Sziasztok, Kurucok!
Sokan reagálnak a sterilizációs és egyéb cigány témákra, ráadásul egyre jobb és jobb ötletek jönnek.
Eszembe jutott, hogy gyakran megkapjuk a rajtunk élősködő kisebbségiektől azt a megfellebbezhetetlennek tűnő állítást, hogy a cigányok is ugyanolyan emberek mint mi, hiszen egy faj vagyunk ugyebár, csak mi – a többségi társadalom tagjai - ezt nem vagyunk hajlandóak elismerni... Pontosan emiatt talán nem ártana vizsgálat alá venni ezt az állítást és egy biológiai szemléletű összehasonlítást tenni, méghozzá úgy, hogy bizonyos kérdéseket felteszünk és azután eldöntjük, hogy a válasz rájuk IGEN, vagy NEM. Ez egyáltalán nem bonyolult. Így talán a másik oldalnak is egyszerűbb lesz tisztán látnia. Vagy legalább nehezebb lesz minket megcáfolnia. Már az is valami...
Az alábbiakban összeraktam tehát egy kis táblázatot, amiben összegzem a kimutatható és bizonyítható azonosságokat és különbségeket az emberek, az állatok és a cigányok között. A példák sora valószínűleg nem teljes, reményeim szerint magyar szellemiségű olvasók még jónéhány kiegészítést tesznek majd. Ezzel egyidőben pedig felhívom minden kajmán, ballib, cigánypalántázó, magyarellenes olvasó figyelmét arra, hogy példáim – melyeket az emberek, az állatok és a cigányok világából és mindennapjaiból merítettem – bármikor kiállják a tudományos vizsgálat próbáját.
Ebből a kis, hevenyészett táblázatból is látható, hogy – a cigányfajvádők állításaival ellentétben – számtalan különbség és hasonlóság van a kultúrember, az állatok és a cigányok között. A három vizsgált csoport tagjainak egymással történő összehasonlításához javaslom az „igen” és a „nem” válaszok számarányát oszloponként összevetni...
Részletes magyarázat:
1. Utódait gondozza?
A civilizált ember igen. Utódját kihordja (közben nem rúgja hasba a férje) megszüli (nem egy vasútállomás WC-jében) felneveli (nem az utca és a börtön) majd egész életében félti, óvja, figyelemmel kíséri a sorsát. Ha nincs ennivaló, akkor plusz munkát vállal, hogy előteremtse. (Nem pedig megvonja a vállát és elküldi lopni, vagy késelni a Blahára.) Tehát az ember igen. Az állat nem. Ne tévesszen meg senkit, hogy az állatok egy része fejlett utódgondozást folytat. Mivel az állatfajok számarányához képest ezek száma elenyésző, nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. Mert lehet hogy az emlős fajok, a madarak és néhány hüllő végez ilyet, de az összes utódgondozó faj száma töredéke a nem utódgondozóknak. Csak gondoljunk bele, hogy van pár ezer emlős és madárfaj és csak pl. rovarfajokból van vagy 2 millió! És a többi nem utódgondozó állatfajt (egysejtűek, puhatestűek, kétéltűek, stb. stb. még nem is számoltuk.) Szóval az arány ezrelékekben mérhető, igaz ezt elmonhatjuk a cigány faj esetében is. Elképzelhető, hogy talán minden ezredik felelősen utódgondozó...
2. Szaporodását korlátozza?
A civilizált ember igen. Tudja, hogy semmilyen erőforrás nem végtelen, nem juthat mindig mindenkinek minden, korlátlan mennyiségben.
Az állat csak kivételes esetben él önkontrollal a szaporodását illetően, (egy bizonyított esetről tudunk, az a patkány, igaz ő sem saját akaratából, hanem hormonális kényszer hatására) hiszen az állatvilágban kizárólag a korlátos erőforrásokat nyújtó környezet, a fajok és az egyedek közötti túlélési verseny tartja ésszerű szinten az egyedszámot. Aki túlél és erőforráshoz jut, annak mázlija van, aki meg nem, az így járt...
A cigányok esetében a szaporodás korlátlan, hiszen a tudatuk által befolyásolt önkorlátozásuk eleve nincsen. Ott és akkor és annyi utódot produkálnak, amennyi éppen létrejön. Az, hogy a patkányok rágják meg a gyerekeket, vagy megfagy a fűtetlen putriban, esetleg nincs mit ennie, az nem önkorlátozásra okot adó körülmény a számukra. Ráadásul a jóléti társadalom eleve kiküszöböl a túlélésért folytatott versenyben bizonyos hátrányos faktorokat. Így a természetes – a cigányok egyedszámát ésszerű szinten tartó – környezeti körülmények vagy folyamatok nagy részére sem lehet már korlátként számítani.
3. Higiéniát betartja?
A civilizált ember igen. Hiszen belátja, hogy koszban, bűzben rosszabb és veszélyesebb élni, mint tisztaságban és rendben. Veszélyesebb, hiszen megbetegedhet és akkor nem tudja ellátni azokat a feladatait, kötelességeit, amik számára és a társadalom számára fontosak. Nem tud dolgozni, nem tud a gyermekeiről gondoskodni és ráadásul plusz terhet is jelent azok számára, akiknek őt kell ápolni, ahelyett, hogy azok szintén a saját kötelességüket és feladataikat látnák el.
Az állat nem, vagy csak részben ilyen. Hiszen mindannyian láttunk már magát tisztogató macskát, tollát rendezgető madarat. Ők láthatóan adnak a higiéniára. Viszont itt szintén azt mondhatjuk el, amit az utódgondozásnál írtunk, az ilyen (magasabbrendű) állatok ritkák, legalábbis az állatvilág teljes fajlétszámához viszonyítva. Senki sem látott még például magát tisztogató földi gilisztát, vagy cserebogarat... Ráadásul ez csak az élőlények önhigiéniája, hiszen a környezetének rendbentartására még sokkal kevesebb példát mutat fel az élővilág.
(A lugasépítő madár, vagy a kanadai hód, esetleg az államalkotó rovarok sorolhatók ide.) A civilizált embernek viszont sajátja, hogy rendet tart maga körül, a szemetét deponálja, majd elszállíttatja, és az ürülékét megfelelő módon, fertőzésveszélyt minimalizálva kezeli.
A cigány persze nem így tesz. Önmagával kapcsolatos higiéniája igénytelen, környezetének teljes elfertőzése és tönkretétele viszont teljeskörű és magasszintű. Nyilvánvaló persze, hogy a cigányságnak is megvannak a maga lugasépítő madarai, vagy hódjai (Kanada nagy szerencséjére már nem Kanadában...:-))) De – véleményem szerint - ezek számaránya is csak alulról közelítheti az állatvilágból ismert ezrelékes számarányt.
4. Közvetlen családtagjaival a szaporodást mellőzi?
A civilizált ember igen. Hiszen tisztában van ennek biológiai és törvényi következményeivel. Az állatok elsöprő többsége azonban nem. Természetes körülmények között sem kerülik el, de mesterséges körülmények között sem kell mindig elkerülni. Gondoljuk meg, hogy fajtanemesítés is ennek köszönhető, hiszen az utódok jó tulajdonságait a közvetlen rokonokkal történő visszakeresztezéssel lehet stabilizálni.
Bár ez sajnos nem vonatkozik minden fajra, hiszen a cigányok esetében a vérfertőzéssel stabilizálódó töménytelen mennyiségű jó tulajdonságot egyelőre még nem fedezte fel az antropológia tudománya...
Viszont a megszülető szellemi fogyatékos gyerekekre ugyebár több támogatás jár, tehát ennek a faktornak a cigány faj túlélésében betöltött szerepe nem elhanyagolható. Más kérdés, hogy a többségi társadalomnak viszont eléggé megterhelő. Ez egyébként a tipikus parazita létforma.
5. Hálaérzetre képes?
A civilizált ember igen. Hiszen ha kap valamit, arról tudja, hogy azt valakinek elő kellett állítani. Az a valaki aki előállította, az lemondott arról, hogy a saját boldogulása szolgálatába állítsa az általa előállított értéket. Átadta felhasználásra a támogatottnak és ezzel a saját boldogulása elé helyezte a támogatott boldogulását, túlélését. Az önzetlenségéért pedig legalább hála jár neki.
Az állat erre nem képes. Ne gondoljuk, hogy a kicsinyei védelmében a ragadozó orra előtt sebesülést imitáló anyaállat igazából önfeláldozó. Dehogy. Önfeláldozó akkor lenne, ha engedné, hogy megegye a róka, hogy ezzel a kicsinyei megmeneküljenek. Az állatvilágban az önfeláldozás nyújtása valószínűleg ritka és nem bizonyított tény, az esetleg létező önfeláldozás elfogadása pedig valószínűleg nem jelenti hálaérzet kialakulását az elfogadó állatban.
A cigány esetében az önfeláldozás ritka, a hálaérzet pedig sem a családon belül, sem a többségi társadalom tagjaival kapcsolatban nem jellemző. Az őket eltartó többségi magyar társadalomnak sem hálás. Sőt, inkább a még, még, még, soha nem elég mentalitás érhető tetten. A segély mindig kevés, (rohadt magyarok, nem akarnak többet adni, mert rasszisták (Kuruc.info: tegyük hozzá a mohácsi „exodus” kapcsán elhíresült „nincs élég segíly, mert á mágyárok nem dógoznák, bezzeg Svédországban urassan meg lehet élni á segílybű’!”, az RTL Klubon (vagy a Tel-aviV2-n) leadott interjúrészletet!) a vezetőik mindig tehetetlenek és meglopják őket, (az összes egykutya, mégse kellett volna rájuk szavazni azért a szaros ezresért a legutóbbi Cigány Önkormányzati választáson...) és az élet mindig porba sújtja a szegény, sorsüldözött cigányt...(mert az élet kegyetlen, de legalább süt a nap és a szomszédnak meg milyen szép csirkéje van. És milyen finom...)
6. Gondol a jövővel?
A civilizált ember igen. Mert tudja, hogy a jövő el fog jönni és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz...
Az állat nem. Mondjuk annyit, hogy egy szaporodási ciklusra épít egy fészket, vagy ás egy odút. De ezt is csak a más sokat emlegetett pár fejlettebb faj. Hiszen az állatoknak nincsen jövőképük.
A cigánynak sem. Majdcsak lesz valami, mert „eddig még sose vót’ úgy, hogy valahogy ne lett vóna.” Ez a mentalitás sokmindent megmagyaráz. Nem ültet fát, mert minek. Ha majd éhes lesz, akkor keres valahol egyet. Az, hogy azt sem ő ültette, permetezte, metszette, az meg nem érdekli, hiszen az ebbe való belegondolástól mentesítve érzi magát amiatt, hogy ő most nagyon éhes. Éhesen meg nem tud gondolkozni. Éhesen csak almát enni tud. A másét...
7. Értelmes és konstruktív kommunikációra képes?
A civilizált ember igen. Ezért járt pl. a Holdon. Mert értelmes és konstruktív módon meg tudta beszélni a többi civilizált emberrel, hogy hogyan kellene űrhajót építeni.
Az állat erre nem képes, hiszen csak artikulálatlan hangokat és mimikai illetve egyéb non-verbális kommunikációs jeleket tud kiadni, amivel persze el lehet kapni egy szarvast, (lásd az összehangolt üldözést végző farkasok) de karámot már nem tud építeni és ott szarvast tenyészteni egyik farkas sem. (Kuruc.info: ezzel vitatkoznánk: van azért pár állatfaj, ami igenis képes az igen magas, bizonyos tekintetben akár emberi szintű kommunikációra: méhek, darazsak(?), vagy akár, sokak szerint a delfinek / bálnák. Douglas Adams (RIP!) kedvelői meg még hozzávehetik az egereket is ;-) )
Értelmes és konstruktív kommunikációra – bizonyítottan - a cigány sem képes, hiszen, mint tudjuk, a „meghótt a gyerek, öljétek meg a magyart” szófűzérnek sem volt semmilyen valós értelme Olaszliszkán. Amit ott csináltak, azt ugyanilyen színvonalon el tudták volna végezni akkor is, ha csak artikulátlanul hörögnek, vicsorognak, meg nyüszítenek. Hiszen ölni, pusztítani a farkasok is és más állatok is tudnak ennyi kommunikációs munícióval. Csak építkezni nem, ahogy már írtam is...
8. Közvetlen és távolabbi környezetének megóvására tudatos szándéka van?
A civilizált embernek igen. Hiszen ő kalkulál azzal, hogy amit maga után hagy, az lesz majd utódainak az élettere egykor.
Az állat nem, vagy csak attól a pár ritka lénytől eltekintve, akiket már fentebb említettünk. (pl. lugasépítő madár, kanadai hód, államalkotó rovarok)
Ráadásul ezt ők sem az utódaikra örökül hagyás céljából óvják meg, hanem a saját – véges – életük érdekében.
A cigány meg se így, se úgy. Ezt bizonyító tanulságos videókat láthatunk bőven a kuruc.info-n, ahol látható, hogy a cigányok térdig járnak a saját mocskukban, de ahelyett, hogy összeszednék, inkább az utcán ácsorognak naphosszat a politikusaikat szídva.
