Manfred Weber szerint az Európai Néppárt (EPP) azt várja, hogy Orbán Viktor kompromisszumkészséget mutasson a Sargentini-jelentés vitájában az európai partnerei irányába. Az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese ezt a Le Monde című napilap hétfő délután megjelent számában közölt interjúban mondta.
"Azt várjuk Orbán Viktortól, hogy lépést tesz ezen a héten az európai partnerei irányába és kompromisszumkészséget mutat. Ha ezt nem teszi meg, nagyon nehéz vitákra számítok az EPP-n belül" - mondta a frakcióvezető a francia lapnak. Hozzátette: "számunkra egyértelmű, hogy az Európai Unió értékei nem képezhetik alku tárgyát".
 Manfred Weber és Orbán Viktor |
A frakcióvezető elmondta: a Magyarországgal folytatott vitában az EPP célja az európai egység megőrzése, ezért kész hidakat építeni, de ennek feltétele az európai értékek.
Manfred Weber szerint a VII. cikk szerinti előterjesztés "radikális döntés, ez az első alkalom, hogy a strassburgi parlament ilyen kezdeményezést tett".
"Nem tudom megmondani előre a frakcióm eredményét (...). Még nem tudom, Orbán Viktor mit fog mondani. Előbb hallgassuk meg!" - hangsúlyozta a német politikus. Emlékeztetett arra, hogy a polgári szabadságjogok parlamenti bizottságának előkészítő munkája során már volt egy szavazás, amelyen a néppárti képviselők fele megszavazta a VII. cikk alkalmazását.
"A magyarországi helyzet már éles bírálatokat vált ki az EPP-n belül" - hívta fel a figyelmet.
"Nagyon közel a szociáldemokrata és liberális barátaimhoz, egyetlen szélsőjobboldali erő sem juthat fontos poszthoz"
Manfred Weber "az Európai Unió jövője szempontjából történelmi és döntő pillanatnak" nevezte a májusi európai parlamenti választásokat. Legfőbb prioritásként az EU-n belüli demokráciát, egységet és ambiciózus megközelítést jelölte meg, amelyek véleménye szerint nem valósíthatók meg "stabil Európa-párti többség nélkül a következő választásokon".
"Emiatt érzem magam nagyon közel a szociáldemokrata és liberális barátaimhoz, mi vagyunk az a három politikai formáció, amelyek az unió jövőjének letéteményesei" - fogalmazott a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy "elkötelezte magát arra, hogy ezen választási időszakban egyetlen szélsőjobboldali erő sem juthat fontos poszthoz".
"Ezek az emberek ellenségek, semmilyen szerepet nem kaphatnak az uniós intézményekben. Harcolni fogunk ellenük az európai választások kampányában" - mondta Manfred Weber.
Merkel pártja is rábólintott: ha nincs változás, jöhet az "atombomba"
A német (ál-)Kereszténydemokrata Unióban (CDU) támogatják Manfred Weber álláspontját a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Sargentini-jelentéssel kapcsolatban - jelezte a párt főtitkára hétfőn.
Annegret Kramp-Karrenbauer a CDU berlini elnökségi ülése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Manfred Weber egyértelművé tette, hogy "a jogállamiságot, a véleményszabadságot, a terítéken lévő kérdéseket tekintve nincs kedvezmény az Európai Néppárt (EPP) tagjainak".
 Annegret Kramp-Karrenbauer |
"Ez azt jelenti, és ezt (Manfred Weber) be is jelentette, hogy ha a magyar fél részéről nem tapasztalhatóak megfelelő jelek, és a dolgok állása nem változik a maihoz képest, akkor támogatná egy ilyen (az EU-s alapszerződés hetes cikke szerinti) eljárás megindítását" - fejtette ki a CDU főtitkára.
"Ez az álláspont támogatásra talált a CDU-ban" - tette hozzá Annegret Kramp-Karrenbauer.
Manfred Weber a CDU elnökségi ülésének vendége volt. A testület biztosította a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát arról, hogy támogatja törekvését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti tisztségének elnyerésére.
A CDU főtitkára elmondta, hogy egyhangúlag támogatják Manfred Webert, aki "hídépítő" politikus, "különösen a megosztó hatású vitákban".
A 751 tagú EP-ben 34 képviselő tartozik a CDU/CSU-hoz.
Az EP szerdán szavaz a Sargentini-jelentésről.
A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani - nőtt az esélye a jóváhagyásnak
A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) voksolásán - döntött hétfőn a képviselő-testület jogi szolgálata a parlament egyik szóvivőjének tájékoztatása szerint.
Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását.
A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e, ezért az EP házbizottságaként működő testület kikérte a jogi szolgálat véleményét.
Sajtótájékoztatóján Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője hétfő délután újságírói kérdésre megerősítette, hogy a szokásos eljárásrend szerint fognak eljárni, azaz a tartózkodás ezúttal sem fog leadott szavazatnak számítani.
Egyetlen voksolás lesz
A sajtóban korábban olyan vélemények is felmerültek, amelyek szerint az sem világos, hogy egy szavazás lesz-e szerdán vagy külön fognak voksolni a jelentésről és külön annak konklúziójáról, a jogállamisági eljárás kezdeményezéséről. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: egyetlen voksolásra fog sor kerülni.
Szakértők szerint a hétfői állásfoglalás nyomán nőtt az esélye a jelentés jóváhagyásának.
 Judith Sargentini |
Sargentini eközben bejelentette: jövőre nem jelölti magát újra az Európai Parlament képviselőjének. "Elegem van az eredmény nélküli vitákból" - mondta.
Politikai atombomba
A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
