Az AB gyáva, a Fidesz meg tökön szúrta magát. Mi meg csak szívunk, 36 évvel a rendszerváltoztatás után – kommentálta Huth Gergely az Alkotmánybíróság hétfői döntését, amellyel a testület elutasította a Fidesz–KDNP három panaszát, amelyet a 17. alaptörvény-módosítás elfogadásával kapcsolatban nyújtott be az ellenzéki párt.
 Kép: Hír Tv / YouTube |
A Fidesz bukása után a Huth Gergely által vezetett Pesti Srácok szerkesztőségénél az összes munkavállaló elbocsátását jelentették be, de a korábbi fideszes aktivista a lap impresszuma szerint továbbra is felelős szerkesztő maradt a lapnál. Huth a hétfő esti Facebook-bejegyzésében azt sérelmezte, hogy
az Alkotmánybíróság arra hivatkozva hagyta jóvá az önkény bevezetését, hogy a Fidesz–KDNP korábban megtiltotta nekik, hogy érdemi döntéseket hozzanak.
Más a szajhákra gondolt
Lattmann Tamás nemzetközi jogásznak ugyanerről a prostituáltak jutottak eszébe, akik szerinte csak addig élveznek veled, amíg tudják, hogy meg lesznek fizetve, ráadásul jó eséllyel addig is csak tettetik.
Huth Gergely nem először tesz a Fidesszel szemben kritikusként értelmezhető kijelentéseket a párt választási veresége óta.
- Májusban megüzente Orbán Viktornak, hogy nem fér bele, hogy a volt kormányfő a Vadhajtások című médiatermékre második igeforrásként hivatkozott.
- Júliusban Sulyok Tamás volt köztársasági elnökről jelentette ki, hogy tényleg alkalmatlan volt,
- Orbán Balázzsal, a bukott fideszes miniszterelnök korábbi politikai igazgatójával kapcsolatban pedig pár hete közölte, hogy a működése szekunder szégyenérzetet váltott ki a teljes jobboldalon.
Az a Fidesz hozta össze, amely most siránkozik
A legutóbbi alaptörvény-módosítások ellen tiltakozó Fidesz valójában saját korábbi döntésének következményével szembesült. Az Országgyűlés 2013 márciusában, a Fidesz–KDNP kétharmados többségének szavazataival fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását. A javaslat akkor 265 igen szavazatot kapott, 11 képviselő voksolt ellene, 33 pedig tartózkodott.
Ez a módosítás rögzítette az Alaptörvényben, hogy az Alkotmánybíróság egy alkotmánymódosítást kizárólag az elfogadására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények alapján vizsgálhat felül, tartalmi szempontból nem.
A módosítás ellen akkor ellenzéki pártok, civil szervezetek, külföldi politikusok és uniós intézmények is tiltakoztak. Az akkori fideszes alaptörvény-módosítás ellen Budapesten több ezren tüntettek, aktivisták pedig napokkal a szavazás előtt elfoglalták a Fidesz székházának udvarát. Mindez azonban nem akadályozta meg a kormánypárti többséget a módosítás elfogadásában. (Természetesen lehet azt képviselni nem liberális demokrataként, hogy a kétharmados többséget többséget ne korlátozzák az alkotmányosságban, de akkor nem kellene az érintettekben egy választási vereség után felfedezni magukban a jogvédőt. Ezzel csak megvetésünket kivívva azt érik el, hogy ebben az esetben az érem másik köpönyegforgató oldalánál, a tiszás túlkapásokhoz tapsoló liberálisoknál is röhejesebbnek tűnjenek – a szerk.)
Mint korábban megírtuk, az Alkotmánybíróság mindhárom fideszes indítványt érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza. Így hatályban marad az alkotmánymódosításnak
- a Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását megszüntető,
- az országgyűlési képviselőkre tizenkét éves mandátumkorlátot bevezető,
- valamint az alkotmánybíráknál hetvenéves korhatárt meghatározó rendelkezése is.
Különvélemények voltak, de az orwellezés nem Polttól a leghitelesebb
A döntéssel szemben több alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg, köztük Polt Péter, aki szerint az ügyben érdemi vizsgálatra lett volna szükség. (Ezek között lehetnek jogilag méltányolható érvek is az egyébként nevetséges módosítás kapcsán, de még ha teljes mértékben igazat is adunk nekik, akkor is a Fidesz engedte ki a szellemet a palackból azzal, hogy a maga útjából félreállította az Alkotmánybíróságot. A testület most folytatja ezt az előző NER-ben nekiszánt szerepet – a szerk.)
Polt különvéleményében a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás jogállamisággal való viszonyát is élesen bírálta.
A 254. pontban úgy fogalmazott: „Végezetül utalok arra, hogy álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe.”
A következő, 255. pontban Polt Péter részletesebben is kifejtette az Orwellre tett utalás okát. Mint írta: „Orwell vizionált társadalmában egy újfajta nyelv, az ún. »újbeszél« (newspeak) bevezetésével ellehetetlenítették a hatalomnak nem tetsző gondolatok kifejezését, illetve az ún. »duplagondolkodás« (doublethink) megkövetelésével elérték, hogy valaki egyszerre tartson fenn két, egymásnak ellentmondó meggyőződést, és mindkettőt igaznak fogadja el.”
Az alkotmánybíró ezután közvetlenül a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésére alkalmazta az orwelli párhuzamot. „A jelen ügyben alkalmazott, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései közé beékelt, a köztársasági elnök mandátumát bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése sokkal inkább illik az »újbeszél« nyelven megfogalmazott »duplagondolkodás« logikájába, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényébe.”
Polt Péter különvéleményében összességében azt kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság a hatáskör hiányára hivatkozva nem jutott el annak vizsgálatáig, hogy a megtámadott rendelkezések egyáltalán az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának körébe tartoznak-e. Álláspontja szerint ez nem az Alaptörvény módosításának tartalmi felülvizsgálatát jelentette volna, hanem annak előzetes meghatározását, hogy az adott rendelkezések jogi természetük és funkciójuk alapján valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e.
A fideszes alaptörvénynek megfelelt, az alkotmányossága kétséges
Török Gábor vitatja Magyar PÉter témában írt győzelmi jelentését, de Baka Andrást illetően naivnak tűnik.
(Kuruc.info - 24 - Mandiner)
Korábban írtuk: Minden panaszt elutasított az Alkotmánybíróság
