Befejeződött a Révész Máriusz feljelentése nyomán indult nyomozás. A bűnpártoló ügyészség szerint a volt országos és a volt budapesti terrorfőkapitány nem követett el bűnpártolást 2006 őszén. A fideszes képviselőt bántalmazó ávósokat annak ellenére "nem sikerült" azonosítani, hogy egy videofelvétel is előkerült a történtekről. Bűnsegédletért és bűnpártolásért emeltek vádat két pribék ellen - majd megússzák. Révész rámutatott az ÁVH minden eszközzel akadályozta az igazság kiderítését.

A Központi Nyomozó Főügyészség május 13-án kelt határozatában megszüntette a Révész Máriusz, a 2006. október 23-án rohamrendőrök által súlyosan bántalmazott fideszes országgyűlési képviselő feljelentése nyomán indított nyomozást Gergényi Péter akkori budapesti, és Bene László akkori országos rendőrfőkapitányok ellen. Révész hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmények miatt tett feljelentést a rendőri vezetők és további ismeretlen rendőrök ellen 2006. november 2-án.

Révész szerint a feljelentett rendőri vezetők a leendő büntetőeljárások sikerének meghiúsítására törekedtek azzal, hogy utasításukra a 2006. október 23-án Budapest utcáin intézkedő rendőrök nem viseltek azonosítószámot vagy jelvényt. A feljelentés szerint "szándékerősítőleg hatott", hogy a rendőri vezetők nem vizsgálták ki a 2006. szeptember 19-22 között elkövetett rendőri túlkapásokat, és nem vizsgálták ki a feljelentő sérüléseinek keletkezési körülményeit sem, annak ellenére, hogy a rendőrök egy országgyűlési képviselőt vertek össze brutálisan.

Révész jogi álláspontja szerint ezzel a nevezett tábornokok pszichikai bűnsegédei voltak az ellene a Síp utcában ismeretlen rendőrök által elkövetett súlyos testi sértés bűntettének, illetve közömbös magatartásukkal hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettét követték el. A rendőri azonosítószámok hiánya és a nem rendszeresített eszközök használatának elmaradt kivizsgálása miatt több további szervezet és magánszemély is feljelentést tett Bene és Gergényi ellen, ezeket Révész feljelentésével összevonva bírálta és utasította el az ügyészség.
 

Az ügyben lefolytatott nyomozás a rendőri azonosítószámok ügyében arra a következtetésre jutott, hogy a tipikusan a csapaterős tevékenység során használt gyakorló vagy bevetési ruházaton "évtizedek óta kialakult gyakorlat szerint" korábban sem viseltek azonosítójeleket a rendőrök. A Bene László által 2006. szeptember 27-én kiadott ORFK utasítás a szolgálati elöljáró döntésére bízta az azonosítószám viselésének felfüggesztését, "ám ennek bűnsegédi jellegű szándékára semmilyen bizonyíték nem volt fellelhető, annak kiadása rendőrszakmai alapokon történt és hibás normaszerkesztési technikából adódott".

A szeptember 19-22-i rendőrterror kivizsgálása miatt szintén nem volt hajlandó az ügyészség felelősnek találni Gergényit vagy Benét. A nyomozás megállapította, hogy ezügyben soron kívüli belső vizsgálatot egyedül a Rebisz akkori parancsnoka rendelt el 2006. október 27-én, aki a vizsgálat lezárulta után ismeretlen rendőrök ellen számos feljelentést is tett. Az ORFK és a BRFK csak 2007. január 23-án rendelte el a 2006. október 23-án történtek kivizsgálását, ennek az eredménye lett az úgynevezett Papp-jelentés.

Az ügyészség megállapította, hogy az ide vonatkozó törvények értelmében Gergényi vagy Bene is jogosult lett volna soron kívüli belső ellenőrzés elrendelésére, de erre nem voltak kötelesek, és a nyomozás nem tárt fel olyan tényt vagy körülményt, ami arra utalt volna, hogy "ezzel a rendőri bűncselekmények miatt indult ügyészségi nyomozások meghiúsítása lett volna a szándékuk".

Az ügyészség szerint az akkori országos és budapesti rendőrfőkapitány nem felelős azért sem, hogy nem vizsgálták ki Révész Máriusz bántalmazásának körülményeit. Igaz, hogy az országgyűlési képviselővel kapcsolatos rendőri intézkedés a vonatkozó BM-utasítás értelmében írásbeli jelentést igénylő szolgálati ügy, de a nyomozás adatai alapján "nem volt bizonyítható, hogy írásbeli jelentések azért nem készültek, hogy egy esetleg meginduló büntetőeljárás sikertelen legyen".

