A Fidesz mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21 százalék), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (25 százalékról 26 százalékra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (25 százalékról 27 százalékra) erősödést jelentett.

A legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg: a párt nélküliek az augusztusi 15 százalék után most 18 százaléknyian vannak.

Arról is szó van a kutatásban, hogy Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52 százalék látná inkább vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben, és ezzel már 3 százalékkal előzi Magyar Pétert, és 7 százalékkal Forsthoffer Ágnest.

Őket Kapitány István (43 százalék) és Orbán Anita (43 százalék) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint következik, 38 százalékos népszerűségi mutatójával.

Orbán Viktorról az augusztusi 28 százalékhoz képest szeptemberben 31 százalék állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, amivel Toroczkai Lászlóval megegyező helyet foglal el a rangsorban. Ezzel együtt továbbra is Orbán a messze legelutasítottabb magyar politikus, közel a magyarok fele (47 százalék) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben, azaz 1-es osztályzatot adott rá az 1–5-ös skálán.

Az Europion 2100 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 szeptember 7–8-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey-módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. A korrekció során az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális jártasságát is figyelembe vették. A becslések hibahatárát ún. „boostrapping” módszerrel tesztelték, ez alapján az egyes pártok becsült támogatottságának maximális eltérése (konfidenciaintervalluma) a valós teljes népességbeli arányuktól maximum 2,2 százalék.

(24 - MTI nyomán)