9. Kollektív vagy személyes felelősségérzete, vagy szándéka saját fajának és civillizációjának fejlesztésére van?
A civilizált embereknek van. Számtalan történelmi emlék, a templomok építése, iskolák alapítása, a tudomyányos kutatás, az írásbeliség létrejötte és általában egy civilizáció, egy társadalom tevékenységeinek nagy része erre irányul és az eziránti felelősségből fakad.
Viszont nem hallottunk még állatok, vagy cigányok által alapított egyetemről... Cigány állatok által tönkretett teplomokról viszont már igen...
10. Önfejlesztésre való szándéka van?
A civilizált embernek igen. Igen, mert tudja, hogy ha képzi magát, ha igénybe veszi a társadalom által – MINDENKI – számára biztosított tanulás és fejlődés lehetőségét, akkor ő és a gyermekei túlélése lehet biztosabb. Jobb állást és jobb fizetést kap, teljesebb és ezáltal boldogabb életet élhet, minőségi nevelést és sikeresebb életkezdést adhat az utódainak. Ő tudja, hogyha elhagyja magát, ha elutasítja a továbbfejlődés lehetőségét, akkor a leszakadást kockáztatja, amit nem engedhet meg magának, hiszen rajta nem fog senki segíteni. Ő csak megtermelheti a segélyt, nem felhasználhatja...
A semmittevésért segély (étel, ital, fűtés és korlátozás nélküli párzási lehetőség) csak az állatkerti állatoknak és a cigányoknak jár.
11. Szándéka önzetlenségre, mások segítésére, támogatására van?
A civilizált embernek igen. Ameddig csak tud adni, ad. Ha tud, akkor segélyez, támogat. Ennek köszönheti sok harmadik világbeli segélyezett ország teljes lakossága és nem mellesleg pl. a magyarországi cigányság is a megélhetését.
Az állatnak viszont nincsen ilyen szándéka . Kizárólag a saját génjeinek továbbörökítését akarja megvalósítani, amikor kicsinyeit gondozza. De ezt nem róhatjuk fel neki, ilyen programozást kapott a természettől.
A cigányokat viszont a cigányfajvédő politikai elit – ellenünk – programozza. És ez a program emiatt tele van hibával...
12. A birtokába került tárgyak, értékek, használati eszközök megóvására szándéka van?
A civilizált embernek igen. Hiszen tudja azt, hogy a termelőeszközeit, értékeit, tárgyait ő hozta létre és azt is tudja, hogy a további, jövőbeni megélhetését kell biztosítania velük.
Az állat ezzel nincsen tisztában, termelő eszközei a saját végtagjai és az ösztönei. Ezekre általában tudatosan nem is vigyáz semelyik állat. Közismert példa az oroszlán, amelyik nem bírja megállni, hogy egy előtte elhaladó tarajos sülnek ne csapjon egy nagyot a hátára, ezzel tönkretéve legfontosabb táplálékszerző eszközét. A belefúródott tüskéktől elfertőződőtt lába és az ennek köszönhető sántaság így okozza a saját éhhalálát.
A cigány sem arról híres, hogy féltő babusgatással kényeztetné nyéllel rendelkező szerszámait, kivéve azt, ami a lába közé nőtt... Igaz, ő már rájött arra - amire politikusaink még nem - hogy neki az a szerszám a boldogulás és a jó élet eszköze... És még vízhólyagos sem lesz tőle a tenyere.
És a zárszó:
Már szinte hallom is a fajvédők ellenérvét, hogy mindezeket a negatív viselkedési mintákat a cigányok embertelen életkörülményei okozzák. Látszólag jól hangzik az az érv is, mely szerint ha egy normális, kulturált, civilizált ember „olyan” körülmények közé kerül, akkor ő is lemegy „állatba”. Hát persze. (Hajótöröttként lehet hogy kannibál lesz, vagy megissza a vizeletét, hogy szomjan ne haljon.) Ez nem vitás és nem is megdöbbentő következtetés. A megdöbbentő sokkal inkább az ellenkező felismerés, tudniillik ha egy állatot teszünk civilizált emberi körülmények közé, akkor abból viszont soha nem lesz civilizált ember. Ezzel a felismeréssel egészen másképp kellene a „cigányfelzárkóztatás” témakörét kezelni, hiszen egyértelmű, hogy az erre a célra – az adónkból - kiadott minden forint ablakon kidobott pénz... Hacsak az ablakot el nem lopták már tokostul!
Ha megjelenik nálatok az írás, kérlek aláírás gyanánt az „Alvin Darwin” nevet írjátok...:-)))
Sokan reagálnak a sterilizációs és egyéb cigány témákra, ráadásul egyre jobb és jobb ötletek jönnek.
Eszembe jutott, hogy gyakran megkapjuk a rajtunk élősködő kisebbségiektől azt a megfellebbezhetetlennek tűnő állítást, hogy a cigányok is ugyanolyan emberek mint mi, hiszen egy faj vagyunk ugyebár, csak mi – a többségi társadalom tagjai - ezt nem vagyunk hajlandóak elismerni... Pontosan emiatt talán nem ártana vizsgálat alá venni ezt az állítást és egy biológiai szemléletű összehasonlítást tenni, méghozzá úgy, hogy bizonyos kérdéseket felteszünk és azután eldöntjük, hogy a válasz rájuk IGEN, vagy NEM. Ez egyáltalán nem bonyolult. Így talán a másik oldalnak is egyszerűbb lesz tisztán látnia. Vagy legalább nehezebb lesz minket megcáfolnia. Már az is valami...
Az alábbiakban összeraktam tehát egy kis táblázatot, amiben összegzem a kimutatható és bizonyítható azonosságokat és különbségeket az emberek, az állatok és a cigányok között. A példák sora valószínűleg nem teljes, reményeim szerint magyar szellemiségű olvasók még jónéhány kiegészítést tesznek majd. Ezzel egyidőben pedig felhívom minden kajmán, ballib, cigánypalántázó, magyarellenes olvasó figyelmét arra, hogy példáim – melyeket az emberek, az állatok és a cigányok világából és mindennapjaiból merítettem – bármikor kiállják a tudományos vizsgálat próbáját.
 |
Ebből a kis, hevenyészett táblázatból is látható, hogy – a cigányfajvádők állításaival ellentétben – számtalan különbség és hasonlóság van a kultúrember, az állatok és a cigányok között. A három vizsgált csoport tagjainak egymással történő összehasonlításához javaslom az „igen” és a „nem” válaszok számarányát oszloponként összevetni...
Részletes magyarázat:
1. Utódait gondozza?
A civilizált ember igen. Utódját kihordja (közben nem rúgja hasba a férje) megszüli (nem egy vasútállomás WC-jében) felneveli (nem az utca és a börtön) majd egész életében félti, óvja, figyelemmel kíséri a sorsát. Ha nincs ennivaló, akkor plusz munkát vállal, hogy előteremtse. (Nem pedig megvonja a vállát és elküldi lopni, vagy késelni a Blahára.) Tehát az ember igen. Az állat nem. Ne tévesszen meg senkit, hogy az állatok egy része fejlett utódgondozást folytat. Mivel az állatfajok számarányához képest ezek száma elenyésző, nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. Mert lehet hogy az emlős fajok, a madarak és néhány hüllő végez ilyet, de az összes utódgondozó faj száma töredéke a nem utódgondozóknak. Csak gondoljunk bele, hogy van pár ezer emlős és madárfaj és csak pl. rovarfajokból van vagy 2 millió! És a többi nem utódgondozó állatfajt (egysejtűek, puhatestűek, kétéltűek, stb. stb. még nem is számoltuk.) Szóval az arány ezrelékekben mérhető, igaz ezt elmonhatjuk a cigány faj esetében is. Elképzelhető, hogy talán minden ezredik felelősen utódgondozó...
2. Szaporodását korlátozza?
A civilizált ember igen. Tudja, hogy semmilyen erőforrás nem végtelen, nem juthat mindig mindenkinek minden, korlátlan mennyiségben.
Az állat csak kivételes esetben él önkontrollal a szaporodását illetően, (egy bizonyított esetről tudunk, az a patkány, igaz ő sem saját akaratából, hanem hormonális kényszer hatására) hiszen az állatvilágban kizárólag a korlátos erőforrásokat nyújtó környezet, a fajok és az egyedek közötti túlélési verseny tartja ésszerű szinten az egyedszámot. Aki túlél és erőforráshoz jut, annak mázlija van, aki meg nem, az így járt...
A cigányok esetében a szaporodás korlátlan, hiszen a tudatuk által befolyásolt önkorlátozásuk eleve nincsen. Ott és akkor és annyi utódot produkálnak, amennyi éppen létrejön. Az, hogy a patkányok rágják meg a gyerekeket, vagy megfagy a fűtetlen putriban, esetleg nincs mit ennie, az nem önkorlátozásra okot adó körülmény a számukra. Ráadásul a jóléti társadalom eleve kiküszöböl a túlélésért folytatott versenyben bizonyos hátrányos faktorokat. Így a természetes – a cigányok egyedszámát ésszerű szinten tartó – környezeti körülmények vagy folyamatok nagy részére sem lehet már korlátként számítani.
3. Higiéniát betartja?
A civilizált ember igen. Hiszen belátja, hogy koszban, bűzben rosszabb és veszélyesebb élni, mint tisztaságban és rendben. Veszélyesebb, hiszen megbetegedhet és akkor nem tudja ellátni azokat a feladatait, kötelességeit, amik számára és a társadalom számára fontosak. Nem tud dolgozni, nem tud a gyermekeiről gondoskodni és ráadásul plusz terhet is jelent azok számára, akiknek őt kell ápolni, ahelyett, hogy azok szintén a saját kötelességüket és feladataikat látnák el.
Az állat nem, vagy csak részben ilyen. Hiszen mindannyian láttunk már magát tisztogató macskát, tollát rendezgető madarat. Ők láthatóan adnak a higiéniára. Viszont itt szintén azt mondhatjuk el, amit az utódgondozásnál írtunk, az ilyen (magasabbrendű) állatok ritkák, legalábbis az állatvilág teljes fajlétszámához viszonyítva. Senki sem látott még például magát tisztogató földi gilisztát, vagy cserebogarat... Ráadásul ez csak az élőlények önhigiéniája, hiszen a környezetének rendbentartására még sokkal kevesebb példát mutat fel az élővilág.
(A lugasépítő madár, vagy a kanadai hód, esetleg az államalkotó rovarok sorolhatók ide.) A civilizált embernek viszont sajátja, hogy rendet tart maga körül, a szemetét deponálja, majd elszállíttatja, és az ürülékét megfelelő módon, fertőzésveszélyt minimalizálva kezeli.
A cigány persze nem így tesz. Önmagával kapcsolatos higiéniája igénytelen, környezetének teljes elfertőzése és tönkretétele viszont teljeskörű és magasszintű. Nyilvánvaló persze, hogy a cigányságnak is megvannak a maga lugasépítő madarai, vagy hódjai (Kanada nagy szerencséjére már nem Kanadában...:-))) De – véleményem szerint - ezek számaránya is csak alulról közelítheti az állatvilágból ismert ezrelékes számarányt.
4. Közvetlen családtagjaival a szaporodást mellőzi?
A civilizált ember igen. Hiszen tisztában van ennek biológiai és törvényi következményeivel. Az állatok elsöprő többsége azonban nem. Természetes körülmények között sem kerülik el, de mesterséges körülmények között sem kell mindig elkerülni. Gondoljuk meg, hogy fajtanemesítés is ennek köszönhető, hiszen az utódok jó tulajdonságait a közvetlen rokonokkal történő visszakeresztezéssel lehet stabilizálni.
Bár ez sajnos nem vonatkozik minden fajra, hiszen a cigányok esetében a vérfertőzéssel stabilizálódó töménytelen mennyiségű jó tulajdonságot egyelőre még nem fedezte fel az antropológia tudománya...
Viszont a megszülető szellemi fogyatékos gyerekekre ugyebár több támogatás jár, tehát ennek a faktornak a cigány faj túlélésében betöltött szerepe nem elhanyagolható. Más kérdés, hogy a többségi társadalomnak viszont eléggé megterhelő. Ez egyébként a tipikus parazita létforma.
5. Hálaérzetre képes?
A civilizált ember igen. Hiszen ha kap valamit, arról tudja, hogy azt valakinek elő kellett állítani. Az a valaki aki előállította, az lemondott arról, hogy a saját boldogulása szolgálatába állítsa az általa előállított értéket. Átadta felhasználásra a támogatottnak és ezzel a saját boldogulása elé helyezte a támogatott boldogulását, túlélését. Az önzetlenségéért pedig legalább hála jár neki.
Az állat erre nem képes. Ne gondoljuk, hogy a kicsinyei védelmében a ragadozó orra előtt sebesülést imitáló anyaállat igazából önfeláldozó. Dehogy. Önfeláldozó akkor lenne, ha engedné, hogy megegye a róka, hogy ezzel a kicsinyei megmeneküljenek. Az állatvilágban az önfeláldozás nyújtása valószínűleg ritka és nem bizonyított tény, az esetleg létező önfeláldozás elfogadása pedig valószínűleg nem jelenti hálaérzet kialakulását az elfogadó állatban.
