A georgiai Atlanta, a szövetségi főváros, Washington és a minnesotai St. Paul polgármesterei vasárnapi televíziós nyilatkozataikban sürgették az erőszak befejezését. A 46 éves afroamerikai Floyd május 25-én este durva rendőri intézkedés után halt meg, a rendőrt pár napra rá letartóztatták, és gyilkosság gyanújával már a vádemelés is megtörtént.

"Amikor ilyen erőszakhullám önti el Amerikát, mint amilyet most látunk, akkor még azt is szem elől tévesztjük, hogy valójában miről is van szó" - fogalmazott Atlanta polgármester-asszonya, Keisha Lance Bottoms. A demokrata párti politikus hangsúlyozta: az amerikai történelem azt bizonyítja, hogy csakis a békés tüntetések hoznak változást. "De ezeket a békés megmozdulásokat meg kell szervezni, és célt kell adni nekik" - tette hozzá.

Felpanaszolta, hogy az országon végigsöprő tüntetéshullám során csak Floyd haláláról van szó, miközben az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben másutt is erőszak áldozatául estek négerek. Ahmaud Arbery és Breonna Taylor esetét idézte fel. A békésen kocogó Arberyt egy georgiai kisvárosban lőtte agyon két fehér férfi, mert azt hitték róla, hogy tolvaj. A huszonéves Breonna Taylor a kentuckyi Louisville-ben a lakására házkutatásra kiszálló rendőröktől szenvedett el végzetes lövést, miután a fiatal nő barátja a rendőrökre kezdett lövöldözni (az amerikai média szerint egy lövéssel sebesített meg egyet a rossz helyre házkutatásra érkező rendőrök közül, ezt a tüzet viszonozták a rendőrök, csak a nő halt meg a lövöldözésben - a szerk.).

"A probléma lényege, hogy fegyvertelen feketéket ölnek meg Amerikában" - fogalmazott Bottoms.

A minnesotai St. Paul város polgármestere, Melvin Carter szintén a CNN televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott: az "afroamerikaiak" dühe "előrelátható volt, érthető és jogos", de "sajnos pusztító és elfogadhatatlan módon fejezik ki".

Muriel Bowser, a szövetségi főváros, Washington polgármestere az NBC televízióban arról beszélt: a városvezetés "nagyon egyértelmű üzenetet küldött a tüntetőknek, azt, hogy joguk van az alkotmányban biztosított jogaik gyakorlásához, de nincs joguk ahhoz, hogy tönkretegyék a városunkat". Bowser elmondta, hogy "őrjítő pusztítás és rendzavarás" volt a városban, de a rendfenntartó erők teljes vértezetben próbálják biztosítani a nyugalmat.

Donald Trump amerikai elnök a hétvégén több Twitter-bejegyzésében is sürgette az amerikai városok polgármestereit, hogy állítsák helyre a rendet. A Nemzeti Gárda katonáit 15 tagállamban mozgósították, az elnök az egyik mikroblog-bejegyzésben külön gratulált a Nemzeti Gárda Minneapolisban aktív tagjainak.

Egy másik bejegyzésében Trump azt írta: az általa az erőszak elszabadulásáért részben felelősnek tartott, magát antifasisztának nevező Antifa-mozgalmat az Egyesült Államokban terrorszervezetek listájára fogják tenni. Nem jelölt meg azonban konkrétumokat, hogy ezt ki, mikor és milyen jogi alapon tenné meg.

Tim Walz, Minnesota demokrata párti kormányzója újságíróknak azt mondta: az erőszakos tüntetők több mint 85 százaléka nem helyi lakos, jó részüket buszokkal szállították a helyszínre. Bernard Kerik, a New York-i rendőrség volt vezetője a Fox televízióban arra sürgette a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI), hogy tárja fel, kik állnak az erőszakosan tüntetők mögött, és kik finanszírozhatják a több helyen szervezettnek látszó erőszakot.

Washingtonban helyi idő szerint este 11 órától kijárási tilalom lépett volna érvénybe, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban már több mint ezren gyűltek össze és gyújtogatni kezdtek. A magukat tüntetőknek mondó vandálok több helyen is felszedték, gúlákba állították, majd meggyújtották a műanyagból készült útakadályokat. Az egyik utcában amerikai zászlót hajítottak az égő műanyagkockákra, s felgyújtották a Fehér Ház előtti park oldalán elhelyezett mobilvécéket is.

Ez idő alatt a Fehér Házban tartózkodott az amerikai elnök és a családja is.

Az AP amerikai hírügynökség, egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati munkatársra hivatkozva azt jelentette, hogy Donald Trumpot a péntek esti zavargásokkor rövid időre egy olyan földalatti bunkerba kísérték, amely terrortámadások esetén hivatott védelmet biztosítani a mindenkori elnöknek, ezt azonban egyetlen más médium sem erősítette meg. Arra nem tért ki az AP, hogy a bunkerban volt-e Trump családja is.

Judd Deere, a Fehér Ház egyik szóvivője hétfőre virradóra újságíróknak csak annyit mondott: "soha nem kommentálnak biztonsági kérdéseket és döntéseket".

Washingtonban azonban nemcsak a Fehér Ház körül gyújtogattak hétfőre virradóra, hanem a város áruházakkal, élelmiszerboltokkal, lakóházakkal teli északnyugati negyedében is. Muriel Bowser polgármester, aki maga is néger, vasárnap délután a Nemzeti Gárdától kért erősítést a rendőrök munkájának megsegítésére.

Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábítószerellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősítette meg, vasárnap este pedig Ryan McCarthy, a védelmi minisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a zavargók megfékezésére.

A kijárási tilalom ellenére több amerikai nagyvárosban - köztük például New Yorkban, Philadelphiában, Atlantában, Chicagóban, Denverben, Minneapolisban vagy Los Angelesben is - folytatódtak a zavargások vasárnap éjjel. Helyi sajtójelentések szerint országszerte több mint 4000 embert vettek őrizetbe. A letartóztatott vandálok között volt New York polgármestere, Bill de Blasio lánya is.

Az Egyesült Államok több nagyvárosában zajlottak megmozdulások az elmúlt napokban, amelyek kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. A néger George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt (a fajkeverő Derek Chauvin három társa közül egy fehér, egy ázsiai, egy pedig félnéger volt - a szerk.) a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: gyilkosság vádjával őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt.

Joe Biden, az amerikai Demokrata Párt várható elnökjelöltje még helyi idő szerint vasárnap rövid időre meglátogatta az előző napon tartott tüntetések egyik helyszínét a Delaware államban lévő Wilmingtonban.

Biden, aki korábban a Barack Obama vezette kormányzat alelnöke is volt, vasárnap a wilmingtoni házához közeli békés tüntetésre látogatott el, és az erről készült fotót több közösségi portálon is elhelyezte. A Facebookon, a Twitteren és az Instagramon látható fényképen egy fekete férfival és a kisgyermekével látható, szájmaszkot viselve.

 

 

A Twitteren Biden azt írta a fotó mellé: "gyötrelmekkel küszködő nemzet vagyunk, de nem szabad megengednünk, hogy ezen gyötrelmek elpusztítsanak bennünket. Dühös nemzet vagyunk, de nem szabad megengednünk, hogy a düh felemésszen bennünket".

Azt ígérte, hogy megválasztása esetén segíteni fogja a párbeszédet. "És ami még ennél is fontosabb, meghallgatlak titeket, mint ahogy ma is tettem, az előző napi tüntetés helyszínén".

Előző héten már ez volt a második alkalom, hogy a pár hónap múlva 78 éves Joe Biden elhagyta az otthonát. A koronavírus-járvány kirobbanása óta ugyanis - Donald Trump elnökkel ellentétben - csakis virtuális interjúkat adott és online telekonferenciákon vett részt. Május 25-én, az Emlékezés Napján - amelyet a háborúkban elesett amerikai katonák tiszteletére tartanak - Biden és a felesége egy wilmingtoni emlékműnél helyezett el koszorút.

Az elemzők véleménye megoszlik Biden magatartásáról. Egyesek szerint ezzel a "mérsékeltség és megfontoltság" látszatát kelti, mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy távolmaradása a napi politikától éppen az ellenkező hatást válthatja ki.

Washingtonban éjjel tüzet gyújtottak a Fehér Ház melletti, ikonikus Szent János-templom alagsorában is, a tűzoltók azonban hamar megfékezték a lángokat.

Az 1816-ban felszentelt episzkopális templomot látogatja James Madison (1809-1817) óta valamennyi amerikai elnök.
A Fox televízió munkatársa élő adásban közvetítette a történéseket. A riporter a templomba belépve betört ablakokat, összefirkált falakat talált. Kiderült, hogy az erőszakos tüntetők lerántottak egy amerikai nemzeti lobogót a templomban, majd lángra lobbantották.

 

 Kosciuszko sem mer többé túl sötét nyakakra térdelni

Felháborítónak nevezte Lengyelország washingtoni lengyel nagykövete azt, hogy a néger George Floyd halála nyomán kirobbant tüntetések résztvevői a lengyel és az amerikai szabadságharcok hőse, Tadeusz Kosciuszko emlékművét is megrongálták hétfőre virradóra a Fehér Ház előtt. (Kosciuszko a rabszolgaság intézményének ádáz ellenfele, a négerek taníttatásának híve volt - a szerk.)

"Felháborítónak és botrányosnak találom, hogy Tadeusz Kosciuszko washingtoni emlékműve rongálás célpontja lett" - írta Piotr Wilczek a Twitteren. Felidézve, hogy Kosciuszko a 18. század második felében Lengyelország és az Egyesült Államok szabadságáért harcolt, és a nagykövet arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy az emlékművet minél hamarabb hozzák rendbe az eredeti állapotba.

A lengyel közszolgálati rádió amerikai tudósítója, Marek Walkuski hétfőre virradóan azt kérdezte a Kosciuszko-emlékműnél összegyűlt emberektől, miért lett az emlékmű a rongálások célja. A videófelvételen szereplő néger férfiak nem tudtak konkrét okot megmondani, nem is tudták, kit örökít meg a szobor.

Egyikük úgy látta: az emberek "haragjukat, frusztrációjukat akarták kifejezni". A másik megszólaló szerint a lengyeleknek nem kell megsértődniük a történtek miatt, hiszen "az emberek haragjukban mindenhol rongáltak".

Az Antoni Popiel lengyel szobrász műhelyében készült, a Történelmi Emlékhelyek Nemzeti Listáján (National Register of Historic Places) szerepelő Kosciuszko-emlékművet 1910-ben avatta fel William Taft akkori amerikai elnök a Fehér Ház előtti Lafayette téren.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy videós konferenciahíváson azt mondta az államok kormányzóinak, hogy az elmúlt napok erőszakos zavargásai azért harapózhattak el, mert gyengék, és egyúttal agresszívabb fellépésre buzdította őket – írja a CBS News a kiszivárgott felvételek alapján.

– mondta Trump a Fehér Ház szituációs szobájából indított hívás során.

Trump megismételte azt is, hogy a radikális baloldaliakat okolja a történtekért. Ahogy korábban írtuk, az antifasista mozgalmat terrorcsoporttá is nyilvánítaná. A fosztogatókról azt mondta, a hatóságoknak mindegyikről videófelvételeik vannak, ezek alapján határozottabban fel kellene lépni ellenük. "Miért nem emeltek vádat ellenük? Minél keményebbek vagytok, minél szívósabbak, annál kevésbé valószínű, hogy ütést kaptok.

Az elnök arról is beszél, hogy a szintén zavargások sújtotta fővárosban, Washington DC-ben eddig is kontroll alatt voltak az események, de ezután még komolyabban be fognak keményíteni, több ezer emberrel fogják erősíteni a védelmet.

Arra is biztatta a kormányzókat, hogy fogadjanak el állami törvényeket a zászlóégetés betiltásáról, hozzátéve, hogy a szövetségi kormány támogatná az ilyen kezdeményezéseket. Az amerikai legfelsőbb bíróság azonban más véleményen van: 1989-ben megsemmisítettek egy texasi törvényt, megállapítva, hogy a tüntetőknek alkotmányos joguk a véleménynyilvánítás részeként zászlót égetni – jegyzi meg a CBS News.

A CNN korábban arról írt, hogy Trump szövetségesei és tanácsadói között komoly vita van arról, hogyan érdemes reagálni az eseményekre. Néhány tanácsadó a lap szerint azt javasolja neki, hogy inkább higgadtan próbálja nyugtatgatni az embereket ahelyett, hogy harciasan nyilatkozgatna, míg mások arra buzdítják, ítélje el jobban a zavargásokat. A tüntetések kezdetekor Trump azzal fenyegetőzött, hogy ha fosztogatás kezdődik, lőni fognak a rendfenntartót. A tüntetőket gengsztereknek nevezte. Ezt a tweetjét a Twitter el is rejtette, mivel az erőszakot dicsőítette.

A videóhívásból úgy tűnik, Trump és csapata úgy döntött, továbbra is az erőszakos tüntetésekre és a rend visszaállítására összpontosít a kommunikációjában, nem a rendőri brutalitásokra és azok esetleges rasszista motivációira, amelyek az erőszakos tüntetéseket – és a szintén zajló békéseket is – ösztönözték. A CNN megjegyzi, hogy Trump kormányában kevés a fekete, a fekete közösségekkel sem kereste eddigi elnöksége alatt a kapcsolatot, és az Obama-éra rendőri demilitarizációs kezdeményezéseit is visszavágta a szigorúbb rend és fegyelem javára.

Az elnök nem mutatkozik nyilvánosan szombat óta, amikor Floridában reagált a történtekre. Azóta sajtóértesülések szerint rövid időt bunkerben is töltött, amikor a zavargások a Fehér Ház környékét is elérték.

Békés cselekvésre szólított fel Barack Obama, az Egyesült Államok volt és első "afroamerikai" elnöke hétfőn kiadott közleményében.

Az egykori elnök, aki az elmúlt hetekben azt ígérte, hogy aktívan részt vesz az elnökválasztási kampányban a demokraták oldalán, a közleményben arra buzdította a tüntetőket: alakítsák "a mi igazolható haragunkat békés, fenntartható és hatékony cselekvéssé".

Obama kifejtette, hogy szerinte az embereknek muszáj még erőteljesebben tudatosítaniuk az igazságtalanságokat, ezt tüntetések révén kell megtenniük, ám aztán ezt a tudatosságot nagyobb választási részvételben kell megjeleníteniük és olyan kormányzatot kell választaniuk, amelynek "tisztségviselői válaszolnak a követeléseinkre".

A volt elnök elutasította a tüntetéseken tapasztalható erőszakot és fosztogatásokat. Ugyanakkor elismerte, hogy a tüntetések olyan régóta fennálló problémákra válaszolnak, amelyekkel a korábbi választott tisztségviselők sem foglalkoztak. Nem tért ki azonban saját kormányzatának ezzel kapcsolatos tevékenységére, döntéseire.

Az Obama-kormányzat idején is voltak ugyanis véres megmozdulások, amelyek során a négerek a rendőri erőszak ellen tiltakoztak. A Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) nevű radikális fekete csoport, amely gyakran nyúlt az erőszak eszközéhez, éppen az Obama-kormányzat idején vált aktívvá.

Mint Obama fogalmazott: az országszerte zajló tüntetéssorozat "a rendőri gyakorlat és szélesebb értelemben véve az igazságszolgáltatási rendszer reformjának elmaradása miatti őszinte és legitim csalódottságot" jelzi. Konkrétumok említése nélkül, "igazi változásokat" sürgetett az országban szerinte létező "folyamatos és bomlasztó" rasszizmus ellen. Mozgósításra sürgette az embereket és leszögezte, hogy "meg kell szerveznünk és le kell adnunk voksainkat ahhoz, hogy olyan jelölteket válasszunk meg, akik reformokat hajtanak végre".

Hétfőn Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke és a demokraták várható elnökjelöltje a Delaware-ban lévő Wilmingtonban egy néger templomban találkozott a helyi fekete közösség 15 egyházi és oktatási vezetőjével. Biden előző nap rövid időre meglátogatta a hétvégi tüntetések egyik helyszínét Wilmingtonban.

A 77 éves politikus Donald Trump elnököt és a jelenlegi kormányzatot okolta a kialakult helyzetért, az egyenlőtlenségekért és a rasszizmusért. Úgy fogalmazott: "a gyűlölet csak rejtőzködik, nem tűnik el. És amikor valaki, aki hatalmon van, szítja a gyűlöletet, akkor az a felszínre tör. Egy elnök szavai fontosak. Bátorítja az embereket a vitriol kiengedésére".

A volt alelnök azt ígérte, hogy ha elnökké választják, akkor szembenéz "az intézményes rasszizmussal" és elnöksége első 100 napjában létrehoz egy rendőrséget ellenőrző testületet.

A kormányzókkal tartott hétfői telekonferencián Trump ismételten a "radikális baloldalt" hibáztatta a kialakult helyzetért és az erőszakos tüntetéseket háborúhoz hasonlította. Mint fogalmazott: "ezek a fosztogatók azt hiszik, hogy szabadon megússzák". Kiemelte a New Yorkban, Philadelphiában és Washingtonban elszabadult erőszakot, s megjegyezte, hogy a szövetségi fővárosban a tüntetők megtámadták a legnagyobb szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO székházát is.

A The Wall Street Journal című lap értesülései szerint egyes kormányzók azt hangoztatták, hogy a tüntetők békések, bár vannak köztük lázító agitátorok is.

J. B. Pritzker, Illinois állam demokrata párti kormányzója azt mondta: őt inkább az elnök retorikája aggasztja különösen. "Nyugalomra kell felszólítanunk, rendőrségi reformra kell felszólítanunk, de az a retorika, amely a Fehér Házból jön, ront a helyzeten" - mondta Pritzker, aki Trumphoz hasonlóan maga is milliárdos üzletember. Trump nem hagyta válasz nélkül Pritzker megjegyzését: "én sem szeretem a maga retorikáját" - fogalmazott.

(Kuruc.info - MTI - Index nyomán)

- A második világháború óta példátlan a mozgósítás a négererőszak ellen

- Négerlázadás zajlik több amerikai nagyvárosban: Minneapolis lángokban, a "gyászolók" felgyújtottak egy rendőrőrsöt is