Személyes hangvételű levelében Hankiss Ágnes lopakodó vádaskodást említ, amelynek segítségével egyes szocialista képviselők az antiszemitizmus vádjával próbálják befeketíteni a magyar kormányt saját frakciótársaik körében, mint írja, ők azok, „akiknek a politikai hatalom visszaszerzéséért folytatott háborújába az is belefér, hogy akár saját frakciótársaikat is félrevezessék”.

„Nem igaz, hogy a zsidósága miatt ma bárkinek is félnie kellene Magyarországon. Szomorú tény viszont, hogy a balliberális politikai közösség elég régóta hajlamos arra, hogy a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében a jobbközép erőkkel és kormányokkal szemben az antiszemitizmus vádját használja fegyverül. Azt sugallva, hogy ha nem ők vannak hatalmon, minden kisebbség halálos veszélybe kerül. Ez szemenszedett hazugság. És roppant mérgező. Higgyék el, a magyar zsidóságból sokan tisztán látják ezt az összefüggést, de hallgatnak, mert túl nagy a csoportnyomás rajtuk” – világít rá Hankiss.

Hankiss Ágnes bevallása szerint a Fidesz alapítóihoz és vezetőihez több mint húszéves barátság és szolidaritás fűzi, amely soha nem rendült meg, mert nem történt olyasmi, amitől oka lett volna ezt az összetartozást megkérdőjelezni.

Véleménye szerint van antiszemitizmus Magyarországon, de csak szórványosan és a radikális jobboldal köreiben, pontosan ugyanúgy, ahogy Európa majdnem mindegyik országában. „A Jerusalem Postban megkérdezett Köves Slomó rabbi szerint Magyarországon kevesebb, mint Nyugat-Európa országaiban. Magyarországon azonban sajtószabadság van, ezért néhány valóban förtelmes orgánum ellen nem lehet törvényesen fellépni.”

Hankiss úgy véli, hogy a rasszizmus a magyar kormánnyal szemben súlyos és igaztalan vád, és a politikai küzdelemben nem szabadna ezt az eszköztárat felhasználni: „A zsidóság történelmi tragédiáját, és azt az érzékenységet, amelyet a népirtás nemzedékek sorának a lelkében hagyott, nem szabadna politikai manipulációra használni.”

„Kérem tisztelt képviselőtársaimat, gondolják mindezt higgadtan végig! Aki úgy érzi, szeretné mélyebben is megismerni a magyar helyzetet, készséggel állok rendelkezésére!” – zárja sorait a képviselőnő.

Az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának kezdeményezésére az EP polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) nyilvános meghallgatást tartott csütörtökön Brüsszelben a magyarországi helyzetről, az új magyar alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekről.

(MNO nyomán)