A lap az arizonai navahó indiánok földjéről tudósított, ahol az egyik riportalany úgy fogalmazott: "a vezetékes ivóvíz itt igazán luxus lenne

A hiány elsősorban az amerikai őslakosokat, vagyis az indiánokat sújtja. A navahók lakta Sweetwater városkában élőknek például 45 percet kell autózniuk, míg vízhez juthatnak. Majd otthon kimérik a vizet mosakodásra, iváshoz, főzéshez. Az őslakos amerikaiak háztartásaiban tizenkilencszer gyakoribb, a négerek és a latinók körében pedig kétszer nagyobb a vezetékes víz hiánya, mint a fehér amerikaiaknál.

Az Egyesült Államoknak nincs átfogó statisztikája és módszere arra, hogy felmérje, hány ember él vezetékes víz nélkül - mondta el a lapnak George McGraw, az egyik, ezzel a problémával foglalkozó nonprofit szervezet alapító elnök-vezérigazgatója. Radhika Fox, az Egyesült Államok Vízszövetsége nevű, szintén nonprofit szervezet vezetője pedig ehhez hozzátette: azt is nagyon nehéz felmérni, hogy vajon hány embernek azért nincs vezetékes víz az otthonában, mert nem engedheti meg magának anyagilag, jóllehet, a környezetében van vezetékes víz és csatornázás is. Fox szerint jóval több, mint kétmillió emberről lehet szó.

A The Washington Post hangsúlyozta: a vízhálózat infrastrukturális fejlesztésére biztosított szövetségi támogatás az 1970-es évek óta folyamatosan csökken. De nemrégiben, egy ritka kétpárti együttműködésnek köszönhetően, a képviselőház és a szenátus is törvényjavaslatot nyújtott be, amely az alacsony jövedelmű közösségeket és embereket segítő programok indítását javasolja, hogy kiépíthessék a víz- és a csatornahálózatot, illetve megfizethessék a vízdíjakat.

A Navahó Nemzet - amely az Egyesült Államok legnagyobb indián rezervátuma - több mint 300 ezer tagja mintegy harmadának nincs sem vezetékes vize, sem angolvécéje - emlékeztetett a The Washington Post.

(MTI nyomán)