Bezár!
2020. július 4., szombat, Ulrik napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:08 Erő és dicsőség – 1113 éve zajlott a pozsonyi csata14:57 Tartós afganisztáni békében és gazdasági fejlődésben reménykedik Washington különmegbízottja14:29 Túl feltűnőek voltak a 12-0-s eredmények az örmény másodosztályban14:12 Budaházy: Július 4.14:03 "Ki a székely himnuszt a Parlamentből, le a székely zászlót a Parlamentről!"13:58 Gyorsul a járvány terjedése Indiában és Japánban13:41 Gaudi: az új rendszer szakított a nemzetellenességre épülő iránnyal, de a gárdisták üldözését folytatta13:25 Több mint 900 új fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában13:08 Baleset miatt torlódás van az M7-esen Érdnél12:39 MÁV: a vonat nem játék - közleményben figyelmeztetik a csínytevőket12:21 Így támad az antirasszista kölyökniggerhorda11:57 Többtucatnyi halálos áldozata van az indiai átvizeknek11:36 Országos halünneppé tennék július második szombatját11:05 Rasszista metrómegállót füleltek le Berlinben10:48 Bolsonaro megvétózta a kötelező maszkvislést előíró törvényt, módosításokat kér
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Először fejezte ki sajnálatát belga uralkodó a Kongóban elkövetett atrocitások miatt

Reklám

Első belga uralkodóként mélységes sajnálatát fejezte ki Fülöp belga király a gyarmati időkben, II. Lipót uralkodása alatt elkövetett erőszakos és kegyetlen cselekedetek miatt Félix Tshisekedinek, a korábbi belga gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének az ország függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmából írt levelében kedden.
Marie Tumba Nzenza kongói külügyminiszter hálás köszönetét fejezte ki Fülöp belga királynak.
"Ez balzsam a kongói nép szívének; áttörés, amely a nemzeteink közötti baráti kapcsolatokat fogja erősíteni" - hangsúlyozta a miniszter.
Nzenza szerint hatvan évvel a Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenné válását követően ez volt a legjobb jókívánság, amelyet Belgium a kongói függetlenség napja alkalmából eddig átadott. A kongói diplomácia vezetője kiemelte, hogy a belga király ezzel lerakta egy mélyreható változás alapjait. Mint mondta, a bocsánatkérés jelentős lelkesítő erővel bír a kongóiak számára, hogy áttekintsék kilátásaikat.
Korábban belga uralkodó még nem nézett ilyen módon szembe az ország gyarmatosító múltjával.
"Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt" - fogalmazott Fülöp, aki levelében azt írta: elítéli és sajnálja a helyi lakosság ellen elkövetett erőszakot.
Kijelentette, a gyarmatosítás és az azt követő gyarmati időszak a belga történelem fájdalmas fejezete, amely azóta is súlyosan hat a kollektív emlékezetre. Hosszú távú következménye a társadalomban ébredt és ma is tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, amelynek minden formája ellen folytatni fogja a küzdelmet.
A belga sajtó által idézett levelében a belga uralkodó kiemelte, hogy a Kongói DK függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmat ad a két ország "mélyen gyökerező barátságának megújítására".
"A kapcsolatok további erősítése és a még gyümölcsözőbb barátság kialakítása érdekében képesnek kell lennünk arra, hogy igaz módon és higgadtan tudjunk beszélni a hosszú közös történelemről" - mondta.
Kijelentette, hogy a globális kihívások együttműködést és kölcsönös tiszteletet követelnek. Az emberi méltóságért és a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelem erőinek egyesítését igényli mindkét ország, és mindkét kontinens részéről úgy az afrikaiak, mint az európaiak érdekében - tette hozzá.
Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót 24 éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready