2020. szeptember 27., vasárnap, Adalbert, Döme napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
14:52 Úgy tűnik, Orbán "nagy dolgaiból" csak a pálinkafőzés maradt14:22 Nem jönne jól a megállapodás nélküli kilépés az Egyesült Királyságnak13:44 Szlávik: nem igaz, hogy a maszk nem véd a fertőzés ellen13:18 Inkább zsinagógán kívül javallott idén a jóm-kipúri baromfi-abuzálás12:55 Orbán Viktor boldog születésnapot kívánt az ENSZ-nek12:36 Jereván: Azerbajdzsán örmény polgári célpontokra támadott, két helikoperük és három drónjuk bánta12:19 Fehérorosz külügyér: a szomszédok káoszba és anarchiába próbálják sodorják az országot11:58 Három montenegrói városban hétfőtől kevésbé lesznek vidámak az éjjelek11:35 Zajlanak az önkormányzati választások Romániában és Erdélyben11:21 Fogolycserében állapodtak meg Jemenben11:02 Népszerű a VírusRadar10:45 Elfogatóparancsokat adtak ki rendőr- és katonatisztek ellen is a hat éve lemészárolt mexikói diákok ügyében10:29 Gaudi: garázdaság és kényszerítés is felmerülhet az SZFE-t elfoglaló diákoknál10:16 Hatan meghaltak, 937-tel nőtt a fertőzöttek száma10:03 Hétfőtől három emeletes vonat közlekedik a váci és ceglédi vonalon
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek ::

Felvidéki felmérés: a tótok egy része azt hiszi, a magyarok Trianon után kerültek "Szlovákiába"

Reklám

Megosztott a tótok felfogása a magyarok és a "szlovákok" közös történelméről és annak több szereplőjéről egy új felmérés szerint. Arra is rákérdeztek, hogy mióta élnek magyarok a jelenlegi "Szlovákia" területén, és hogy mióta lehet "szlovák nemzetről" beszélni.

A Pozsonyi Magyar Intézet megbízásából a pozsonyi Focus közvélemény-kutató ügynökség által még októberben készített, reprezentatív felmérésben részt vevőket egyebek között a "szlovák történelmi tudatról" és a "szlovákoknak" a történelmi Magyarországhoz való viszonyulásáról kérdezték.
A válaszokból az is kiderült, hogy a szlovákok döntő többsége, több mint kétharmada számára a Felvidék kifejezés "nem mond semmit", vagyis nem tudják annak jelentését meghatározni. Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója azt mondta, hogy azok a "szlovákok" viszont, akik értelmezni tudták a Felvidék kifejezést, főként negatívan viszonyultak hozzá.
A magyarok körében ugyanakkor a döntő többség - a megkérdezettek 85 százaléka - olyan konkrét meghatározást adott a Felvidékre, mint a történelmi Felső-Magyarország, vagy egyszerűen a "saját hazám."
Meglehetősen hasonló volt a "tót" kifejezés ismertsége a "szlovák" válaszadók körében, közel kétharmaduk ezt a szót lényegében nem ismeri, és csupán alig egyötödük azonosítja jelentését a szlovákkal. A megkérdezettek megközelítőleg 8 százaléka úgy vélte, hogy a "tót" kifejezés a "szlovákok" sértő megnevezése vagy sértő jelentéstartalma van, például buta embert jelent.
A felmérésben külön kérdések vonatkoztak arra, hogy milyen megítélés alá esnek az egyes történelmi személyek és korszakok. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok és "szlovákok" közös történelmének egyes eseményei, például a tatárjárás vagy a mohácsi vész a "szlovákok" és a felvidéki magyarok körében is viszonylag jól ismertek, és a felhozott példákban mindkét csoport megítélése negatív volt.
Jelentős különbség mutatkozott azoknak a személyiségeknek a megítélésében, akiket a magyarok és a tótok saját történelmi nagyságaiknak tartanak. Ezt bizonyítja az is, hogy míg Szent Istvánt a felmérésben részt vevő magyarok 52 százaléka tartotta pozitív személyiségnek, a tótok esetében ez az arány csak 26 százalék volt.
Csák Máté megítélése ezzel ellentétben pontosan fordított arányokat mutatott. Őt a tótok fele és a felvidéki magyarok csupán 29 százaléka jelölte meg pozitív személyiségként. "Az eredmény nem meglepő, hiszen Csák Máté kiskirályságát a szlovák történelmi-irodalmi hagyomány a "szlovák Felföld" regionális megerősödésének korszakaként tartja számon" - mondta Kollai István.
A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy vajon mióta élnek magyarok a "jelenlegi Szlovákia területén", és hogy mióta lehet "szlovák nemzetről beszélni. A válaszokból kiderült, hogy a tótok számára nem egyértelmű tény a magyarok őshonossága ezen a területen.
Ezt mutatja az is, hogy a magyarok megjelenését a "mai Szlovákia" területén csupán a tótok alig több mint negyede teszi a honfoglalás korára vagy az előtti időre. Ezzel szemben 15 százalékuk úgy véli, a magyarok a török megszállás korában jelentek meg ezen a területen, további 25 százalékuk pedig még későbbre, az Osztrák-Magyar Monarchia korszakára, sőt, további 7 százalékuk Trianon utánra teszi a magyarok megjelenését Felvidékünkön.
Megosztott a tót köztudat abban a kérdésben is, hogy mióta lehet "szlovák nemzetről" beszélni. A válaszadók negyven százaléka ugyanis a morva, vagy még korábbi időktől, az első szláv törzsi fejedelemségektől számítja a "szlovák nemzet" létezését, mintegy harmaduk viszont csak a modern nemzeti mozgalmak korszakától azaz a 19. századtól vagy Csehszlovákia megalakulásától.
(MTI nyomán)
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready