Boór-Gőblyös István elmondta, hogy műszaki, közgazdasági és agrárvégzettséggel rendelkezik, 1996 és 2006 között vezetői pozíciókban dolgozott a Magyar Rádiónál, segítette például a részvénytársasággá történő átalakulását, valamint a digitális átállását. A 2000-es évek végén a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének tagja is volt.

A médiatanács tagjaként fontosnak tartaná a döntések átláthatóvá tételét, az arányos és pártatlan szankcionálást, döntéseivel és kezdeményezéseivel szeretne hozzájárulni a közszolgálati média tekintélyének visszanyeréséhez, és kiemelt figyelmet fordítana a mesterséges intelligencia kérdésére is.

Véleménye szerint a médiumoknak szabadnak, sokszínűnek és önállóknak kell lenniük, és segíteniük kell az emberek tájékozódását és önálló véleményalkotását.

Arra a felvetésre, nem áll-e ellentétben egymással a szerkesztői függetlenség és a szankcionálás, azt mondta, a szerkesztőségeknek minden befolyástól mentesen kell döntéseket hozniuk, ugyanakkor a tanácsnak ellenőriznie kell, hogy a törvényeket betartják-e.

Szintén kérdésre válaszolva a testület fontos feladatai között jelölte meg új mérőeszköz kialakítását a műsorok ellenőrzéséhez, valamint az érdekes és értékes tartalmak előállításának támogatását, ami szerinte nem könnyű feladat a technológiai változások közepette a nemzetközivé váló médiapiacon.

Boór-Gőblyös István jelölését a médiatanácsba 11 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta a művelődési bizottság.

Boór-Gőblyös Istvánt napirendi javaslat szerint már hétfő délután megválaszthatja az Országgyűlés. A médiatanács tagjairól nyílt szavazáson, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával döntenek.

Siklósi Beatrix a médiatanács legfontosabb feladatának a gyerekek jogainak védelmét jelölte meg. Ezt Polyák Gáborra, a testület elnökére utalva azzal indokolta, hogy "olyan embert választottak a médiatanács élére, aki egy genderlobbista szervezet felügyelőbizottságának tagja volt, és még mindig tanácsadója". Siklósi Beatrix saját magát ellenpólusnak tekintette volna a testületben ebben a kérdésben.

Siklósi Beatrix utalt arra, hogy korábban a Fidesz jelölte őt a Független Közmédia Testületbe is, ám akkor sem kapta meg a szükséges támogatást, így - mint fogalmazott - ismét próbálkoznak azzal, hogy szakmai múltjára való tekintettel sikerüljön bejutnia egy olyan bizottságba, amelyben felelősségteljesen tudja képviselni a magyar média ügyét.

Felidézte, hogy korábban vádolták antiszemita kijelentésekkel, valamint azzal is, hogy a közmédia dolgozójaként az elmúlt 16 évben "mérgezte a magyar emberek lelkét". Utóbbi kijelentéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy Radnai Márk, a Tisza Párt képviselője és a bizottság alelnöke is részt vett ezen idő alatt a közmédiában készült gyerekműsorok rendezésében, így "egy csónakban eveztek".

Sérelmezte továbbá, hogy az antiszemita vádakkal szemben nem védte meg őt Rost Andrea, a kormánypárt képviselője és a bizottság tagja, akivel nagyon régóta ismerik egymást személyesen, és többször dolgoztak együtt. Továbbá felszólította Csézy Erzsébet szintén tiszás bizottsági tagot, hogy igazolja az általa megfogalmazott vádakat.

Arra a kérdésre, hogy politikai szempontok befolyásolták-e a munkája során az elmúlt években, azt válaszolta, hogy a Kossuth rádió csatornaigazgatójaként a hírterületi műsorok nem hozzá tartoztak, ezért ezekért nem tudja vállalni a felelősséget, ő magazinműsorok és kiemelt műsorok szerkesztésével foglalkozott. A hozzá tartozó Vasárnapi Újság ugyan politikai jellegű műsor volt, de kizárólag a szakmai értékrendje alapján választott bele témákat, és egyetlen politikus se hívta fel kérésekkel - tette hozzá.

Radnai Márk a hozzá címzett kijelentésre úgy reagált, hogy valóban dolgozott a közmédia képernyőjére került produkcióban, de egy külső gyártó cég munkatársaként.

Rost Andrea a megszólítására azt mondta, a személyes ismeretség nem befolyásolhatja a szakmai megítélését.

Siklósi Beatrix jelölését a bizottság 4 igen és 7 nem szavazattal elutasította.

Szentkirályi Alexandra (Fidesz), a bizottság elnöke az ülés végén azt javasolta, hogy a közeljövőben hallgassa meg a testület Horváth P. Andrást, az MTVA átmeneti vezérigazgatóját is, akit meghallgatás nélkül neveztek ki, továbbá megbízatása nemsokára lejár, így átfogó képet adhatna arról, mi történt az elmúlt hónapokban a közmédiában.

Az Országgyűlés szeptember 22-én már megválasztotta Polyák Gábort a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé; a tagnak jelöltek közül a Tisza Párt által javasolt Bencsik Márta jogász, újságíró, Bodrogi Bea Judit médiajogász, emberi jogi ügyvéd, Nagy Krisztina jogász, médiapedagógus mellett a Mi Hazánk jelöltje, Tóth Máté energiajogász kapta meg a szükséges parlamenti támogatást. Tóth Máté egy később fellépett összeférhetetlenséget megszüntetve október 7-én benyújtotta lemondását, a helyére hat nappal később Radetzky András egyetemi oktatót, korábbi rádiós vezetőt választotta a testületbe a törvényhozás. Sem szeptember 22-én, sem október 13-án nem kapta meg a kétharmados többséget a Fidesz jelöltje, Szabó László kommunikációs szakember, producer, és a KDNP jelöltje Pindroch Ferenc televíziós, rádiós és kommunikációs szakember. Mivel a második voksolás során egyikük sem szerezte meg a voksok egyharmadát, az őket jelölő frakcióknak új személyi javaslatról kellett döntenie.

(MTI)