 Felmérés, ezt sem mi találtuk ki |
A kutatók szerint alapvető változás nem történt az elmúlt években, ám megfigyelhetők bizonyos tendenciák. Az eredmények azt mutatják, hogy az iskolások demokráciafelfogásában jelentősen "visszaszorult a társadalmi szolidaritás, és fokozódik az intolerancia, elsősorban a cigányokkal, a románokkal, a szlovákokkal és a zsidókkal szemben". A "visszaszorult a társadalmi szolidaritás" alatt például az értendő, hogy nem tartják normálisnak azt, hogy a mi adónkból lazsálnak vagy éppen vesznek Mercedeszt a cigányok, netán el kell látogatniuk a kétmilliomodik holokamu-kiállításra, a fokozódó intolerancia pedig esetleg azt jelenti, hogy miután kétszer kirabolta a cigány, harmadjára acélbetétessel oldja meg roma etnikumú kisebbségi polgártársa fogszuvasodási problémáit.
Nem változott a hozzáállásuk a "kisebbségi jogok érvényesüléséhez" (értsd: még több segély), amelyet változatlanul az utolsó helyre soroltak.
Az iskolások döntő többsége egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországnak a politikusi gárda lecserélésére lenne szüksége, de nem sokkal voltak kevesebben azok, akik szívesen látnának egy olyan pártot, amelyik nemcsak beszél, hanem, ha kell, "oda is üt".
A megkérdezett középiskolások többsége szerint (is) egy magyar állampolgártól leginkább az várható el, hogy tartsa be az ország törvényeit, valamint ismerje és szeresse a magyar kultúrát.
A nemzeti és etnikai előítéleteket (pontosabban a tapasztalatokból leszűrt tanulságokat) a kutatók egy egyszerű kérdéssel mérték, jelesül hogy a diákok kit szeretnének a legkevésbé padtársukként látni. A fiatalok ebből a szempontból a cigókkal szemben a legelutasítóbbak (vajon miért??), de sokan közülük nem szeretnék azt sem, ha egy román vagy szlovák iskolással, illetve egy zsidóval kellene egy padban ülniük.
(MH nyomán)
Kapcsolódó:
