2019. december 9., hétfő, Natália, Üdvöske napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:19 Téves leütés: Rambo kései még mindig eladók21:48 Heti progresszió (V. rész)21:14 Terrorcselekményként vizsgálja az FBI a pensacolai lövöldözést20:30 Ez ellen még a marxizmus sem véd: Jeremy Corbyn lett 2019 legantiszemitább személyisége19:49 Két orosz egy csecsen: nem felnőttfilm, inkább egy friss németországi kémregény címe lehetne19:03 A sortüzet levezénylők utódpártjának polgármestere okíthatott a salgótartjáni '56-os megemlékezésen18:25 Egy másik férfi autójában találta meg eltűnt feleségét egy féltékeny férj Pécsett18:06 Dr. Ilkei Csaba: Újságírók, szerkesztők, sajtómunkások és az állambiztonság III. (2)17:39 Tűzoltót ölt az eltérő kultúra Augsburgban16:58 Moszkva szerint évről évre romlik Oroszország és a NATO viszonya16:39 Aalst polgármestere maga kérte az "antiszemita karnevál" törlését az UNESCO világörökségi listájáról16:00 Mérgező fustfelhő Canberrában15:32 Csapadékosabb idő várható a jövő héten14:57 Letartóztatás, kirúgás, kitiltás: háborús bűnösöket nem hurcolnak meg úgy, mint egy Manchester City-szurkolót14:27 Kültéri mozgásérzékelős LED lámpa akció! (x)
24 óra legolvasottabbjai

Olvasói levelek, Publicisztika ::

Tarlós gázolt - egy elmélet arról, hogy miért ő és miért most a Fidesz jelöltje

Reklám

Az alábbi elemzést Tarlós Istvánról és a fővárosi nagypolitikai összefonódásairól egy kedves olvasónk küldte be szerkesztőségünknek. Nem teszünk hozzá semmit, bár nem értünk egyet minden sorával, az összefüggések boncolgatása miatt ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Azért vannak a jóbarátok...
Bréking! Az igazi Tarlós-sztori!
Elgondolkozott már azon, hogy a Fidesz miért egy független jelölttel fut neki Budapesten a főpolgármester-választásnak? Az a párt, amelyik még az Állami Számvevőszék vagy az Alkotmánybíróság élére is bármikor elő tud rántani egy saját nevelésű, a Fideszhez és Orbán Viktorhoz feltétel nélkül hűséges politikust, éppen a fővárost bízná egy külsősre? Azt a Budapestet, amely nélkül a tavasszal elért győzelem sem látszik annak a totális diadalnak, aminek láttatni szeretnék? Magyarázat persze van, még ha nem is egyszerű.
1995. július 28-án Óbudán halálra gázoltak egy gyereket. Régen volt, több mint 15 éve, de semmit nem ért meg a budapesti nagypolitika jelenéből, aki annak az esetnek a hátterét és a következményeit nem ismeri. A gázoló Tarlós István, a III. kerület akkori polgármestere, a jelenleg legesélyesebb főpolgármester-jelölt volt. A sajtó nem sokat foglalkozott az üggyel, egyedül a ma már nem létező Kurírban jelent meg egy helyszíni riport. Eszerint a sofőr nem volt ittas, és az autó nem ment gyorsan. Erről talán az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor tudna többet mondani. (Tarlós 1990-ben az SZDSZ színeiben lett polgármester. 1994-ben kilépett, és függetlenként indult újra, de az SZDSZ nem indított ellene senkit, és a kölcsönös gesztusokon nyugvó együttműködés sok cikluson át fennmaradt). Az viszont tény, hogy Tarlós attól a naptól fogva gyakorlatilag absztinens, nem iszik alkoholt.
A Kurír július 29-i riportja meglehetősen érdekes írás. Az egyetlen anyag az oldalon, sőt az egész lapban, amelyik nincs aláírva, így megállapíthatatlan, hogy ki írta. Maga a cikk pedig kizárólag arról szól, hogy Tarlós mennyire vétlen volt, és mennyire megrázta az eset. Még sokkal furcsább azonban, hogy a történet soha többet nem bukkant fel az újságban (egyébként máshol sem nagyon: egyedül a Magyar Hírlap közölt még pár nappal később egy nyolc soros írást, amiben a Kurír "információit" foglalta össze. A Kurír a korszak vezető bulvárlapja volt, és a bulvársajtó nem arról híres, hogy ok nélkül leszáll egy politikai és érzelmi vonalon is jól kiaknázható témáról, bármilyen tragikus is (Daróczi Dávid és Liptai Claudia ügye még ma is gyakran felbukkan, pedig a kormányszóvivő április elején halt meg). A Tarlós-sztorit viszont ejtették, még mielőtt az alapvető kérdéseket fel lehetett volna tenni. A közönség nem ismerte meg a család álláspontját, sem a rendőrség hivatalos véleményét, nem tudjuk, hogy volt-e szondázás, és ha igen, akkor mi lett az eredménye. Csak az látszik, hogy az ügy nem törte ketté, hanem inkább fellendítette Tarlós fővárosi politikai karrierjét.
Budapest nemcsak az ország legnagyobb, de leggazdagabb városa is, ahol hússzor annyi beruházás jut egy főre, mint az országos átlag. Aki itt főpolgármester lesz, az olyan projektekről dönthet, mint a metróépítés, a körúti villamos, a dél-pesti szennyvíztisztító, vagy a Volvo-buszok beszerzése - ez pénzügyi értelemben a miniszterelnökét közelítő hatáskör. Az üzletek nagysága és az elérhető profit miatt Budapest gazdája láthatóan csak "fogott ember" (irányítható, befolyásolható személy) lehet, olyasvalaki, aki nem autonóm módon dönt százmilliárdos üzletek sorsáról. Demszky Gábor tökéletesen megfelelt ennek a szerepkörnek: nőügyei, labilis idegrendszere, alkoholizmusa és az üzleti analfabétizmussal párosuló hiúsága - ami miatt gyakran kényszerült különböző, az etikátlanság és a korrupció határán mozgó stiklikre - ideális bábbá tette a fővárost valójában irányító pénzügyi és politikai körök számára. (Ne feledjük: Demszky a rendszerváltás előtt folyamatos titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, a megfelelő helyeken pontosan tudták róla, hogy mivel fogható.) Egyáltalán nem véletlen, hogy húsz évig hivatalban maradhatott: azt csinálta, amit mondtak neki, és közben még a szavazatokat is szállította. Az MSZP-nek, és később a Fidesznek nem azért nem sikerült leváltania, mert politikai értelemben verhetetlen volt, hanem azért, mert nem volt valódi ok a leváltására, és egyszer sem találtak (annyira nem is kerestek) olyan figurát, aki egyszerre lett volna biztos szavazatszállító, és a Budapest nyakán ülő pénzköltő lobbi kézben tartható végrehajtóembere. (Schmitt Pált 2002-ben talán ilyennek szánták, de a budapesti választóközönség számára nem bizonyult elég vonzónak, Tarlós pedig egy szokatlan és egyedi alku nyomán maradt alul 2006-ban.)
Demszky főpolgármesteri pozíciója egyetlenegyszer forgott valódi veszélyben: a hannoveri villamosok beszerzése idején, amikor két, hasonlóan erős érdekcsoport feszült egymásnak (az egyik a használt német villamosok megvásárlását, a másik új Ganz-villamosok megrendelését támogatta). Mivel nem volt világos, hogy melyik csapat fog győzni, és a két tábor politikai hovatartozása sem volt egyértelmű, Demszky Gábor csapdahelyzetbe került, és rosszul döntött: a Ganz-csapat mellé állt. A küzdelemben azonban a "hannoveri" érdekcsoport bizonyult erősebbnek (az üzletet végül nemcsak az MSZP és az SZDSZ, hanem a Fidesz-frakció fele is megszavazta). Demszkynek persze elnézték a ballépést, nem kellett lemondania, és az üzlet zavartalanul folyt tovább, ami nemcsak a főpolgármesterre, hanem a főváros-irányítási modellre nézve is jellemző.
Tarlós láthatóan szintén jól fekszik azoknál, akik a nagypolitika közbeiktatásával intézik üzleti ügyeiket. Óbudai újraválasztása sosem forgott veszélyben: függetlenként, de a "polgári" pártok támogatásával 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is polgármester lett (és 2006-ban is az lett volna, ha elindul - de akkor már más feladatot kapott). Ezt a kivételes teljesítményt nem valamiféle rendkívüli konszenzusteremtő képességgel érte el - bár mostanában szeretik ezt hangoztatni -, hanem azzal, hogy pontosan teljesítette a megrendeléseket. Az önkormányzatban a liberális ellenzék is megkapta a maga tanácsnoki, alpolgármesteri pozícióit, és persze a beleszólási lehetőséget a városrész csatornázási, ingatlanfejlesztési ügyeibe. Tarlós István Óbudája nem költött kevesebbet infrastrukturális beruházásokra, mint a többi kerület, ennek ellenére sehová sem fejlődött az elmúlt két évtizedben. Amit a III. kerület fel tud mutatni, az másutt négy évre is kevés lett volna: egy zsebkendőnyi "kerületközpont" felújítása, a botrányos minőségben, koncepciótlanul elkezdett, és legalább tíz éve félbemaradt Újlak-projekt, a szétvert és szétépített Kolosy tér, meg a minden szabályt áthágó, erősen panamaszagú Római-parti villaépítések (itt igazi lakóparkok nőttek ki a földből, természetesen lakóparki árakkal, de papíron üdülőnek számítanak, és olyan helyre épültek, ahol még üdülők sem lehetnének, tekintve hogy ártérről van szó). Közben a kerület közlekedési infrastruktúrája végletesen leromlott (a 17-es villamos például másfél évtizede döcögve hajt át Óbudán, mert a sín alatt darabokra repedezett az útpálya), a közparkok (például a Flórián-téren) katasztrofális állapotban vannak, a római-parti csónakházakat és a Hajógyári-szigetet kiárusították. Ami az uniós projekteket illeti, az Észak- és Dél-Budát összekötő "fonódó villamos" Óbuda töketlenkedése miatt nem készült el, ami miatt sokmilliárdos támogatásoktól is elesett a város. Nincs egyetlen olyan közlekedési vagy városfejlesztési eredmény, előremutató építészeti vagy urbanisztikai megoldás, amire azt lehetne mondani: igen, ez Tarlós munkája, ez az ember megérdemli, hogy a fővárost irányíthassa. Az egy szem megvalósult látványberuházásból, az energiatakarékossá átalakított Faluházból pedig pont a lényeg, az egyedi hőfelhasználást mérő (és így a takarékosságot lehetővé tevő) rendszer maradt ki, amiért az egészet megcsinálták. Ennyi nagyjából a mérleg, ezt tudja az az ember, aki "igazi polgármestere" lesz Budapestnek.
És most nézzük, mi az a feladat, amire Tarlóst felkészítették. 2006-ban a Fidesz arra számított, hogy az emlékezetes depressziókampánnyal (rosszabbul élünk, mint négy éve) ha szűken is, de megnyeri az országgyűlési választásokat, és a siker hullámain Budapestet is beveszi. Az ország gazdasági helyzetével természetesen tisztában voltak: az volt a terv, hogy a költségvetés szanálását (ugyanúgy, ahogyan 1998-ban) Budapest rovására, a fővárosi fejlesztések leállításával, a gazdagabb kerületek kivéreztetésével oldják meg. Orbán azonban vesztett, és a teória ezzel meg is bukott: sosem kerültek volna kormányra 2010-ben, ha az MSZP arra hivatkozhat, hogy az a restrikciós politika jön majd országos szinten, amit a Fidesz Budapesten négy évig követett. Tehát megszületett az alku (Őszöd után vagyunk, Gyurcsánnyal már nem kell számolni, az MSZP befolyásos háttérembereivel viszont annál inkább): Demszky maradhatott, azzal a feltétellel, hogy a budapesti beruházásokra a korábbinál erősebben ráengedi a jobboldal gazdasági érdekköreit. Akinek esetleg eddig nem volt világos, hogy mitől duplázódott meg ebben a ciklusban a 4-es metró költségvetése, és mitől kerül az eredeti kalkuláció duplájába a Margit-híd felújítása, annak íme a magyarázat: attól, hogy a pénzt hirtelen kétfelé kellett osztani. (A Margit-híd felújítását végző konzorciumot személyesen Simicska Lajos rakta össze, és ő gondoskodott arról is, hogy csak egyetlen valódi pályázó legyen.)
Az alapötlet azóta sem változott, csak a megvalósítás csúszott négy évet. Most, hogy a Fidesz már kormányon van, jöhet a távirányítható Tarlós, és a "bűnös", de gazdag Budapest kifosztása. Konkrétan arról van szó, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításának, a "megszorítások nélküli" kiigazításnak megint Budapest lesz a legfőbb vesztese. (Apropó: látta valaki mostanában Tarlós Istvánt nevetni, tréfálkozni vagy derűsen, gondtalanul viselkedni? A jelölt állandóan gondterhelt, már-már búskomor - ennél azért egy valódi politikus, aki tudja, hogy hamarosan az ölébe hullik a hatalom, jobban szokott örülni. És még egy kérdés: meg tudna említeni valaki egyetlen, Budapestre vonatkozó egyértelmű, számonkérhető fideszes kampányígéretet?) A terv egyszerű: minden nagy beruházást leállítani, a közszolgáltatásokat kiszervezni (nem privatizálni, csak a hasznot hozó tevékenységeket magáncégekkel végeztetni), a kiadásokat befagyasztani. Ebbe Tarlós természetesen belebukik, de pontosan erre a szerepre szánták őt - négy év múlva pedig majd jön a megmentő, mondjuk a friss, fiatal és népszerű Rogán Antal (ezért húzták őt hátrébb, ezért nem lesz belőle most főpolgármester-helyettes). A Fidesz már azt is tudja, hogy Rogán 2014-ben akkor is főpolgármester lehet, ha közben a párt népszerűsége Budapesten összezsugorodik. Kész a stratégia a kerülethatárok átrajzolására (a komcsi Angyalföldet például háromfelé szakítják), és a mostani lesz az utolsó alkalom, hogy a polgárok közvetlenül választják a főpolgármestert - legközelebb már a közgyűlés választja majd meg, egyszerű többséggel, és ott valószínűleg négy év múlva is a Fideszé lesz a legnagyobb frakció. Hiszen Tarlós FÜGGETLEN, és minél népszerűtlenebb dolgokat csinál majd, annál jobban elkülönül majd a szerepe a Fideszétől.
A Fidesz valódi Budapest-programjának kulcseleme a 4-es metró "átmeneti" leállítása. A metrókocsikat visszaküldik, a szállítókkal perbe szállnak (veszíteni nem tudnak, hiszen ezen a beruházáson ők már megkeresték a magukét az elmúlt négy évben, és a keménykedés amúgy is beleillik a mostani szabadságharcos imázsba). A budapestiek majd morognak egy kicsit, de legbelül ők is tudják, hogy a metró gázos dolog, nem lesz belőle forradalom. Az ország többi része pedig eddig is túlzásnak és fölöslegesnek gondolta. A BKV rendbetétele kvázi-privatizációval fog történni: pénzt nem adnak - sőt, Budapestnek ezentúl ténylegesen be kell szállnia a vállalat finanszírozásába -, az üzletileg perspektivikus járatokat pedig alvállalkozók üzemeltetik majd (élükön a Széles-féle VT Transmannal). Ez a gyakorlatban jelentős, évi szinten 100-200 milliárdos forráskivonást jelent. A viteldíjak tovább nőnek, a kedvezmények szűkülnek, mert az alvállalkozók beruházásainak meg kell térülniük, és erre más forrás nem lesz. A szanálási koncepcióban amúgy is nagy szerepet kapnak azok a közszolgáltatások, amelyek elől a fővárosiak úgymond nem tudnak elbújni (közlekedés, szennyvíz, ivóvíz, hulladékszállítás, távhő, parkolás, fizetős behajtás a belvárosba), ezek lesznek Budapest megkopasztásának legfontosabb csatornái. A hangsúly az olcsó üzemeltetésen és a drága árazáson lesz. Erre tipikus példa az új hulladékégető ügye: a Tarlós-féle programban nyíltan benne van, hogy egy második égetőt is kell építeni, és a termelt energiával távhőt kell előállítani (ami természetesen hazavágja a fővárosi szelektív gyűjtési rendszert is, de ez az egész tervhez képest apróság).
