Felix 2025 áprilisában kelt ki, majd még ugyanazon év júliusában elhagyta topolyai fészkét. A Szerb Madárvédelmi és Madártani Egyesület szakemberei műholdas jeladó segítségével követték útját, és látták, hogy a madár a megszokott balkáni útvonal helyett a Közel-Kelet felé vette az irányt, és Észak-Macedónián, Görögországon és Törökország partvidékén át eljutott Szíriába. Október végén a jel megszakadt, ami megerősítette a szakemberek gyanúját, hogy a sast illegális állatkereskedők foghatták be.

A szervezet libanoni természetvédő partnereinek segítségével sikerült felvenni a kapcsolatot a madarat fogva tartó emberekkel, akik váltságdíjat követeltek érte. Hosszú tárgyalások után Felix egy bejrúti vadállatmentő központba került, ahol fél éven át gondozták, amíg megszervezték hazaszállítását. Végül a Libanonban békefenntartó szolgálatot teljesítő szerb katonák katonai repülőgéppel vitték vissza hazájába júniusban. A sas ezt követően állatorvosi vizsgálatokon és rehabilitáción esett át a palicsi állatkertben, mielőtt ismét visszanyerhette szabadságát.

A fiatal madarat a természetvédők korábban "lázadóként" emlegették: első vonulása során olyan útvonalat választott, amelyet a faj egyedei szinte soha nem követnek. A szakemberek szerint éppen ez a szokatlan út vezethette olyan térségbe, ahol az illegális vadmadár-kereskedelem komoly veszélyt jelent a ritka ragadozókra.

A parlagi sas Szerbiában fokozottan védett, jelképes jelentőségű faj, amelynek állománya 2016-ra a kipusztulás szélére sodródott: akkor már csak egyetlen költőpárt tartottak nyilván az országban. A drasztikus állománycsökkenéshez az élőhelyek elvesztése, a mérgezések, a táplálékhiány, a villanyvezetékek okozta pusztulás és az illegális emberi tevékenység egyaránt hozzájárult.

A természetvédelmi programoknak köszönhetően az állomány azóta fokozatosan gyarapodik. A szakemberek jelenleg 29 költőpárt tartanak nyilván Szerbiában.

(MTI)