Az ügyben csak alacsonyabb rangú rendőrökkel szemben merült fel a jelentési kötelezettség megszegésének gyanúja, az erre utaló bizonyítékokat a Központi Nyomozó Ügyészség a Budapesti Katonai Ügyészségnek adta át.
 

Révész Máriusz megverésének ügyében azt állapította meg a nyomozás, hogy 2006. október 23-án minden kétséget kizáróan "rendőrök" bántalmazták, de a tetteseket annak ellenére nem sikerült azonosítani, hogy a képviselő megveréséről egy videofelvétel is előkerült. Révész szerint a rendőrség nem segítette, hanem minden eszközzel akadályozta a nyomozást: az egyik akkor és ott jelenlévő cinikus ávós például azt vallotta, hogy "egy tonfa kinyúlt a sorfalból, és mellettem behúzta a civilt a sorfal mögé, és nem is néztem hátra, hogy mi történik ezzel a civillel".

Egy másik verőlegény, akit rövidujjas felszerelése alapján sikerült azonosítani a következő vallomással segítette a nyomozást: „Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy előttem a sorfalban nyüzsgés van, majd elém esett 1-2 méterre egy civil ruhás férfi, akit ismeretlen kollégámmal hátra kísértem a Síp utca-Dohány utca kereszteződésig... Valószínűleg akkor még nem is vérzett a feje, vagy nem volt látható. Sem előállítását, sem orvoshoz juttatását nem láttuk indokoltnak. Ha az általunk kísért férfi sérülései ezt indokolták volna, ezt nyilván jelezte volna nekünk." Az akkor és ott jelenlévő rendőrök közül többen úgy emlékeztek, hogy ők kísérték hátra a képviselőt, de verést senki nem látott.

Bene László akkori országos rendőrfőkapitány országgyűlési meghallgatásán Révész szerint "mintegy ötven képviselőnek hazudott a szemébe", amikor azt mondta, hogy a Síp utcából a rendőrök mentőhöz kísérték a képviselőt. A nyomozás során kiderült, hogy egy őrző-védő cég alkalmazottai szedték össze a Dohány utcában, és mentőt is ők hívtak hozzá. A BRFK az ügyészséget írásban úgy tájékoztatta, hogy Révészt még aznap két rendőr kihallgatta a kórházban, ám miután az ügyészség többször kérte, hogy adják át a kihallgatás dokumentumait, és a kórház is cáfolta ezt, visszavonta ezt az állítását.

A nyomozás során kiderült az is, hogy a tömegoszlatás megkezdése előtt a Síp utcánál nem volt felszólítás, sőt, még hangágyúja sem volt az ott lévő alakulatnak. Figyelmeztetés nélkül kezdték könnygázzal lőni az embereket.
 

Révész Máriusz 2006. október 23-án, a Fidesz nagygyűlése után a Rákóczi út és a Síp utca sarkán odament a rendőrsorfalhoz, és képviselői igazolványával a kezében arról akarta meggyőzni őket, hogy ne oszlassák, és ne lőjék könnygázgránátokkal az engedélyezett rendezvényről távozó embereket. A nyomozás adatai szerint ezután a sorfal mögött néhány rendőr körbeállta, majd a fellépése miatti megtorlásként gumibottal és tonfával összeverte Révészt, akit még a földre kerülése után is tovább ütöttek és rúgtak.

Az országgyűlési képviselő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett: fejsérülései voltak, lapockája tört, és amnéziája miatt azóta sem emlékszik a történtekre. A Központi Nyomozó Ügyészség két rendőrállat ellen emelt vádat az ügyben: egyikük látta hogy mi történt, de nem lépett közbe, ezért különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésben való bűnsegédlettel vádolják. Az egység parancsnoka szintén látta hogy mi történt, de nem lépett közbe és jelentést sem írt a verésről, őt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolják. Hogy konkrétan kik ütöttek, az ügyészségnek "nem sikerült kiderítenie."

Kapcsolódó: Bűnpártoló ügyészség és bíróság: még mindig "keresik" a Révészt félholtra verő ÁVH-st, társait próbára bocsátották