Ismét az újságon keresztül üzent tulajdonosának, Leisztinger Tamásnak, valamint az olvasóinak a Népszava szerkesztősége, amely legutóbb három hete tudott nyomtatott Népszavát készíteni, miután a Mediaworks nyomdája felmondta a szerződésüket.
 |
"Ez a szerkesztőség számára rendkívül nyomasztó, hiszen nemcsak a munkánk, hanem a szenvedélyünk is a lapkészítés, és tisztában vagyunk azzal, hogy olvasóink a kinyomtatott újságot szeretnék kézbe venni. Mi azonban e pillanatban ugyanúgy a helyzet foglyai vagyunk, ahogy önök: a Népszava tulajdonosa, Leisztinger Tamás szórványos üzenetei nem nyitnak teret a tárgyalásra, a lehetőségek számbavételére, az előrelépésre. A tulajdonos többszöri kérésünk ellenére három hét alatt sem fogalmazta meg írásban, mik az elképzelései a lap és az online portál jövőjét illetően, mit vállal, és mit vár el" – írta a lap szerkesztősége, amely elismerte, hogy a kiadójuk jelentős tartozást halmozott fel a nyomda felé.
"Az első lépés e tartozás kifizetése lehet, ezt követően kell kidolgozni a gazdaságos működtetés távlati programját. A tulajdonosnak jeleztük azt is, hogy hosszú távon szeretnénk biztosítottnak látni a Népszava jövőjét. Továbbra is várjuk az írásba foglalt tárgyalási ajánlatot – vagy legalább a világos tulajdonosi döntést" – hívták fel a figyelmet.
– Szeretnénk ugyanakkor leszögezni: egyes pályatársaink sugalmazásával ellentétben a Népszava sosem volt a NER része, a tartalomra soha, semmilyen hatással nem volt az, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Népszavában is megjelentetett kormányhirdetéseket. Ezek kizárólag a mesterségesen monopolhelyzetbe hozott Mediaworks által kért, feltűnően túlárazott terjesztési- és nyomdaköltségek kifizetésében játszottak szerepet, azaz a NER nem a Népszavát, hanem saját tulajdonát, a Mediaworksöt támogatta a hirdetésekkel. Ezek elmaradása vezetett ahhoz az adóssághoz, amely miatt a NER által kreált Mediaworks felfüggesztette a lap kinyomtatását és terjesztését – magyarázták a helyzetüket, és kérve egyben az olvasóik türelmét.
Leisztinger 2019-ben vette meg a lapot Puch László, az MSZP egykori pénztárnokának érdekeltségébe tartozó cégtől. A vagyonát 109 milliárd forintra becsülte a Forbes 2024-ben, így a 25. leggazdagabb "magyarként" szerepelt a listáján, írja a 24.
Frissítés: adnák a nyomtatott kiadást, de nem kell
A Telex megkereste Leisztinger Tamást, de vele nem tudtak beszélni, ugyanakkor megkeresésükre reagált a Népszavát kiadó cég mögött álló Arago Zrt. vezérigazgatója, Gránicz János. Tőle úgy tudják, hogy Leisztinger Tamás egyetlen alkalommal egyeztetett a vezetői körrel, de Gránicz János őt is képviselve kétszer másfél órában tárgyalt hol a főszerkesztővel, hol a szakszervezettel, hol az újságírókból álló csoporttal. Itt nagyjából végigbeszélték a forgatókönyveket, hogy milyen lehetőségekkel kell számolni.
Az Arago vezérigazgatója azt mondta, a szűkülő előfizetői kör miatt a tulajdonosi kör már nem igazán számolna a "printlap" kiadásával, hacsak nem találnak olyan befektetőt, aki ezt támogatná. Tárgyalások mindenesetre vannak, Gránicz hétfőn és épp is egy tárgyalásra ment. Az Index szerint az egyik komoly jelölt egy lengyel érdeklődő lehet, akivel már a főszerkesztő is találkozott. A vezérigazgató elmondása szerint ugyanakkor azok az érdeklődők, akikkel eddig beszélt, inkább az online irányába mozdulnának, mert a "print" (magyarul: nyomtatott - a szerk.) napilapok kiadása világszerte csökkenő tendenciát mutat évek óta, míg az online térben számos lehetőség nyílik az újságkészítésre.