A cigány esetében az önfeláldozás ritka, a hálaérzet pedig sem a családon belül, sem a többségi társadalom tagjaival kapcsolatban nem jellemző. Az őket eltartó többségi magyar társadalomnak sem hálás. Sőt, inkább a még, még, még, soha nem elég mentalitás érhető tetten. A segély mindig kevés, (rohadt magyarok, nem akarnak többet adni, mert rasszisták (Kuruc.info: tegyük hozzá a mohácsi „exodus” kapcsán elhíresült „nincs élég segíly, mert á mágyárok nem dógoznák, bezzeg Svédországban urassan meg lehet élni á segílybű’!”, az RTL Klubon (vagy a Tel-aviV2-n) leadott interjúrészletet!) a vezetőik mindig tehetetlenek és meglopják őket, (az összes egykutya, mégse kellett volna rájuk szavazni azért a szaros ezresért a legutóbbi Cigány Önkormányzati választáson...) és az élet mindig porba sújtja a szegény, sorsüldözött cigányt...(mert az élet kegyetlen, de legalább süt a nap és a szomszédnak meg milyen szép csirkéje van. És milyen finom...)
6. Gondol a jövővel?
A civilizált ember igen. Mert tudja, hogy a jövő el fog jönni és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz...
Az állat nem. Mondjuk annyit, hogy egy szaporodási ciklusra épít egy fészket, vagy ás egy odút. De ezt is csak a más sokat emlegetett pár fejlettebb faj. Hiszen az állatoknak nincsen jövőképük.
A cigánynak sem. Majdcsak lesz valami, mert „eddig még sose vót’ úgy, hogy valahogy ne lett vóna.” Ez a mentalitás sokmindent megmagyaráz. Nem ültet fát, mert minek. Ha majd éhes lesz, akkor keres valahol egyet. Az, hogy azt sem ő ültette, permetezte, metszette, az meg nem érdekli, hiszen az ebbe való belegondolástól mentesítve érzi magát amiatt, hogy ő most nagyon éhes. Éhesen meg nem tud gondolkozni. Éhesen csak almát enni tud. A másét...
7. Értelmes és konstruktív kommunikációra képes?
A civilizált ember igen. Ezért járt pl. a Holdon. Mert értelmes és konstruktív módon meg tudta beszélni a többi civilizált emberrel, hogy hogyan kellene űrhajót építeni.
Az állat erre nem képes, hiszen csak artikulálatlan hangokat és mimikai illetve egyéb non-verbális kommunikációs jeleket tud kiadni, amivel persze el lehet kapni egy szarvast, (lásd az összehangolt üldözést végző farkasok) de karámot már nem tud építeni és ott szarvast tenyészteni egyik farkas sem. (Kuruc.info: ezzel vitatkoznánk: van azért pár állatfaj, ami igenis képes az igen magas, bizonyos tekintetben akár emberi szintű kommunikációra: méhek, darazsak(?), vagy akár, sokak szerint a delfinek / bálnák. Douglas Adams (RIP!) kedvelői meg még hozzávehetik az egereket is ;-) )
Értelmes és konstruktív kommunikációra – bizonyítottan - a cigány sem képes, hiszen, mint tudjuk, a „meghótt a gyerek, öljétek meg a magyart” szófűzérnek sem volt semmilyen valós értelme Olaszliszkán. Amit ott csináltak, azt ugyanilyen színvonalon el tudták volna végezni akkor is, ha csak artikulátlanul hörögnek, vicsorognak, meg nyüszítenek. Hiszen ölni, pusztítani a farkasok is és más állatok is tudnak ennyi kommunikációs munícióval. Csak építkezni nem, ahogy már írtam is...
8. Közvetlen és távolabbi környezetének megóvására tudatos szándéka van?
A civilizált embernek igen. Hiszen ő kalkulál azzal, hogy amit maga után hagy, az lesz majd utódainak az élettere egykor.
Az állat nem, vagy csak attól a pár ritka lénytől eltekintve, akiket már fentebb említettünk. (pl. lugasépítő madár, kanadai hód, államalkotó rovarok)
Ráadásul ezt ők sem az utódaikra örökül hagyás céljából óvják meg, hanem a saját – véges – életük érdekében.
A cigány meg se így, se úgy. Ezt bizonyító tanulságos videókat láthatunk bőven a kuruc.info-n, ahol látható, hogy a cigányok térdig járnak a saját mocskukban, de ahelyett, hogy összeszednék, inkább az utcán ácsorognak naphosszat a politikusaikat szídva.
9. Kollektív vagy személyes felelősségérzete, vagy szándéka saját fajának és civillizációjának fejlesztésére van?
A civilizált embereknek van. Számtalan történelmi emlék, a templomok építése, iskolák alapítása, a tudomyányos kutatás, az írásbeliség létrejötte és általában egy civilizáció, egy társadalom tevékenységeinek nagy része erre irányul és az eziránti felelősségből fakad.
Viszont nem hallottunk még állatok, vagy cigányok által alapított egyetemről... Cigány állatok által tönkretett teplomokról viszont már igen...
10. Önfejlesztésre való szándéka van?
A civilizált embernek igen. Igen, mert tudja, hogy ha képzi magát, ha igénybe veszi a társadalom által – MINDENKI – számára biztosított tanulás és fejlődés lehetőségét, akkor ő és a gyermekei túlélése lehet biztosabb. Jobb állást és jobb fizetést kap, teljesebb és ezáltal boldogabb életet élhet, minőségi nevelést és sikeresebb életkezdést adhat az utódainak. Ő tudja, hogyha elhagyja magát, ha elutasítja a továbbfejlődés lehetőségét, akkor a leszakadást kockáztatja, amit nem engedhet meg magának, hiszen rajta nem fog senki segíteni. Ő csak megtermelheti a segélyt, nem felhasználhatja...
A semmittevésért segély (étel, ital, fűtés és korlátozás nélküli párzási lehetőség) csak az állatkerti állatoknak és a cigányoknak jár.
11. Szándéka önzetlenségre, mások segítésére, támogatására van?
A civilizált embernek igen. Ameddig csak tud adni, ad. Ha tud, akkor segélyez, támogat. Ennek köszönheti sok harmadik világbeli segélyezett ország teljes lakossága és nem mellesleg pl. a magyarországi cigányság is a megélhetését.
Az állatnak viszont nincsen ilyen szándéka . Kizárólag a saját génjeinek továbbörökítését akarja megvalósítani, amikor kicsinyeit gondozza. De ezt nem róhatjuk fel neki, ilyen programozást kapott a természettől.
A cigányokat viszont a cigányfajvédő politikai elit – ellenünk – programozza. És ez a program emiatt tele van hibával...
12. A birtokába került tárgyak, értékek, használati eszközök megóvására szándéka van?
A civilizált embernek igen. Hiszen tudja azt, hogy a termelőeszközeit, értékeit, tárgyait ő hozta létre és azt is tudja, hogy a további, jövőbeni megélhetését kell biztosítania velük.
Az állat ezzel nincsen tisztában, termelő eszközei a saját végtagjai és az ösztönei. Ezekre általában tudatosan nem is vigyáz semelyik állat. Közismert példa az oroszlán, amelyik nem bírja megállni, hogy egy előtte elhaladó tarajos sülnek ne csapjon egy nagyot a hátára, ezzel tönkretéve legfontosabb táplálékszerző eszközét. A belefúródott tüskéktől elfertőződőtt lába és az ennek köszönhető sántaság így okozza a saját éhhalálát.
A cigány sem arról híres, hogy féltő babusgatással kényeztetné nyéllel rendelkező szerszámait, kivéve azt, ami a lába közé nőtt... Igaz, ő már rájött arra - amire politikusaink még nem - hogy neki az a szerszám a boldogulás és a jó élet eszköze... És még vízhólyagos sem lesz tőle a tenyere.
És a zárszó:
Már szinte hallom is a fajvédők ellenérvét, hogy mindezeket a negatív viselkedési mintákat a cigányok embertelen életkörülményei okozzák. Látszólag jól hangzik az az érv is, mely szerint ha egy normális, kulturált, civilizált ember „olyan” körülmények közé kerül, akkor ő is lemegy „állatba”. Hát persze. (Hajótöröttként lehet hogy kannibál lesz, vagy megissza a vizeletét, hogy szomjan ne haljon.) Ez nem vitás és nem is megdöbbentő következtetés. A megdöbbentő sokkal inkább az ellenkező felismerés, tudniillik ha egy állatot teszünk civilizált emberi körülmények közé, akkor abból viszont soha nem lesz civilizált ember. Ezzel a felismeréssel egészen másképp kellene a „cigányfelzárkóztatás” témakörét kezelni, hiszen egyértelmű, hogy az erre a célra – az adónkból - kiadott minden forint ablakon kidobott pénz... Hacsak az ablakot el nem lopták már tokostul!
Ha megjelenik nálatok az írás, kérlek aláírás gyanánt az „Alvin Darwin” nevet írjátok...:-)))
