"Nem támogatom a lázadási törvény alkalmazását" - jelentette ki Esper, aki először nyilatkozott meg a nyilvánosság előtt a múlt héten kezdődött tüntetéssorozat kirobbanása óta. Az említett törvényre utalva leszögezte: a jogszabályhoz rendelt intézkedéseket "csakis a legvégső esetben szabad alkalmazni, és csakis a legsürgősebb és legsanyarúbb helyzetekben".

Donald Trump amerikai elnök hétfőn délután, a Fehér Ház Rózsakertjében tett rövid nyilatkozatában vetette fel, hogy a rend helyreállítása érdekében igénybe veheti azt az 1807-es, úgynevezett lázadási törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. A törvényt egyébként 1992-ben - George H. W. Bush elnöksége idején, a kaliforniai kormányzó kérésére - már alkalmazták, amikor Los Angelesben a mostanihoz hasonló eset történt. Akkor egy tüntetés során az ugyancsak néger Rodney Kinget négy rendőr megverte, s hármukat később a bíróságon felmentették. A felmentő ítélet után országos tüntetéssorozat kezdődött.

"Mindig is úgy gondoltam, s változatlanul úgy gondolom, hogy a Nemzeti Gárda a legalkalmasabb a polgári hatóságok és a helyi rendőrség belföldi megtámogatására ilyen helyzetekben" - fogalmazott Mark Esper. Hozzáfűzte, hogy nemcsak miniszterként, hanem volt katonaként és a Nemzeti Gárda volt tagjaként is csakis a legvégső esetben tartja bevethetőnek az aktív szolgálatot teljesítő katonákat. "Most nincs ilyen helyzet" - szögezte le.

Mark Esper a sajtótájékoztatón határozottan elítélte a George Floyd elleni "brutális" rendőri intézkedést, amelynek során Floyd meghalt. "Szörnyű bűncselekmény" - fogalmazott Mark Esper, és az intézkedő rendőrök felelősségre vonását követelte. "Ez tragédia, amelyet túl sokszor látunk ismétlődni" - hangoztatta.

A négy rendőrt egyébként másnap elbocsátották, a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvint pedig letartóztatták, és gyilkosság gyanújával vádat emeltek ellene.

(MTI nyomán)