Arra a kérdésre, hogy a kormány a felülvizsgálat eredményeként lecserélheti-e az orosz állami vállalatot, a folyamatra rálátó egyik forrás azt mondta, hogy minden forgatókönyv szóba jöhet. Kitért arra is, hogy a felülvizsgálat során azonosítják a beszállítóváltás jogi, műszaki, pénzügyi és időbeli következményeit, valamint azt is, hogy a projekt pénzügyileg életképes-e.

Egy másik, kormányközeli forrás szerint a kabinet „arra a következtetésre hajlik, hogy a paksi bővítés szükséges”, de a Roszatomnak nem szabadna részt vennie a beruházásban.

Magyar Péter kormánya a hírügynökség információi szerint várhatóan még idén vagy jövő év elején végleges döntést hoz a paksi bővítés ügyében.

Az orosz vállalat azt közölte a Reuters megkeresésére, hogy továbbra is a magyar állammal egyeztetett ütemtervnek megfelelően halad az atomerőmű-projekt megvalósításával. „Nem kaptunk hivatalos értesítést az ügyféltől a szerződés felbontására irányuló szándékáról, és nem látunk jogilag indokolt alapot egy ilyen döntéshez” – tették hozzá.

A paksi atomerőmű 2. blokkjának megvalósítását célzó beruházás költségeit eredetileg 12,5 milliárd euróra becsülték, azonban az már februárban, a beton kiöntésének megkezdésekor több mint 2 milliárd euróba került Magyarországnak.

Az Orbán-kormány a paksi bővítéssel kapcsolatos megbízást 2014-ben pályázat nélkül ítélte oda a Roszatomnak. A politikailag amúgy is érzékeny ügyben csak tovább növelte a bizonytalanságot, hogy az augusztusi aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatt az erőmű meglévő reaktorát szinte teljesen le kellett állítani.

A projektet az is hátráltatja, hogy az Európai Unió Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amellyel jóváhagyták a Paks II. atomerőműnek nyújtott állami támogatást.

A paksi bővítés az orosz állami vállalat legjelentősebb atomerőmű-projektje az Európai Unióban, miután Finnország 2022 májusában felbontotta a velük fennálló szerződését. A felek azóta jogi vitákba keveredtek.

(24)