A szakszervezetek képviselői az MTI-nek nyilatkozva felidézték, a Tisza Párt és a jelenlegi miniszterelnök is arra tett ígéretet a választáson, hogy egy azonnali 25 százalékos béremelést hajtanak végre az ágazatban, majd a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a béremelést két részletben fogják megvalósítani. Ennek ütemezéséről azonban a szociális tárca képviselői nem tudtak nyilatkozni.

Szűcs Viktória, a SZÁÉF munkavállalói oldalának ügyvivője azt mondta az MTI érdeklődésére, hogy már nemcsak türelmetlenek, hanem ott tartanak, hogy kiürül az ágazat, így az állampolgárok nem fognak hozzájutni az alapvető humán szolgáltatásokhoz.

Azt mondta: az ülésen nem történt érdemi, a bérrendezés részleteiről szóló egyeztetés. Ez annál is inkább furcsa, mert maga a miniszterelnök jelentette be a 25 százalékos azonnali béremelést a választási kampányban, ezért az ágazatban dolgozók jogosan gondolhatták, hogy ez egy komolyan vehető ígéret. Vagyis a javaslat nem egy a szakszervezetek által kidolgozott bérkövetelés.

A köznyelv pedig az azonnali béremelést "azonnalinak" értelmezi, miközben úgy érezték, hogy a kormány lépésenként és hónapokban értelmezi az azonnaliságot - tette hozzá. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy novemberben -, amely a szociális munka hónapja - több konkrétum mentén folytatódhat az egyeztetés. Ehhez azonban szükség volna arra, hogy a szociális tárca képviselői mellett a Pénzügyminisztérium felhatalmazással rendelkező képviselői is részt vegyenek a SZÁÉF ülésén - mondta, hozzátéve, hogy a jó szándékot látják a kormányzat részéről.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke úgy vélekedett, hogy a béremeléshez csupán egy politikai döntés szükséges, mert a költségvetés negyedik negyedévi összegének csupán egy százalékát tenné ki a mintegy 90 ezer dolgozó 25 százalékos fizetésemelése.

Közlése szerint a kormányoldal delegált képviselői nem voltak felhatalmazva arra, hogy konkrétumokról beszéljenek a bérkorrekció ügyében. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a munkavállalói oldal komplex bértáblára és előmeneteli rendszerre is vonatkozó javaslatait már régen eljuttatták a tárcához, a 25 százalékos béremelés pedig a kormány ígérete volt. Vagyis ez utóbbi csupán a bérfelzárkóztatás nulladik lépését jelentené. Annál is inkább, mert egy állami költségvetésben 1 százalék nem lehet pénzkérdés - fűzte hozzá.

Végül Köves Ferenc is megjegyezte: azt kérték, hogy a következő ülésen legyenek jelen a Pénzügyminisztérium képviselői is; erre nyitottnak mutatkozott a szociális tárca.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke pozitívumként értékelte, hogy az érdekképviseletek és a kormányzat képviselői egyetértettek abban, 2030-ra a szociális ágazatban dolgozók bérének fel kellene zárkóznia az oktatásban és az egészségügyben fizetett bérekhez.

Azt mondta: az ezzel kapcsolatos szakanyagok egyeztetése zajlik, amit érdemi előrelépésnek tekint. Konkrétumok híján viszont nem tudják megnyugtatni a szociális ágazati dolgozókat afelől, hogy mikor kaphatják meg a beígért 25 százalékos béremelést. Továbbá nincs meghatározva az sem, hogy a bérfelzárkóztatás milyen ütemben történik meg a következő három évben, ám fogadókészséget és nyitottságot láttak a javaslatukra - jelezte.

Hangsúlyozta: tapasztalatai szerint fogytán a dolgozók bizalma, mert azzal számoltak, hogy azonnal megkapják a béremelést. Viszont azt is tudják, hogy a korábbi kormány alatt gyűltek fel a problémák, amelyeket a jelenlegi kormányzatnak kell megoldania.

"Azt, hogy nagy munkát végeztek az államtitkárság részéről, világosan látjuk, de ebből most jelenleg nem tudunk még az ágazati dolgozóknak béremelési konkrétumot megfogalmazni sajnos, és ezt nagyon-nagyon rosszul éltük meg mi is" - fogalmazott végül Boros Péterné.

A Szociális és Családügyi Minisztérium az MTI előzetes megkeresésére azt közölte, hogy nem kívánnak nyilatkozni a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon történtekről.