A Telex több forrásból is úgy értesült, hogy elment Szalonnáról az a két "mélyszegénységben élő, magyarul nem beszélő roma család", akik az elmúlt hetekben költöztek a kassai Lubina nevű illegális bodévárosból a borsodi faluba. Információik szerint a családok múlt pénteken utaztak el, azt azonban nem tudni, hogy végleg hagyták ott a falut, vagy csak átmenetileg. A két családban - "természetesen" - több gyerek is van, közülük többen már iskoláskorúak, de vannak három évnél fiatalabbak, illetve egy pár hetes csecsemő is.
Teru Viktor "szlovákiai roma aktivista", a cigányok érdekképviseletével foglalkozó RESDI civil szervezet vezetője megerősítette, hogy a családok jelenleg Kassán vannak, visszaköltöztek a régi kunyhójukba, amit részben már elbontottak. A kassai cigánytelepen körülbelül 150-300 cigány él deszkákból és lemezekből összeeszkábált bódékban, vezetékes víz és csatornahálózat nélkül.
A két család Szalonnára költözéséből országos hír lett. A helyiek attól kezdtek el félni - nem alaptalanul -, hogy innentől majd tömegével telepítenek be szlovákiai cigánytelepekről kiköltöztetett családokat a településre, két helyi lakos már jelezte is, hogy ha maradnak a családok, akkor ők mennek. A kialakult helyzetre reagálva a szalonnai önkormányzat rohamtempóban elfogadott egy önazonossági rendeletet, hogy megnehezítsék a további beköltözéseket.
A jelek szerint azonban nem tömegesen szervezett betelepítés történt, hanem az egyik kassai főpolgármester-jelölt akart magának némi népszerűséget szerezni a kampányban. Lenka Kovacevicová annak a kerületnek a polgármestere, ahol az illegális bádogváros áll. Azzal kampányol az októberi választásra, hogy ő majd felszámolja a kassai illegális szegénytelepeket, és a családok elhelyezését is megoldja, amire a jelenlegi főpolgármester nem volt képes. A szlovák sajtóban napokig ez volt az egyik fő téma, a közvélemény-kutatásokban is alaposan feljött Kovacevicová.
Valójában a kassai családok helyzete nem oldódott volna meg a Szalonnára költözéssel. Igaz, hogy jobb lakhatási körülmények közé kerültek, viszont nem beszélnek magyarul, nincs lakcímkártyájuk, emiatt semmiféle szociális vagy egészségügyi ellátásra nem jogosultak. Az pedig teljesen életszerűtlen lett volna, hogy a gyerekekkel napi szinten Szalonnáról ingázzanak be az onnan 60 kilométerre lévő Kassára. Az egész ügy azért is furcsa, mert nem világos, hogy a családoknak miből volt egyáltalán pénzük a szalonnai ingatlanok megvásárlására, ráadásul az egyik házra élethosszig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztek be a kassai kerületi polgármester nevére, írja a lap.
A kassai családok ügye a környező településeken is komoly hullámokat vert. Encs polgármestere, a volt jobbikos Mikola Gergely felszólította a lakosságot, hogy ne vegyenek részt az illegális deportálásban, azaz ne adják el az ingatlanukat a felszámolt kassai telepről kilakoltatott cigányoknak. A Mi Hazánk pedig Pósfai Gábor belügyminiszterhez fordult a "kassai no-go zónából" Szalonnára költöztetett családok miatt, szerintük ez az eset is azt bizonyítja, hogy igenis szükség van a sokat kritizált önazonossági törvényre. A belügyminisztérium azt ígérte, tisztázni fogják, hogy ki finanszírozta és szervezte a családok költözését, történt-e kényszerítés, megtévesztés, esetleg pénzügyi visszaélés vagy más jogsértés.