A szerkesztőség viszont, ahogy az a cikkbe csomagolt üzenetből is látszik, ha lehet, nem szeretne lemondani a "printlapról", és helyette online-ra váltani. Ennek megoldására Grániczék azt ajánlották nekik, hogy kifizetik a Mediaworks felé fennálló kiadói tartozásokat, majd díjmentesen átadják július elsejétől a "printkiadás" üzletrészét a szerkesztőségből álló "menedzsmentnek".
Erre állítólag azt a választ kapták, hogy a július elseje túl közel van, a tulajdonosok finanszírozzanak meg további hat hónapot, megpróbálnak további előfizetőket szerezni, és majd december 31-gyel talán átveszik – ezt azonban Grániczék visszautasították, mondván, hogy számukra ez így kiszámíthatatlan, nem szeretnék például, ha addig elszivárognának az újságírók, míg ők százmilliókat beleölnek ebbe. A szerkesztőség pedig azért nem vállalta magára a kiadást, mert hirtelen nem tudtak volna erre elegendő pénzt előteremteni, ráadásul később járulékos költségek is rájuk hárultak volna.
A vezérigazgató azt is mondta, kértek egy részletesen kidolgozott üzleti tervet arra, hogy mibe kerülne a printkiadás további fenntartása akár hat vagy három hónapra, vagy egyáltalán a Mediaworks folytatná-e a kiadást a későbbiekben, de szerinte nem kapták meg a menedzsmenttől ezt az információt, "tulajdonosként nehéz így eldönteni, hogy hogyan tovább". Azt elismerte ugyanakkor, hogy valóban nem kapott a szerkesztőség írásba foglalt tervet a tulajdonostól.
"Látszott, hogy nem lesz könnyű print kiadásban a Népszava jövője, így fel is merült már pár éve, hogy el kell indulnia egy online közösségépítésnek, mert a világ efelé halad" – magyarázta Gránicz János, aki szerint jelenleg 10 000 fő alatt van a printlapra előfizetők száma, ezért ők ezt a milliárdos nagyságrendű, szerkesztéssel, tördeléssel, kiadással járó üzletágat inkább elengednék, ha nem találnak hozzá befektetőt. Gránicz János egyébként egészen odáig ment, hogy meglehet, hogy nyomda sem lesz, amely kiadja a lapot, mert a nyomtatás és terjesztés is kvázi monopolhelyzetben van.
Hasonlóan borúlátó a Népszava vezetése is, egyáltalán nem látják rózsásnak a nyomdai terjesztésben kialakult helyzetet. Bár hetekkel ezelőtt még valóban foggal-körömmel ragaszkodtak volna a napilap kiadásához, mostanra változtattak az álláspontjukon, és, ha szomorúan is, már kiegyeznének az online kiadás mellett egy hetilapos kiadással is.
Ugyanakkor ha Népszava printkiadása teljesen véget érne, akkor az egy technikai változtatás mellett számos ember munkahelyének megszűnését is jelentené. Gránicz János becslése szerint a jelenlegi kb. 100 dolgozóból 50-60-at tartanának meg, azaz a jelenlegi állomány 40-60 százalékát elbocsátanák végkielégítéssel.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e azt a forgatókönyvet, hogy megszűnik a Népszava, Gránicz azt felelte: ha nincs befektető, előfordulhat, hogy be kell zárják a lapot. Kérdezték azt is, hogy milyen határidőben gondolkodnak, meddig keresnek befektetőt, és mikor hoznak végleges döntést a lap vagy a printkiadás sorsáról, de erre az Arago Zrt. vezérigazgatója nem tudott választ adni arra hivatkozva, hogy folyamatos tárgyalásban van. A szerkesztőség nagyon gyors tulajdonosi döntést vár, mert ott van közel 100 ember, aki a júliusi munkavégzését is bizonytalannak érzi. A vezérigazgató zárásként azt mondta, sajnálná, ha végül be kellene zárniuk a Népszavát, mert kiváló újságírók dolgoznak a lapnál.
