2019. szeptember 20., péntek, Friderika napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
19:42 Gázrobbanás történt a Kőbányai úti piacon19:18 Most meg az a baj, hogy túlságosan élethűen ábrázolják a kampósorrúakat a belgiumi jelnyelvben18:45 Hát persze hogy csak a magyar lehet rasszista: zárt kapus lesz az azeriek elleni Eb-selejtező - húszmilliós buntetés is játszik18:19 Ez egyre betegebb: gigantikus porfelhővel küzdene a klímaholokamu ellen egy nemzetközi kutatócsoport17:56 Jó sok ökörre van szüksége a Kubai Kommunista Pártnak17:23 A Mi Hazánk rendbetenné a MÁV-ot, és duplájára emelné a kalauzverő cigányok büntetését16:44 Üzemanyag-áremeléssel szállnak fel Merkelék a klímarollerre16:19 A detoxba tartó úton rugdosott egy beteget a miskolci kórház egyik beteghordója, de kirúgták15:55 Kirabolták az egyik leghíresebb és legfényűzőbb franciaországi kastélyt15:35 A csárdás és a verbunk is bekerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe14:54 Jórészt adóforintjainkból felépített francia csigazabáltató üzem átadásán büszkélkedtek a szabolcsi Fidesz-prominensek14:23 Történelmi tartozást egyenlítettek ki a sógorok: állampolgárságot kaphatnak a "nácizmus által elüldözött" zsidók13:39 Egy fekete állat akart besurranni egy házba Észak-Franciaországban13:05 A Huawei bemutatta az első Google-mentes okostelefonját12:28 Nem a megfelelő unokából csinált milliomost egy újbudai nagymama
24 óra legolvasottabbjai

Külföld, Extra :: :: Hozzászólások

Fiatal ország kitalált gyökerekkel: Macedónia, minek nevezzelek? - Ezért zúdul "görögtűz" a balkáni államra

Reklám

Mi legyen Macedónia hivatalos neve? Most, hogy az albán nyelv is államnyelvvé lépett elő a legdélebbi exjugoszláv államban, és úgy tűnik, a régi vitapartnerrel, a balkáni kis ország neve miatt neheztelő görögökkel is megállapodni látszik a szkopjei vezetés, már csak egyetlen fogas kérdés terheli a macedón politikumot meg az utca emberét: miként nevezzék el az országot, hogy mindenkinek elfogadható legyen?
Az ország neve 1991-ben robbantott ki vitát Athén és Szkopje között, amikor Jugoszlávia felbomlása után a legdélebbi volt „szocialista köztársaság” – mint ismeretes, a Tito és kommunista pártja által létrehozott akkori államnak szövetségi alapon hat köztársasága és két autonóm tartománya volt – megtartotta a régi nevét. Ezt nehezményezte Görögország, aminek északnyugati régiójának is Macedónia volt a neve, és a görög politika érvelése szerint az újonnan létrejött délszláv állam a szomszédságban „biztonsági fenyegetést” jelentett számára.
Zoom
Macedón zászlóval ünneplő szkopjei lány (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
"Görögtűz" Macedóniára
Amióta Macedónia kikiáltotta függetlenségét – 1991 novembere óta – folyamatos támadások érték a szomszédos görög politika részéről. Athén több ízben akadályozta Szkopje nemzetközi mozgásterének kiteljesedését. A sportdiplomáciától kezdve az ENSZ-közgyűlésen való részvétel mikéntjéig a görögök állandóan azon voltak, hogy az újdonsült délszláv országnak ott ártsanak, ahol tudnak. 2018-ban – úgy tűnik – végre pont kerülhet a vitára. Elemzők szerint úgy a görög, mint az EU irányába tartó macedón vezetésre Brüsszelből és az Egyesült Államok részéről is nyomást gyakoroltak, hogy mihamarabb rendezzék le egymás között a vitatott kérdést.
Titkos tárgyalások
A Szkopje és Athén között a legnagyobb titokban folyó tárgyalások a helyi sajtóhírek szerint hamarosan áttörést hozhatnak a két ország viszonyában. Január végén – állítólag – végérvényesen eldől, mi lesz Macedónia neve, ami minden érdekeltnek megfelel. Ugyanis a görög álláspont mellett figyelembe kell venni az albánok igényeit is, amely nyelvet éppen a közelmúltban nyilvánította a frissen hatalomra került baloldali szkopjei kormánykoalíció Macedónia második államnyelvének. Hiába tiltakozott a macedón jobboldal. A rendre ismétlődő utcai demonstrációk ellenére a Zoran Zajev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), azaz a volt kommunisták, valamint a helyi albánokat tömörítő párt keresztül vitte akaratát a parlament törvényhozásában.
Zoom
Kolostor az Ohridi-tó partján (Fotó: Shutterstock)
A média teljes kizárásával történő tárgyalássorozat annál is inkább indokolt, mivel a minap Szalonikiben közelebbről meg nem nevezett civil szervezetek már a küszöbön álló megegyezés hírére is bősz ellenkezésüknek adtak hangot, bármiféle Szkopjénak teendő görög engedmény, gesztus esetén. Ugyanilyen vehemensen reagált a görög diaszpóra, jellemzően a tengerentúli görögök nemzeti érzelmű egyesülete. Bonyolítja a helyzetet, hogy még a görög ortodox egyház szinódusa is nemtetszését nyilvánította ki, a két ország közeledésének hírére. A közvélemény sem lelkesedik. Úgy Athénban, mint Szkopjeban az egyszerű emberek tömege is a kemény, nemzeti álláspontot védi.
Baj van a pedigrével
A mai Macedónia területén egy bolgárral azonos nyelvet beszélő, bár kulturálisan különálló szláv népcsoport él, illetve nagy számmal albánok is, nem pedig valódi makedónok, akiknek saját, a görög nyelvvel rokonságban álló, önálló nyelvük volt, akik már eltűntek a térségből, mikor a szlávok betelepültek ide. A makedónok leszármazottjai álláspontjuk szerint az észak-görögországi tartomány görög lakói, bár abban a térségben is élnek különböző szláv csoportok, melyek nyelvjárása nagyobb különbséget mutat, mint a macedón a bolgártól. A macedónok ennek ellenére azt állítják, ők az ókori makedónok igazi leszármazottjai, csupán nyelvváltozások történtek a térségben. Ideiglenes megoldásként az ENSZ 1993-as határozata Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, röviden: FYROM) néven vette fel a világszervezet tagságába. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét. 2008 áprilisában Görögország az ország elnevezése miatt vétózta meg Macedónia felvételét a NATO-ba.
A görög ortodox egyház is elutasítja a Macedónia elnevezés bármiféle formáját, és elvárja az athéni kormánytól, hogy tisztelje a szinódus álláspontját, mivel – ahogy fogalmaz a közleményük –, a Macedónia megjelölés nem pusztán egy ország neve, nemcsak nemzeti kérésként vetül fel, hanem ezen túlmenően egyházjogi kategória is, ami révén a görög ortodox egyházi vezetés jogot formál magának arra, hogy beleszóljon a tárgyalások alakulásába.
Másrészről a görög politika ellenzéki része is kritikával illeti és erős aggodalmát hangoztatja a tárgyalások miatt. Az ellenérdekelt görög pártok szerint Athén drágán megfizet majd minden Szkopjénak tett kedvezmény után.
Variációk egy témára
Pár nappal ezelőtt a Proto tema nevű görög lap egy albán hírportálra hivatkozva megszellőztette a lehetséges elnevezések listáját. Ezek közül a legvalószínűbbnek tűnik az „Új Macedón Köztársaság” elnevezés. A jól értesült albánok állítólag „megbízható görög források” révén azt is tudni vélik, hogy az Új Macedón Köztársaság vagy rövidítve „Új Macedónia” macedón, angol, görög és albán nyelven is hivatalosnak minősül majd. Ugyanezen információk alapján szóba került az „Észak Macedónia”, „Felső Macedónia”, „Vardar menti Macedónia” és „Szláv Macedónia” (Slovenska Makedonija) verziója is.
Zoom
Szkopje főterén, a Nagy Sándort ábrázoló gigantikus szobor körül a Vardar kézilabdacsapatának győzelmét ünneplik a macedón szurkolók (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Athén szerint felesleges lenne bármiféle macedóniai referendum a névváltoztatásról. Ez annál is inkább észszerű javaslat, mert borítékolhatóan a macedónok többsége elutasítana mindenfajta újítást. Zoran Zajev kormányfő ennek ellenére optimizmusának adott hangot. A békülékeny görög kormányt mindazonáltal aggasztja, hogy az 1992-ben elkezdődött és máig elhúzódott vita utáni kompromisszumok hallatán a "szélsőséges görög erők" (mármint a szélsőbalos kormány szerint - a szerk.) rögtön demonstrációkat helyeztek kilátásba, az ország északi részén.
Történelmi lecke
Az átlagember számára nehezen érthető a Macedónia mint elnevezés körüli parázs vita, ami csak a Balkán történelmét kiválóan ismerő szakemberek számára nem meglepő. Az ókorig visszanyúló történelmi szálak, a középkorban létrejövő, rövid életű, túlnyomórészt idegen hódítók által megszállt balkáni szláv fejedelemségek, majd az elmúlt száz év viharai, területcseréi, határváltozásai mind-mind közrejátszanak abban, hogy az ország neve, területi integritása, de még a választott állami szimbólumok, a zászló- és címerhasználat is problémát okozzon.
Az albánkérdés
Ráadásként nemcsak a kívülről, a délkeleti görög szomszédjától érkező kritikákat kell figyelembe vennie Szkopjenak, hanem az ország egynegyedét alkotó albán kisebbségét is, amelyik hivatkozván az új nyelvtörvényre, a saját olvasatukban kívánják az állam nevét használni. Az albánt a macedónnal egyenrangúnak minősítő parlamenti szavazáson a 120 képviselőt tömörítő szkopjei parlamentben 69 képviselő szavazott. Az ellenzéki, konzervatív VMRO–DPMNE tiltakozása jeléül nem vett részt a voksoláson, mert a határozatot alkotmányellenesnek és a macedón nyelvvel szembeni diszkriminációnak kiáltották ki. Maga Djordje Ivanov macedón elnök sem adta szavazatát hozzá, mert nyilatkozata szerint az új törvény „fenyegetés az ország belső karakterére és sérti a nemzet érdekeit”.
(Híradó nyomán)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready