A mai demokratikus országok közül csak az Egyesült Államok és Japán az, ahol a halálbüntetés intézményesítve van, bár azt csak a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények büntetéseként alkalmazzák. Az amerikai legfelsőbb bíróság 1972-ben felfüggesztette az alkalmazását, majd négy évvel később a szabály úgy változott, hogy minden állam maga dönthet ebben az ügyben.

Az évtizedek során több metódust is alkalmaztak. Golyó általi kivégzésekre legutóbb 2010-ben került sor Utah államban, akkor az elítélt kérésére, akasztásra pedig 1996-ban.

Megdöbbentő módon a nitrogén vagy a cianidgáz-eljárással kilenc éve hajtottak végre utoljára halálos ítéletet. Jelenleg öt államban engedélyezett ennek használata. A kötél általi kivégzés még mindig engedélyezett, de már nem használják.

A villamosszék volt az elsődleges kivégzési mód az 1980-as évek közepéig, amíg át nem tértek a méreginjekcióra, ami most az általános megoldás. Kizárólag ezt használják 29 államban.

A közvélekedés szerint ez a leghumánusabb és legkisebb fájdalommal járó megoldás, de egye többen vitatják ezt, és számos próbálkozás történt a betiltására.

Az amerikai gyógyszergyártók számára sokáig nyereséges üzletnek bizonyult a méreginjekciók gyártása, de az elmúlt évtizedben PR- és üzleti okok miatt ez megváltozott, és a cégek már ódzkodnak attól, hogy „segédkezzenek” a halálos ítélek végrehajtásában. Így sok szer beszerzése nehézségekbe ütközik.

A halálbüntetések ellenzői számos érvet hoznak fel a méreginjekciók betiltása mellett. Egyik érvük, hogy az injekciók beadását nem szakemberekre bízzák, mivel orvosok a hippokratészi eskü alapján nem segédkezhetnek az ítéletek végrehajtásában, de a gyilkos szer összetételét sem mindig sikerült pontosan eltalálni, ami számos esetben sikertelen kivégzéshez vezetett.

Államonként változhat a protokoll, hogyan állítják össze a bűnöznek számára a halálos dózist, de a mai napig jellemző a három komponensű méregkoktél.

Elsőként egy durva fájdalomcsillapító-nyugtatót fecskendeznek az elítélt vénájába. Az általános érzéstelenítő eszméletvesztést okoz, a páciens kómába esik. Erre nátrium-pentotált használtak sokáig, amely önmagában is halálos, de mivel a keringési és légzési zavarok félóra alatt végeznének az elítélttel, így egyedül ez nem jelentett megoldást.

Második lépésben egy izombénító szert, végül kálium-kloridot kap az elítélt, amely szívelégtelenséget, a keringés leállását és végül halált okoz.

Az elmúlt években a halálos koktél első komponense került a viták középpontjába. A nátrium-pentotál gyártását egyetlen amerikai cég végezte, amely 2010-ben Olaszországba helyezte át székhelyét.

Mivel 2011 óta ennek a szernek az exportját megtiltották Európából és az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-engedélyeztetési hivatal sem engedélyezte annak behozatalát, így az amerikai hatóságoknak új szer után kellett nézniük.

Nem mintha a három komponensű méregkoktél teljesen bevált volna. Az elmúlt években többen hosszú haláltusán mentek keresztül, mivel nem hatott elég gyorsan a szer.

Az utóbbi években több olyan kivégzés is történt, ahol utólag megállapították, hogy az elítélt eszméleténél volt a második és harmadik komponens beadásakor és egy 2005-ös vizsgálat kimutatta, hogy a kivégzettek 88 százalékának szervezetében kevesebb nátrium-pentotál volt, mint amennyi egyszerű műtéti altatásoknál szükséges. Ezért sokan embertelen kivégzési módnak tartják a méreginjekciót beadását is.

Az Egyesült Államokban 2007 és 2008 között a kivégzések felfüggesztését rendelte el a legfelsőbb bíróság egy hasonló ügy miatt, de végül kimondták, hogy a szer alkalmazása nem sérti a kegyetlenség alkotmányos tilalmát.

A gyilkos fájdalomcsillapítóhoz való hozzáférés korlátázása számos szürreális esethez vezetett. Texas állam 2011-ben Indiából próbált illegálisan bevásárolni nátrium-pentotálból. Az állam vezetése úgy gondolta, hogy érdemes feltölteni készleteiket, mivel a legtöbb halálos ítéletet itt hajtják végre. Pár évvel később egy Arizonába tartó gyógyszerszállítmányra bukkantak amerikai hatóságok a Phoenix Sky Harbor repülőtéren.

2017-ben az arizonai büntetés-végrehajtási intézmények egészen meglepő ötlettel álltak elő. Azt javasolták, hogy az elítéltek védőügyvédeiken keresztül maguk is beszerezhetnek halálos komponensű szereket saját kivégzésükhöz. Ebből nem lett semmi, de több eset is előfordult, hogy az elítéltek az elektromos széket, illetve a golyó általi halált választották a méreginjekció helyett.

A korlátozások miatt 2011 óta terjedt el a Midazolam nevű szer használata az amerikai börtönökben, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ez sem jelentett megoldást.

Egy 19 éves lány brutális meggyilkolása miatt halálos ítéletet hajtottak végre egy oklahomai férfin 2014-ben. Oklahomában először rajta tesztelték a Midazolamot, de a procedúra nem ment zökkenőmentesen. Az injekció beadása után 43 perccel kapott csak szívrohamot, de előtte még tudatánál volt és vonaglott.

Egy másik esetben a méregkoktél 57 perc alatt fejtette ki hatását, miközben a kivégzés alatt lévő férfi végig zihált. Egy másik rab utolsó szavai, mielőtt elvesztette volna eszméletét, a következők voltak: „úgy érzem, az egész testem ég.”

A 2014-es eset után a Midazolam engedélyezésének felülvizsgálatát követelték civilszervezetek, arra hivatkozva, hogy ez sérti az alkotmány egyik passzusát, ami a kegyetlen bánásmód tilalmára vonatkozik.

Halálbüntetést az Egyesült Államokban két módon hozhatnak: állami hatáskörben, vagy szövetségi szinten. Ezért keltett meglepetést, amikor júliusban William Barr igazságügy-miniszter bejelentette, hogy 16 év után a szövetségi bíróságokon hozott halálos ítéleteket is végrehajtanak.

A kivégzésre várók között van egy a "fehér felsőbbrendűséget hirdető" csoport tagja, aki háromtagú családot gyilkolt meg, egy nagyanyját halálra késelő férfi és egy 16 éves lányt megerőszakoló, majd meggyilkoló bűnöző.

A bejelentés azon túl, hogy ismét felszínre hozta a halálbüntetést övező vitákat, felvetette annak a kérdését, hogy az állam milyen módon, milyen szert használjon a halálsoron lévőkön.

Egyre több szövetségi állam tért át a pentobarbitálra, ami az eddigiektől abban különbözik, hogy nem kell három különböző injekciót beadni az elítéltnek, elég csak egyet. De ellátási zavarok itt is felléptek. A dán Lundbeck megtiltotta a termékeinek felhasználását.

Az igazságügyi tárca közleménye szerint 14 szövetségi állam több mint 200 kivégzésénél használtak pentobarbitált, amelynek használatát a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, így minden bizonnyal ezt a szert használják még.

(Híradó nyomán)