Tóth M. Gábor, Hankó Balázs védőügyvédje szerint nem tartozik a nyilvánosságra, hogy kapcsolattartás, a hitélet vonatkozásában milyen kérelmei vannak a volt miniszternek. „Jogi álláspontom szerint az ügyészség tájékoztatási gyakorlata ezen a ponton túllépett a törvényes kereteken” – írta a 24.hu-n közzétett véleménycikkében.
Az ügyvéd elismerte, Hankó közszereplőnek minősül, ezért többet kell eltűrnie. Ez azonban csak a közügyekről folyó vitára igaz. A Ptk. szerint ezenkívül a közszereplőt ugyanaz a védelem illeti meg, mint bárki mást, és a magán- vagy családi élete sem számít közügynek – írta azzal kapcsolatban, hogy a volt miniszter a saját fodrászát kérette volna be a börtönbe kapcsolattartás címén. Hozzátette, Hankót először a Ceglédi Rendőrkapitányság rendőrségi fogdájában tartották.
Megjegyezte, a törvény szerint a fogvatartottak havonta legalább egyszer térítésmentesen fodrászt vehetnek igénybe.
A 21/2020. (VI. 11.) BVOP-utasítás 29. pontja szerint a hajvágást az erre a célra kialakított helyiségben kell végrehajtani, és azzal lehetőség szerint fodrász munkakörben foglalkoztatott fogvatartottat kell megbízni. Hankó Balázs 2026. október 21-én – tehát nem akkor, amikorra a Telexen nyilatkozó ügyészségi szóvivő datálja – beadványában hajvágásra vonatkozó kérelmet nyújtott be a saját fodrásza közreműködésével. Ennek oka korántsem az urizálás, hanem azon egyszerű praktikus ok volt, hogy a ceglédi fogdán a jogszabályszerű végrehajtást – szakszemélyzet hiányában – nem tudták biztosítani – írta.
Hozzátette, Hankó kérelmét öt nappal később, 2026. október 26-án iktatták, aznap, amikor a Bács-Kiskun Megyei BV Intézetbe szállították át. Két nappal később azonban a kérelmet elutasították. „Hankó Balázs október 21-én tehát nem tudta, hogy átszállítják a BV-intézetbe, ahol gondoskodnak az általános higiéné biztosításáról” – írta az ügyvéd.
Kiemelte: „a kérelem és annak előterjesztője a főügyészség jogsértése eredményeként gúny tárgyává vált, a gyanúsított – aki a letartóztatás miatt nyilvánosan reagálni sem tud – pellengérre került.”
Az ügyvéd szerint az ügyben a törvény lehetőséget ad a tájékoztatásra, de nem kötelez erre. Úgy véli, a kérelemmel kapcsolatos sajtónak adott tájékoztatás öncélú volt, és hergelésre alkalmas.
„Azt gondolom, hogy a büntetőeljárás jogszabály szerinti nyilvánossága fontos érték. A társadalomnak joga van tudni, mivel gyanúsítanak egy volt minisztert, miért tartják fogva. Ezekről az ügyészség tájékoztasson pontosan és rendszeresen. A fogvatartott magánéletéről, hajvágásáról, hitéletéről viszont soha” – emelte ki.
A vallásgyakorlással kapcsolatos kérelem esetén a fentiek értelemszerűen irányadóak az alábbi kiegészítéssel.
Az Info.tv. 3. § 3. pontja alapján különleges adat minden, az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére utaló személyes adat. A definíció szándékosan tág, nem kell a hit megvallása, elég, ha az adatból következtetni lehet az érintett meggyőződésére. Különleges személyes adat pedig akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Hankó Balázs esetében ilyen nem történt – írta az ügyvéd.
„Meggyőződésem szerint nem kérdés, hogy aki az elmúlt napokban az országos sajtót olvasta, az tapasztalhatta, hogy a jogosulatlan személyes adatkezelés Hankó Balázsnak jelentős érdeksérelmet okozott. Természetesen ez utóbbi jelzős szerkezet megítélése mérlegelés kérdése. Érdemes azonban feltenni a költői kérdést: ha egy kiemelt figyelemmel kísért eljárásban letartóztatott, kiszolgáltatott embert a fogvatartással kapcsolatos kérelmei alapján állítanak országos pellengérre, az nem jelentős érdeksérelem?” – tette fel a kérdést.
Hozzáette, súlyosbítja a helyzet jogi megítélését az, hogy a vallásgyakorlással összefüggésben a személyes adattal visszaélést különleges adattal valósították meg. Ennek a jogsértésnek a megítélése pedig akkor a legsúlyosabb, ha a személyes adattal visszaélést hivatalos személyként követik el.
(Index)





