Dzsavíd Fajszál Twitter-üzenetében azt írta, hogy a kormányellenes tálibok elengedése a béketörekvések előmozdítását, így a tűzszünet meghosszabbítását és az afgánközi tárgyalások azonnali megkezdését is szolgálja.

Hétfőn a kormány száz lázadót engedett el.

Az előzményekhez tartozik, hogy az iszlamista tálibok szombaton, a ramadán böjti hónapot lezáró íd al-fitr háromnapos ünnep idejére tűzszünetet hirdettek, vasárnaptól kezdődően. Hírügynökségi értesülések szerint a lázadók beleegyeztek abba, hogy további négy napra vagy még annál is tovább meghosszabbítják a tűzszünetet.

A mintegy ötezer tálib fogoly szabadon bocsátása része volt annak a megállapodásnak, amelyet az idén februárban kötöttek a tálibok az Egyesült Államokkal. Az alku része a nemzetközi haderő fokozatos kivonása, valamint az ahhoz szükséges biztonsági garancia. Szó van benne a tálibok és a kabuli kormány közötti béketárgyalások megindításáról is. Ennek előfeltétele azonban a kölcsönös fogolycsere lebonyolítása volt. Asraf Gáni afgán elnök március 11-én alá is írta a rendeletet ötezer tálib szabadlábra helyezéséről, a felkelők pedig ezer katona elengedésébe egyeztek be, de a fogolycserét többször elhalasztották.

Az afgán kormány május elején, ezer tálib fogoly elengedése után leállította a fogolycserét. Közölte, hogy csupán 1500 tálib szabadulásához járul hozzá, a béketárgyalások pedig csak ezután kezdődhetnek. Ennek oka leginkább az, hogy a tálibok leálltak ugyan az országban állomásozó külföldi haderő elleni támadásokkal, de az afgán erők ellen megsokszorozták műveleteiket. Éppen ezért okozott meglepetést a radikális mozgalom szombati tűzszüneti bejelentése.

(MTI)