Az első exit pollok alapján a feltétel nélküli alapjövedelemet, melynek bevezetéséről először rendeztek ügydöntő népszavazást a világon, a svájci szavazók 78-22 százalék arányban elutasították. A munka nélkül pénzt osztogatni kívánó kezdeményezők mégis szenzációs sikerről beszélnek, mert a 22 százalék sokkal jobb, mint amire számítottak, ami a hígagyúak szerint azt jelenti, hogy a vita folyik tovább, immár nemzetközi színtéren is.
 Kampányukban is szórták a pénzt: 400 ezer svájci frankot, azaz 97 millió forintot borítottak a berni szövetségi ház elé |
Az elutasítás szakértők szerint nem is elsősorban elvi, mert azzal még inkább egyetértenének, hogy a szociális támogatások megszüntetése mellett minden ember jogosult legyen méltányos alapjövedelemre, hanem inkább az, hogy nagyon sok minden nem volt világos a kezdeményezésben.
Például a javaslatban csak egy irányadó összeget neveztek meg az FNA mértékével kapcsolatban (felnőttek esetében 2500 svájci frank, 18 év alattiaknál 650 svájci frank), és az sem volt pontosan meghatározva, hogy miképp finanszíroznák mindezt. A pártok és maga a svájci kormány mindenesetre a feltétel nélküli alapjövedelem elvetését javasolta, mert szerintük túl drága és rosszul érintené a svájci ipart. Ha azt nézzük, hogy a mértékadó politikai erők ellene kampányoltak, akkor valóban jól szerepelt a népszavazáson a kezdeményezés - zárja reménykedve híradását minden vadliberális kezdeményezés lelkes rajongója, a HVG.
Korábban írtuk: Az alapjövedelemről szavaz Svájc: ha az igenek nyernek havi 700 ezres fix járna munka nélkül
Amennyiben az igenek győznek, akkor - átszámítva - 700 ezer forintot kapna minden svájci állampolgár, attól függetlenül, hogy dolgozik, vagy nem.
A javaslat támogatói egy gigantikus méretű molinóval is kampányolnak. A genfi főtéren kifeszített plakáton az áll: mit tenne egy ember, ha lenne egy biztos alapjövedelme, akár munka nélkül is? A plakát méreteivel sikerült megdönteniük a Guinness-rekordot.
A kampány központja egy baseli kávézó. A robotoknak öltözött aktivisták olyan alkotmánymódosítást szeretnének elérni, amely szavatolja, hogy minden svájci kapjon egy bizonyos összeget, függetlenül attól, hogy mit dolgozik.
Szerintük a fejlett országok többet termelnek, mint amennyi valójában szükséges, és a kormányoknak át kell gondolnunk a javak újraelosztását, figyelembe véve azt is, hogy számos munkahely már feleslegessé vált az egyre inkább fejlődő digitális világban.
Az ember akar dolgozni, még a mi generációnk is. De sok esetben nem szeretik azt, amit csinálnak, és ilyenkor nincs belső motivációjuk – mondja Che Wagner, Az alapjövedelem generációja aktivistája. – Szerintünk az alapjövedelem segíthet átalakítani a gazdaságot és a munkaerőpiacot úgy, hogyha az ember valóban azzal foglalkozik amit szeret, a munkát is jobban végzi.
Óriási összegekről beszélünk. És ahelyett, hogy támogatnánk azokat, akik tisztességesen dolgoznak és törekszenek a pénzügyi függetlenségre, arra ösztönözzük majd őket, hogy ne csináljanak semmit. Ez ellenkezik az értékeinkkel és a társadalmi fejlődéssel - mondta az ellenzők táborának egyik politikusa, Nathalie Fontanet (Radikális Liberális Párt).
A baloldali politikusok azt mondják, az intézkedés veszélyezteti a svájci jóléti államot, a szociális háló pedig már így is nagyvonalú.
Svájc legnagyobb szakszervezete, az Unia is ellenzi az ötletet, hiszen az országban, nem létezik minimálbér.
Mi még mindig küzdünk a 4000 svájci frank összegű minimálbér bevezetéséért. A feltétel nélküli alapjövedelem ennél kevesebb pénz, így az alacsony és középjövedelműek hátrányos helyzetbe kerülnének - mondta Veronique Polito bizottsági tag.
Amennyiben az igenek győznek, bár elemzők erre kevés esélyt látnak, a politikai vezetésnek kötelessége lesz a javaslatot törvényerőre emelni.
(Híradó)
