Egy egyetlen kocsit érintő balesetben meghalt egy Mississippiből való fekete férfi, aki gyakran hordott konföderációs jelképeket.
Az autópálya-rendőrség közlése szerint a 49 éves Anthony Hervey vasárnap halt meg, amikor a Mississippi 6-os autópályáján Lafayette megyében egy 2005-ös Ford Explorerrel elhagyta az úttestet és felborult.
Zoom
Anthony Hervey rossz lóra tett azzal, hogy nem a jó sorba állt be
A szintén balesetet szenvedő kocsiban utazó Arlene Barnum azt mondta az Associated Pressnek, hogy Hervey azután rántotta félre a kormányt, és törte össze az autót, amikor egy másik jármű melléjük hajtott négy vagy öt üvöltöző, "dühösnek látszó" néger "fiúval".
Barnum elmondásából kiderül, hogy Hervey valamit visszakiabált a másik kocsi felé, mielőtt elveszítette volna uralmát fölötte és összetörte.
„A kocsi őrületesen forgott maga körül, majd borult, borult és borult. Szörnyű volt”, mondta Barnum.
Zoom
Arlene Barnummal is végezhetett volna a szólásszabadság gyakorlása
A kocsi összetörését követő pillanatokban a járműbe beszoruló Barnum még ki tudta posztolni Facebook-oldalára, hogy „SEGÍTSÉG! Üldöznek. Felfordult a kocsim”.
Majd röviddel ezután a következőt is megosztotta a közösségi oldalon: „Anthony Hervey bennragadt… szivárog az üzemanyag”.
Barnum elmondta a McAlester News-Capitalnek, hogy csak felületesen ismerte konföderációs zászló támogató fekete társát, de megengedte, hogy ő vezesse a kocsiját.
Zoom
Baleseti helyszín négerterror után
A mississippi autópálya-rendőrség nem adott azonnali választ az Associated Pressnek, amikor a hírügynökség azt kérdezte, vizsgálják-e Barnum állításait. Johnny Poulos, a Mississippi állam autópálya-rendőrségének szóvivője hétfőn írásos nyilatkozatában közölte, hogy a balesetnek semmilyen más részletét nem teszik közzé, mielőtt a balesetet rekonstruáló szakértők nem látták a bizonyítékokat.
Barnum közölte, hogy ő és Hervey vasárnap indultak haza az alabamai Birminghamből, ahol egy szombati felvonuláson vettek részt, amelynek célja az volt, hogy a Linn Parkban lévő konföderációs emlékművet a helyén hagyják. A város vezetői nemrégiben – követve az Obama-doktrínát – arra szavaztak, hogy az emlékművet eltávolítják a parkból.
Zoom
Barnum elmondta, az ő terepjárójában utaztak, és az nem volt semmiféle konföderációs zászlóval vagy matricával ékesítve, arról pedig fogalma sincsen, vajon követték-e őket a felvonulásról, amikor Mississippi felé utaztak.
Az oxfordi illetőségű Hervey az elmúlt években azzal keltett figyelmet, hogy a zászló megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket ellenezte. Saját bevallása szerint "lázadó" katonai viseletet öltött magára, hogy ezzel tisztelegjen azon négerek előtt, akik a polgárháború idején a konföderációs hadseregben szolgáltak. Gyakran látták, hogy konföderációs egyenruhát visel, és az Oxford téren a "rebellis" zászlót lobogtatja.
Zoom
Az Associated Pressnek 2001-ben adott interjújában – miután Mississippiben leszavaztak egy új állami zászlót – Hervey azt mondta, hogy Mississippi népének kiállása a sarkában a konföderációs csataemblémával díszített lobogó mellett olyan, mint a „hazáért való kiállás”.
„Ez nem rasszizmus. Ez az örökségem”, fogalmazta meg Hervey.
Félő, az amerikai sajtó és a városokat rutinszerűen felforgató fekete elemek ezúttal nem játsszák ki a rasszista kártyát, mint a bűnöző fajtársaikkal végző – legalább részben – néger rendőrök esetében.
„Miért lengetem a konföderációs zászlót?”
Anthony Herveyt jól ismerték, mint városában a konföderációs zászló olyan fekete támogatóját, aki véleményének a nyilvánosság előtt hangot adott.
2006-ban az oxfordi férfi könyvet is írt „Miért lengetem a konföderációs zászlót? Írta egy fekete ember” címmel, amelyben az érvrendszerét fejti ki. A könyv a hátoldalán a következő, az Amazonon is megtalálható ismertető olvasható:
A kongresszusnak nem szabad olyan törvényt alkotnia, amely tiszteletben tart egy vallást vagy azt alapít, megtiltja annak szabad gyakorlását; vagy korlátozza a szólás vagy a sajtó szabadságát; vagy az emberek békés gyülekezésének jogát, és azt, hogy a kormányhoz forduljanak panaszaik orvoslására.
Ez a könyv az igazságról és a szenvedélyről szól.
Ezt a könyvet nyers őszintesége teszi veszélyessé. Hervey fellebbenti a fátylat a fekete dekadenciáról, és ugyanakkor lemezteleníti a mai Amerika hazugságait és politikai korrektségét. Hervey azt írja, „Bemutatom, hogy a polgárháborút nem a rabszolgaság miatt vívták, és hogy Amerikában fajom pusztulásának az oka nem a fehér ember, hanem saját magunk. Ebben a könyvben azt mutatom be, hogy Amerikában a feketék miként menekültek el a fizikai megkötöttségtől egy annál sokkal rosszabbhoz, a mentális megkötöttséghez.”
A könyv bevételének egy részét arra költik, hogy az segítse Hervey jogi csatáját hamis okból történő bebörtönzése ügyében, és egy részét a Déli Örökség (Southern Heritage) megőrzésére. Anyagi támogatást kapnak belőle a Katrina hurrikán fekete és fehér áldozatai is.
(Daily Mail nyomán)
Kapcsolódó: