A "nemzet hőseire" emlékezik május 17. és 19. között a dormánfalvi (Darmanesti, szinte kizárólag oláhok és cigányok lakják - a szerk.) önkormányzat, ebből az alkalomból vásárt, focimeccset és emlékműavatást is tartanak. Az utóbbi alaposan felborzolta a kedélyeket Hargita megyében. Az emlékműavatást ugyanis közigazgatási szempontból vitatott területen, az úzvölgyi haditemetőben tervezik. A közel nyolcezer négyzetméteres telket mind a Bákó megyei Dormánfalva, mind pedig a Hargita megyei Csíkszentmárton a magáénak tekinti.

Az emlékműállításról a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület adott hírt a Facebook-oldalán, közzétéve a helyszínen készült fényképeket is.

A dormánfalvi önkormányzat képviselő-testülete egyébként márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet.

"Évek óta zajlik egy területi vita Úzvölgye kapcsán a két önkormányzat között" – mondta el Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. A ma is érvényben lévő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében Úzvölgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik.

"Állítólag sok évvel ezelőtt a Bákó Megyei Kataszteri Hivatal akkori igazgatója és a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal néhai vezetője megegyeztek abban, hogy természetesebb határ lenne az Úz-patak, és bélyegzőt nyomtak kölcsönösen a térképekre. Ettől a törvény nem változott, ennek értelmében pedig mi továbbra is jogot formálunk a területre. Arról nem is beszélve, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi a temető, ezt legutóbb 2010-ben egy kormányhatározattal is megerősítették. Amióta létezik, a szentmártoni önkormányzat kezeli és gondozza a temetőt, most meg arra eszméltünk, hogy Dormánfalva elindított egy elsajátítási folyamatot" – nehezményezte a községvezető.

Hozzátette: ezt pár nappal korábban vették észre, és azonnal felszólították a dormánfalvi önkormányzatot, hogy vonja vissza a határozatát, amellyel közvagyonukba vették a temetőt. A hivatalos eljárás szerint ugyanis azelőtt, hogy a törvényszékhez fordulhatnának, először a kibocsátóhoz kell folyamodni, hogy vonja vissza a határozatot. A polgármester azonban úgy gondolja, hogy a felszólításuk hatására nem fogják ezt megtenni, ezért a törvényszékhez fognak fordulni. "Értesítettük azokat a szerveket is, akiktől hathatós segítséget tudunk várni, hiszen mi nagyon kicsik vagyunk ebben az ügyben. A magyar hadügyminisztérium megtette a kellő lépéseket, de úgy látszik, egyelőre nincs eredménye" – részletezte Gergely András. A polgármester elmondása szerint egyébként akkor szembesültek azzal, hogy a magyar katonai temetőben román kereszteket és emlékművet állítottak a tudtuk nélkül, amikor április elején egy temetőtakarítás céljából a helyszínre látogattak.

Ennek láttán a szentmártoni községvezető azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a dormánfalvi hivatalnak, amelyre rövidesen meg is jött a válasz. Azt írták, hogy törvényesen, a hadügyminisztérium engedélyével jártak el, és hivatkoztak arra is, hogy a bákói kataszter szerint Dormánfalva része a temető.

Gergely András szerint ez az ügy nem más, mint egy újabb történelemgyártási kísérlet, hiszen

"Ez fizikai képtelenség lenne, hiszen 1917 novemberében nyitotta a temetőt az osztrák-magyar hadsereg, ekkor pedig már nem is a románokkal háborúztak, hiszen az oroszok leváltották őket a határon. Persze volt román temető is a közelben, de nem itt. Nyilvánvalóan könnyebb volt egy kész, gondozott temetőben kialakítani egy román parcellát, mint egy teljesen újat létesíteni. A kőkereszteket ráadásul egy olyan sétányon állították fel, ahol senki sincs eltemetve. Úgy látjuk, az a szándékuk, hogy a tervezett ünnepséget mindenképp megtartják május 17-én. Ez azonban hivatalosan semmit sem jelent, csak egy szimbolikus borstörés az orrunk alá, amellyel azt mutatják, hogy még a halottainkat sem tisztelik. Ez egy nagyon aljas megoldás, hiszen ha annyira szerettek volna egy román temetőt, meg lehetett volna keresni a román katonák sírjait, és ott létesíteni egyet ebből a pénzből. Illetve, ha civilizált módon megkerestek volna, hogy szeretnének egy román emlékművet állítani az úzvölgyi temetőbe, mert a térségben harcoltak román katonák is, biztosan megtaláltuk volna a módját" – fejtette ki a polgármester.

Levélben kérte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Viorica Dancilát, Románia miniszterelnökét, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását.

A miniszterelnöknek címzett levélről az RMDSZ hírlevele tájékoztatott kedden. Kelemen Hunor politikailag tűrhetetlennek, közigazgatásilag törvénytelennek tartotta, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre a Székelyföld keleti peremén fekvő Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától. Az RMDSZ közölte: tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart.

„Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – idézte a hírlevél Kelemen Hunor levelét.

Kedden az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) is közleményben tiltakozott az úzvölgyi katonatemető átalakítása ellen. Kinyilvánította, hogy kegyeletsértőnek és történelemhamisítónak tartja a beavatkozást, mely által a magyarság „nemzeti ellenállásának és megmaradásának az egyik utolsó jelképe” vesz el végleg.

Az MPP közölte: levélben tájékoztatták a történtekről a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására. A párt azt is kinyilvánította, hogy az ügyben határozott lépést vár az RMDSZ-től és a Hargita megyei tanácstól, és partnerséget vállal a szövetséggel a határozott kiállásban.

Az erdélyi magyar sajtó a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület fényképes tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében.

A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.

A Kárpátok gerincétől keletre, a Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

(MTI)