„Ne filmezzenek engem, mert ha meglátják, hogy panaszkodom, megölnek” – mondja egy nyugdíjas asszony. Egy fiatalabb egyedül élő arca elfedését, neve elhallgatását kéri, csak így meri elmondani, mit tapasztal nap mint nap a szomszédságában lakó cigányok részéről. Három kisgyerekes apuka viszont kiáll, családját félti, nevét is adja, megoldást keres, hogy többé ne kelljen rettegni. Az egy asztalhoz összegyűltek hidegrázós történeteket mesélnek el, mindegyik helyszíne Gyergyószentmiklós, szereplői között cigányok is vannak.

Gyergyószentmiklós nem a cigányoké! – egy közösségi oldalon ilyen név alatt alakult egy csoport, létrehozója, Egyed Zsolt elmondta: bár a cím erős, senki ne higgye, hogy a cigányság ellen indít hadjáratot, a bűnöző romák megfékezését szeretné elérni a károsultak, szenvedők összefogásával.

Az oldalt közel 1800 ember tartja követésre érdemesnek, rengeteg eset, panasz kap helyet itt. Pár napja egy képsor került fel „Így lop a cigány fényes nappal!” felirattal. Egyed Zsolt otthoni, térfigyelő kamerája rögzítette, amint a szomszéd portáról kilenc téglagyári lakos 17 zsák fát szállít el.

Rendőrségen jelentették, öt zsák fa visszakerült, az érték viszont túl kicsi, hogy eljárás induljon az ügyben.

Sok apróbb és nagyobb hasonló történet kerül még terítékre, Egyed Zsolt felkérésére tucatnyian jelentek meg a sajtóval való beszélgetésen a közös megoldáskeresés érdekében.

A csütörtöki beszélgetésre panaszosok érkeztek a Kápolna, Selyem, Gödrös, Varga Katalin és Békény utcákból, az általuk elmesélt történetek is szinte az egész várost lefedik. Többen jelezték, szomszédjaik is megbízták, mondják el az ő esetüket is név nélkül, félnek a megtorlástól.

A számos történetből néhányat idézünk. Az egyik bevásárlóközpont előtt, ahol amúgy rendszeres a kéregetők hada, bevásárlókocsiból vett ki egy zacskó narancsot a cigánygyerek. Az autóban ülő férfi két lejt ajánlva csalogatta közel magához, majd meghúzta a fülét. Két nap múlva ugyanitt találkozott a gyermekkel és felnőtt hozzátartozóival, akik megfenyegették: megszúrják.

A beszélgetésen részt vevő másik férfi elmondta, fenyegetésből neki is volt része, esetében felnőtt cigányok közölték, gyerekeikkel szúratják meg, hiszen a kiskorúnak nem jár börtönbüntetés.

További történeteket hallhattunk arról, idős asszonynak hogyan hordták el téli tüzelőjét az utolsó szálig, hogy törték el egy férfi karját, mert védte a meglovasításra szánt szénaboglyáját, hogy szedték le a kertdeszkákat s hajtották be a lovakat egy idős házaspár udvarára.

Édesapák, édesanyák a gyerekeiket ért megtorlásokról számoltak be: van, aki dupla adag szendvicset pakoltat édesanyjával minden reggel, mert felét le kell adja az iskolaajtóban. De van olyan, akit többször fenyegettek, lökdöstek, pofoztak meg cigány gyermekek. Egy tizenkétéves fiú nem hajlandó egyedül maradni saját lakásukban, ha felmegy emeleti szobájába, kulcsra zárja ajtaját. Szintén szülők panaszkodnak, hogy két napig örvendhettek a közösen épített játszótérnek, ugyanis elhordták a szomszédok, s hogy ne is reménykedjenek jobb világban, most újabb lakást vásároltak meg közelükben, költöznek már be a cigányok.

A panaszosok közé megérkezik egy félkarú fiatalember. Története friss, fenyegetése folyamatos. Nemrég hazafelé tartott, s amikor kivette egy fiatal cigány a kezéből a maroktelefonját, letette táskáját, utána szaladt, visszavette a készüléket, ám ekkorra táskáját lopták el. Egyazon csapat két tagja volt a két tolvaj, sikerült az értéktárgyakat visszaszerezni, ám azóta naponta találkozik velük, amikor elhagyja otthonát, rendszeresen megfenyegetik. Azt latolgatja, önvédelmi fegyvert fog vásárolni, kénytelen lesz testi hátrányát valamivel kompenzálni, akkor is, ha ez törvénytelen.

(Székelyhon nyomán)