"Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány Holokauszt 2014 emlékprogramjától" - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A zsarolók azt írták: a Mazsihisz akkor tud részt venni a "Holokauszt 2014" kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatuk figyelembevételével változtat.

Hozzátették: szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben, 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.

A Mazsihisz 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott közgyűlési határozatában megállapítja, "a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott".

Úgy vélték, a megismert tervek nem veszik figyelembe a "holokauszt borzalmaitól" szenvedettek érveit és "érzékenységét".

A közgyűlés kéri Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, mert szerintük annak szimbolikája jelentős mértékben "hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához", a szobor körül kialakult konfliktus pedig károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének.

A közgyűlés arra is kéri a kormányfőt, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, mert annak történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel.

Rögzítették azt is: közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt "a Mazsihisz alkalmatlannak tartja" a Veritas kutatóintézet élére kinevezett Szakály Sándort a létesítmény vezetésére, ezért kérik felmentését.

"A Mazsihisz politikai pártoktól független, határozatát országunk, Magyarország jövője melletti elkötelezettséggel fogalmazta meg" - hazudja a közlemény.

A közgyűlést megnyitó Heisler András Mazsihisz-elnök a zárt ajtók mögött zajlott érdemi tárgyalást megelőzően felolvasta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi levelét.

Ronald S. Lauder a magyar kormány és a Mazsihisz képviselőivel történt nemrégiben zajlott tárgyalásaira utalva levelében arról tájékoztatott, hogy a Zsidó Világkongresszus "teljes mértékben támogatja a magyar zsidó közösség álláspontját a holokauszt-megemlékezésekkel kapcsolatos vitákban".

Reményét fejezte ki, hogy "a vitás ügyek megoldhatók a Mazsihisz és a magyar kormány között, nemcsak azért, hogy ezek az ügyek ne jelenjenek meg a választási kampányban, hanem azért is, mert úgy gondoljuk, zsidóként nem tudjuk elfogadni, hogy a második világháború alatt történteket a pártok elhomályosítsák".

Hangsúlyozta: "a Zsidó Világkongresszus a Mazsihisz bármely döntését támogatja a fenti ügyben" és "továbbra is szorosan együttműködünk a magyarországi zsidóság érdekében".

Schweitzer József levelében azt írta a közgyűlésnek, hogy "elfogadhatatlan minden olyan érvelés, amely a hazai zsidóság 20. század első felében bekövetkezett tragédiájáért viselt felelősség dolgában nem fogalmaz egyértelműen. Súlyos döntés meghozatala vár a közgyűlésre", amit úgy kell meghozni, "hogy azt a Tóra szellemében egyenes gerinccel vállalhassuk, mártírjaink emléke, hittestvéreink és a zsidó történelem előtt".

Rámutatott: "az emlékév méltósága azt kívánja, hogy az utóbbi hónapok polémiái lezáruljanak és a továbbiakban kikerüljenek a napi politikából és közbeszédből".

Kardos Péter főrabbi a tanácskozás előtti nyitóimájában úgy fogalmazott: "a bölcsességetekre apellálok (...), amikor többségeteket az indokolt indulat hozott el ide, s a kérdés eldöntése: velük vagy nélkülük. (...) A magyar zsidóság újkori történelmében egyedülálló helyzetbe kerültetek, mert ma nem csak a magyar zsidóság jelenét, de a jövőjét is meghatározó óráknak cselekvő részesei vagytok".

A Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében a magyar kormány és a zsidó szervezetek képviselői csütörtökön tárgyaltak a Parlamentben. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte: jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök arra a három kérdésre, amelyeket a zsidó szervezetek felvetettek.

Lázár János hozzátette: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatja Orbán Viktort, aki "minden magyar honfitársunknak" kíván válaszolni.

Elmondta, három olyan fontos kérdés kapott kiemelt figyelmet, amelyre a zsidó szervezetek választ várnak a kormánytól: "a kőrösmezői borzalom kérdése", és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, a józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ, illetve a német megszállási emlékmű, amelyet az 1944. március 19-én történt német megszállás évfordulója kapcsán kíván felállítani a kormányzat.

A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy "a főhajtás, az emlékezés közös legyen", ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket - mondta akkor Lázár János.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) várja a kormány javaslatait a vasárnap meghozott határozatára - mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szervezet rendkívüli közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten.

Közölte: a 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott határozattal lehetőséget adtak a kormánynak a reagálásra, a dokumentumot pedig úgy fogalmazták meg, hogy a kormány "viszonylag nagy szabadságfokkal tudjon javaslatot tenni", emiatt bíznak abban, hogy a kormány a "konfliktusokat megszünteti".

A határozatban - amelyet Heisler András felolvasott a sajtó képviselőinek - kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

Heisler András kérdésre válaszolva elmondta: a Mazsihisz évente országszerte 53 helyen emlékezik meg a "holokauszt mártírjairól", ezt az idén is megteszik, erre a költségvetésükben megvan a fedezet. Ha nem veszik igénybe a Civil Pályázati Alap támogatásait, akkor az ezen felüli oktatási, illetve megemlékező programjaik egy része elmaradhat. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai és a nemzetközi zsidóságtól forrásokat kapnak a kieső összegek pótlására.

Közölte: az a 6 milliárd forint, amelyet a kormány a Sorsok Házára szán, "nem a zsidóság pénze", ahogy az a 300 millió forint sem, amelyet szintén a kormány fordítana a tervezett német megszállási emlékműre. Ezenkívül a másfél milliárd forintos civil alap forrásaira lehet pályázni a holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan, ebből a keretből a Mazsihiszhez tartozó zsidó szervezetek 150 millió forintot nyertek el, de sokan közülük már visszautasították a számukra megítélt összeget - tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke megjegyezte: mivel demokratikusan működik a szervezetük, össze kellett hívniuk a rendkívüli vezetőségi ülést, majd ugyanígy összehívták a rendkívüli közgyűlést, amely meghozta a határozatot. Ha ezt egy kedvező kormányzati válasz nyomán meg akarják változtatni, akkor ehhez szintén kell a közgyűlés beleegyezése, s azt "örömmel" hívják össze.

Kiemelte, hogy a többi zsidó szervezet, a civilek és az értelmiség ezekben a kérdésekben "soha nem látott módon (...) beállt a Mazsihisz mögé", és olyan mértékben mutat egységet a hazai zsidóság, amilyen a második világháború óta nem volt tapasztalható. Még a Mazsihisszel korábban számos alkalommal konfrontálódott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (a Fidesz zsidó házi szektája, Chanád rabbi új otthona - a szerk.) is a német megszállási emlékmű ellen nyilatkozott.

Heisler András reményét fejezte ki, hogy "nem a végénél tartanak ennek az ügynek, hanem egy folyamaton mennek keresztül". Utalt arra, hogy első levelüket a "gondjaikkal" tavaly október 16-án írták meg Schmidt Máriának, aki a Sorsok Háza projektjének a vezetője, december 16-án pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak is levelet írtak - közben volt néhány tárgyalásuk -, de válaszokat eddig még nem kaptak.

Az MTI kérdésére a Mazsihisz elnöke elmondta: a helyi hitközségek szabadon eldönthetik, hogy elfogadják-e a Civil Pályázati Alapból kapott pénzt. A zsarolás komolyságát érzékeltetve azt mondta: "nem szokása a zsidó közösségnek, hogy elnyert pályázati pénzekről lemondjon, az, hogy ilyen tömegesen ezt most megteszik, az azt jelenti, hogy itt valami komoly, valós probléma van, amivel kell foglalkozni". Hozzátette: ha nem kapnak érdemi választ, a vasárnapi határozatuk véglegessé válik.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében a magyar kormány és a zsidó szervezetek képviselői csütörtökön tárgyaltak a Parlamentben. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Lázár János államtitkár közölte: jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök arra a három kérdésre, amelyeket a zsidó szervezetek felvetettek.

Lázár János hozzátette: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatja Orbán Viktort, aki "minden magyar honfitársunknak" kíván válaszolni.

A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy "a főhajtás, az emlékezés közös legyen", ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket - jegyezte meg.

Zárt közgyűlésen dönt vasárnap a Mazsihisz arról, hogy továbbra is együttműködjön a kormánnyal a holokauszt-emlékév megszervezésében. Mint ismert, a német megszállás emlékére tervezett szobor kiverte a biztosítékot több zsidó szervezetnél, és a hazai történészszakma filoszemita részénél is, mivel a zsarolók szerint az emlékmű koncepciója "felmenti a felelősségvállalás alól" a magyar államot, melynek közigazgatása aktívan közreműködött a deportálásokban a német megszállás előtt, és azt követően is.

Heisler András a zárt közgyűlés előtt azt mondta a résztvevőknek: arról kell dönteniük, hogy „velük, vagy nélkülük”, egyértelműen a kormánnyal való együttműködésre utalva. A közgyűlésen felolvasták a Zsidó Világkongresszus vezetőjének levelét is, melyben a hazánkat 100 milliárdra perlő Ronald S. Lauder úgy fogalmaz, a Mazsihisz ne fogadja el, hogy bármely politikai párt megpróbálja elhomályosítani a múltban történteket, és teljes támogatásáról biztosítja a "magyar" szervezetet – bármilyen döntés szülessen is.

Schweitzer József nyugalmazott főrabbi levelében azt írta, elfogadhatatlan minden olyan törekvés, ami a "magyar állam felelősségének relativizálásáról" szól. A zárt ülésre sem laptopot, sem mobiltelefont nem lehetett bevinni, a sajtót 14.00-kor tájékoztatják a döntésről.

(HVG - MTI nyomán)