Hírügynökségek megjegyezték, hogy jelentős politikai irányváltásról van szó, hiszen a külföldre menekült Evo Morales korábbi bolíviai elnök a hivatalban lévő Nicolás Maduro venezuelai államfő szövetségese volt a venezuelai ellenzéket vezető Guidóval szemben.

Evo Morales, aki 2006 óta állt az ország élén, vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Lemondása után Mexikóban kért és kapott menedéket, de szerdán bejelentette, hogy kész a lehető leghamarabb hazatérni. Jeanine Ánez, aki a felsőház egyik ellenzéki alelnökének tisztségét látta el, kedden nyilvánította magát Bolívia ideiglenes államfőjévé. Maduro a bolíviai fejleményeket államcsínyként értékelte.

A bolíviai alkotmány értelmében Áneznek most ki kell neveznie kormánya tagjait, és 90 napon belül új választásokat kell tartania.

Ánez csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, Evo Morales nem indulhat a következő elnökválasztáson, majd hozzátette, hogy Álvaro Garcíát, Morales volt alelnökét is kizárták a lehetséges elnökjelöltek sorából.

Az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidó ellenzéki vezetőt mintegy ötven ország elismerte Venezuela ideiglenes elnökének, köztük az elsők között az Egyesült Államok is, más országok – például Oroszország és Kína – továbbra is Madurót tartják a latin-amerikai ország törvényes vezetőjének. Bolívia eddig Maduró mellett állt, a kubai és a nicaraguai baloldali kormányokkal.

(MTI)