A magyar ügyészség és a jogállam helyzetéről, jövőjéről szóló döntésnek nevezte az új legfőbb ügyész megválasztását a köztársasági elnök napirend előtt.

Baka András kifejtette, ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak.

"Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani" - fogalmazott.

Az államfő azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az, hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás - mondta. Kitért arra is, vannak észrevételei az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását.

Az ellenzék az elnöki beszéd alatt nem volt az ülésteremben.

Magyar Péter felszólalásában kijelentette: legyen nemzeti minimum, hogy ami a magyaroké, azt vissza kell adni a magyaroknak.

A kormányfő kiemelte: legyen nemzeti minimum, hogy minden vitatott szerződést át kell világítani, ahol pedig jogsértés történt, ott az államnak kíméletlenül érvényesítenie kell a magyar emberek, a nemzet érdekét. Azoknak, akik jogtalanul bitorolják a magyarok tulajdonát, vissza kell adniuk azt - jelentette ki.

Magyar Péter azt mondta a Fidesz és a KDNP képviselőinek, hogy az a sok tízezer milliárd forint, amit az ő köreik "elloptak", a magyar emberek pénze. Ez a nemzet nem mond le arról, ami az övé, annál ez a nemzet erősebb, eltökéltebb - hangoztatta.

Magyar Péter beszéde közben szóvá tette, hogy egy fideszes képviselő Magyar Nemzetet olvas, és azt is kritikával illette, hogy az ellenzéki képviselők késve érkeztek az ülésre. Forsthoffer Ágnes házelnök a kormányfő hozzászólása után azt mondta, az ellenzéki képviselők üléstermi viselkedésével - színlelt újságolvasással - megvalósított provokáció nem szolgálja a magyar választók érdekeit, az értük végzett munka több tiszteletet kíván, és kifejezetten méltatlannak találja - különösen egy bizottsági elnöktől -, hogy hallási nehézséget színlelnek, és úgy tesznek, mintha nem hallanák, amit mond.

"Kérem, hogy ne tegyük kisebbé a Házat azzal, hogy egymást kisebbé tesszük" - fogalmazott.

Toroczkai László (Mi Hazánk) értékelése szerint a kormányfő beszédének nagy része arról szólt, hogy milyen tragédiákat köszönhetnek a Fidesz a 16 évének, de kifelejtette magát és kormányát, tragikusak ugyanis a válaszok, amelyeket a mostani kormány ad erre az időszakra.

Szerinte egy Brüsszelben fogalmazott programot hajt végre a kabinet, amelyet diktatórikus eszközökkel vádolt. Az államfő és az alkotmánybíró-választás kapcsán felrótta, a Mi Hazánk hiába jelölt, csak tiszásokat akarnak mindenhová megválasztani, és "nem akarják még a demokrácia látszatát sem kelteni".

A médiatanács elnöke az a Polyák Gábor lesz, aki kijelentette magáról: "Pressman pénzosztó embere vagyok, ez igaz."

A frakcióvezető jelezte, azért nem vettek részt az államfő napirend előtti felszólalásán, mert nem kérdezhettek, nem szólhattak hozzá a beszédhez.

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, hogy a miniszterelnökben saját bevallása szerint is düh van, és látják is ezt immár két és fél éve. Düh van benne, mert Orbán Viktor nem csinált belőle minisztert, helyette a felesége lett tárcavezető, és mert Mészáros Lőrinc nem csinált belőle vezérigazgatót - vélte, hiteltelennek nevezve a kormányfő szavait úgy, hogy 14 évig mindenhol igyekezett az első sorban tapsolni a Fidesz-rendezvényeken, és mindenhol a miniszterelnök közelébe férkőzni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament feladata ellenőrizni és számon kérni a kormányt, és nem fordítva, de Magyar Péter folyamatosan az ellenzéket próbálja számon kérni. Mindez szerinte azért van, mert a kormányzásról nincs nagyon mit mondani, csak szlogeneket.

Rétvári Bence élesen bírálta, hogy a kormányfő az ukrán stratégiai kőolajtároló Magyarországra telepítéséről egy szót sem ejtett, csak az ellenzéket szidta 50-70 percen át. Ami egész Magyarországot érinti, súlyos nemzetbiztonsági kockázat, arról a magyar emberek nem a parlamentből, a szaktárca vezetőjétől vagy hazai hírekből értesülnek, hanem az ukrán hírekből. A kormány "sunnyog és titkolózik ebben az ügyben" - mondta.

Hol előnyös ez a magyar embereknek? Ezzel Magyarországot közelebb sodródik a háborúhoz - értékelt, azt kérdezve, kivel konzultált a kormány erről.

Rétvári Bence hosszan sorolta Magyar Péter azon ígéreteit, amelyeknél azonnali teljesítést vállalt, majd tételesen felsorolta, hogy ezek elmaradása miatt mennyivel tartozik a magyar embereknek.

Bóka János (Fidesz) azt mondta: szívesen meghallgatták volna az államfő beszédét, azonban "sajnos helyette Baka András volt itt a plenáris ülésen". A köztársasági elnököt azzal vádolta, hogy részt vett az alkotmányos intézményrendszer szétverésében, szerinte a Fidesz padsoraiban ülők ezért nem voltak kíváncsiak a felszólalására. Azt ígérte: a Fidesz az alkotmányos intézményrendszer működését helyre fogja állítani, és "ebben a Baka Andrásnak nem lesz szerepe".

Bírálta a kormányt az üzemanyagárak emelkedése, a Magyarországon megépíteni tervezett ukrán kőolajtározó és a szerinte leálló autópályafejlesztések miatt. A dízelautók tulajdonosainak adott kompenzációval kapcsolatban azzal vádolta a kormányt, hogy adónövekményként kétszer annyi pénzt szed be a dízellel autózóktól, mint amennyi kompenzációt számukra biztosít.

A tervezett autópálya- és gyorsforgalmiút-fejlesztéseket sorolva azt mondta: kérdés, hogy a fejlesztési célkitűzéseket továbbra is vállalja-e a kormány 2025 és 2034 között.

A sportegyesületek vezetői posztjait érintő összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének tervére utalva a kormányoldalt azzal vádolta, hogy "meg akarja szállni" a sportegyesületeket is, és el akar mozdítani bizonyos személyeket. Szerinte ez az '50-es évekbe vezet vissza. Azt javasolta, "ne álljunk meg félúton", nevezzék vissza a Fradit Kinizsi SE-vé, az UTE-t Dózsává, az MTK-t pedig Budapesti Bástyává.

Szeressék jobban a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a Fideszt és a politikai közösségünket! - üzente a miniszterelnöknek.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettesese arról beszélt: egyetért a kormányfővel abban, nemzeti minimum, hogy minden vitatott szerződést átvilágítanak és a közvagyon sorsát nyilvánosságra hozzák. Szerinte ugyanakkor a nyilvánosságnak nemcsak ahhoz van joga, hogy megismerje, hogy mi történt a vagyonával, hanem ahhoz is, hogy megtudja, hogy kik tették ezt vele.

"Nem állhatunk meg a szerződéseknél. El kell jutnunk az emberekig is. Azokig az emberekig, akik döntöttek, akik aláírtak, akik ellenjegyeztek" - mondta.

Hangsúlyozta: nem elég a politikai felháborodás, dokumentumok, nevek, aláírások, felelősök kellenek. Közölte: jogászként ezért arra kéri a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra, hogy azokban az ügyletekben, amelyeket most súlyosan aggályosnak tart, kik, mely ügyvédi irodák, jogi tanácsadók képviselték a magyar államot, kik készítették elő a szerződésekhez, kik adtak ezekre jogi véleményt, kik ellenjegyezték őket.

"Kik mondták azt a magyar állam képviseletében, hogy ez így rendben van? Jogunk van tudni nevüket!" - hangoztatta. Szerinte ezt nem bosszúból akarják nyilvánosságra hozni, hanem azért, mert a "jogállam egyik legalapvetőbb elve, hogy a hatalom gyakorlása személyes felelősséggel is jár".

A jog nem mosoda, nem arra való, hogy tisztára mossanak egy olyan ügyletet, amelyben az állam indokolatlanul rosszul jár, egy magánszereplő pedig indokolatlanul jól - fogalmazott.

Kijelentette: az állam becsületét is vissza kell szerezni, ehhez pedig nem elegendő a pénzt visszakapni, meg kell nevezni a felelősöket a kormányzati oldalon, az állami vállalatoknál, a döntéselőkészítésben, és a jogi képviselet oldalán is.

Szerinte ha új korszakot akarnak nyitni Magyarországon, akkor többé senki nem gondolhatja, hogy egy jó ügyvéd segítségével az erkölcsi és jogi felelősség eltüntethető, és magyar állam pénze gazdátlan pénz.

"Annak a pénznek van gazdája, 10 millió magyar ember, és aki az ő vagyonukról dönt, annak egyszer számot kell majd adni róla. Forintról forintra, döntésről döntésre és névről névre" - fogalmazott.

Magyar Péter viszonválaszában kifejtette: bár Toroczkai László (Mi Hazánk) kritizálta a köztársasági elnököt, hogy nem egyeztetett a pártokkal a jelöltjéről a legfőbb ügyész pozíciójára, de ez így szokott lenni, ő is a sajtóból értesült a jelöltről.

Kitért rá: az előző kormányok nem költöttek az alsóbbrendű utakra, a Tisza-kormány viszont több tízmilliárd forintból országos kátyúmentesítési programot indít, és más nagyobb fejlesztésekbe is kezd. Amit lehetett, a kormány már elindított, de nem lehet mindent megoldani pár hónap alatt – közölte.

Rétvári Bencének (KDNP) és Bóka Jánosnak (Fidesz) a kormányfő azt mondta: Mészáros Lőrinc az autópálya-koncesszióval hatalmas összegű közpénzhez, 23 ezer milliárd forinthoz juthatott volna hozzá, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Azt firtatta, hogyan válhatott Mészáros Lőrinc ennyire gazdaggá az elmúlt években.

Megjegyezte: a világon nem nagyon van hasonló méretű koncesszió, de most már vége van ennek a "mutyinak".

Magyar Péter elmondta: az a baj, hogy ezt a pénzt az emberektől lopták el, például a gyermekvédelemben élő gyermekektől. Ebből a pénzből béremeléseket lehetett volna végrehajtani, akár azokat, amelyeket most az ellenzéki képviselők a kormányon kérnek számon – mutatott rá.

Kitért rá: Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcak csoportosulásnak, meghívták, de nem fogadta el a meghívást. A Tisza-kormány alatt nem épül kőolajtározó az ukrán-magyar határ közelében – állította. Megjegyezte: azt írta sms-ben Hernádi Zsoltnak, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatójának, hogy elvárja, a Mol úgy bánjon az állammal, mint egy 25 százalékos tulajdonossal.

(MTI nyomán)