A Fidesz tudatosan készül rá, hogy a fővárost tartósan kisebbségből fogja irányítani. A közgyűlési alkukényszer elkerülésére szolgál az összes fővárosi tulajdonú cég egyetlen holdingba terelése (a modell Debrecenben is működik: a holding átláthatatlan, a közgyűlés részéről ellenőrizhetetlen, és nagy pénzügyi szabadságot élvez). Ez a holding lesz a másik nagy pénzkiszivattyúzó szelep, élén természetesen a Fidesz bizalmi emberével - például a pártot relatíve bőkezűen finanszírozó, mégis miniszterség nélkül maradt Széles Gáborral (a VT Transmant formailag majd átadja valakinek, mint Pintér a CBSZ-t), de Nyerges is készülődik. Mivel a holdingosítás ötlete a Jobbik programjában is felbukkan, a Fideszben arra számítanak, hogy ennek az átalakításnak a végrehajtásához, a holding első emberének kinevezéséhez a jobboldali párt fogja biztosítani a szükséges támogatást. És reményeik szerint máshoz is a Jobbik asszisztál majd: például az otthontalanok városhatáron kívülre szorításához, a víz-, csatorna- és gázszolgáltatásba már beépült multicégek kiebrudalásához. Különösen a hajléktalanok kérdése figyelemreméltó: a Fidesz arra készül, hogy Budapesten drámaian megnő a közműtartozások miatt otthonukat elvesztők száma (az ilyen típusú tartozások egy jogszabályváltozás nyomán azonnal jelzáloggal fedezett hitellé alakulnak majd). Mivel a budapesti hajléktalanellátó rendszert egyáltalán nem kívánják bővíteni, a megoldás csak az lehet, hogy a főváros jelenlegi, döntően vidékről idemenekült otthontalanjait elzavarják, a Jobbik lelkes támogatásával. A szegények lecsendesítésében majd segítenek az egyházak, viszonzásképpen a kormány (az EU-ban egyedüliként) semmilyen módon nem bolygatja az egyházi pedofília-ügyeket.
Nagy dolgok vannak készülőben: az elmúlt négy év legsötétebb, nyilvánvalóan kétpárti pénzkisíbolásairól (MVM, MÁV, BKV) a legtöbbet tudó Kocsis István a hallgatásért megkapja a Molt, és a sógor-barát-üzlettárs-vadásztárs Csányival az övék lesz a paksi atomerőmű-bővítés is, amit majd az OTP finanszíroz, és vagy a franciák kiviteleznek (cserébe azért, hogy a metró ügyében engednek a kormánynak), vagy esetleg az amerikaiak, vigaszdíjul azért, hogy az F-16 helyett (még az első Orbán-kormány alatt) Gripeneket vettünk - de a francia vonal az esélyesebb. Polt Péterből megint legfőbb ügyész lesz, Simicskából a nemzeti bank elnöke - Orbán Viktornál (mint ahogy a biblia szerint közvetlen feljebbvalójánál is) minden lehetséges.
Hogy Budapestet ki fogja ténylegesen irányítani 2010 és 2014 között, azt nem tudjuk, talán nem is olyan fontos. Csak egy biztos: hogy bármi lesz is a választás végeredménye, az illetőt nem Tarlós Istvánnak hívják. Neki - mint mindvégig az elmúlt 15 évben - csak statisztaszerepet szánnak.
(Igazi Polgármester Blog nyomán)
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready