Andrzej Duda hivatalban lévő államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje nyerte az elnökválasztást Lengyelországban a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 51 százalékával a hétfő este Varsóban közzétett hivatalos végeredmény szerint.
A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 49 százalékát gyűjtötte össze.
Trzaskowski elismerte a vereségét, megköszönte hívei támogatását, és gratulált Duda újraválasztásához. "Reméljük, hogy az új ciklus valóban más lesz, mint az előző" - írta a Twitteren.
A végleges adatok szerint a részvételi arány magas, 68,2 százalékos volt.
A választási bizottság elnöke, Sylwester Marciniak felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány és a nyári szabadságok ellenére volt magas a részvétel, ráadásul a vasárnap tartott második fordulóban még magasabb volt, mint a két hete tartott első fordulóban, amikor a szavazásra jogosultak 64,51 százaléka adta le voksát.
A hivatalban lévő államfő még a nem hivatalos adatok ismeretében, a csekély különbség ellenére már vasárnap este győzelmet hirdetett.
"Soká éljen Lengyelország! Hetvenszázalékos részvételi aránnyal győzni az elnökválasztáson valami hihetetlen. Meghatódtam. Köszönöm, honfitársaim" - hangoztatta Duda a fővárostól, Varsótól 60 kilométerre északra található Pultusk városában egy rendezvényen támogatói előtt, miután az exit pollt közzétették. A hivatalban lévő elnök kihívójának, Trzaskowskinak is gratulált eredményéhez, és azt hangoztatta, hogy elnöki hivatala továbbra is "nyitott lesz az eltérő nézeteket és meggyőződést valló emberek irányába".
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) közleményében bírálta az elnökválasztást megelőző negatív kampányt és egymás kölcsönös rágalmazásának széles körű gyakorlatát. A szervezet szerint komoly aggodalomra adtak okot a politikusokat és újságírókat ért fenyegetések. Az ODIHR kifogásolta azt is, hogy állami tisztségviselők is belefolytak a kampányolásba.
Korábban írtuk: Andrzej Duda hivatalban lévő államfő nyerte az elnökválasztást Lengyelországban a szavazatok szinte teljes összesítése szerint.
A választási bizottság hétfő reggel, a szavazatok 99,97 százalékának összeszámlálása után közölte, hogy Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje a voksok 51,21 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát gyűjtötte össze.
A választási bizottság vezetője szerint a maradék szavazatok érdemben már nem fognak változtatni ezeken az eredményeken.
Az eddigi közzétett, nem hivatalos felmérések is Duda hozzávetőleg kétszázalékos előnyét jelezték.
Korábban írtuk: Duda kétszázalékos előnnyel nyerhet
A hétfőn hajnalra pontosított felmérések alapján kétszázalékos előnnyel nyerheti a lengyel elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulóját Andrzej Duda jelenlegi elnök, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje.
Duda a szavazatok 51 százalékát szerezheti meg, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester 49 százaléknyi voksra számíthat. A választói részvétel elérhette a 68,9 százalékot - közölte a felmérést végző Ipsos közvélemény-kutató.
A hivatalos eredményeket a lengyel országos választási bizottság legkorábban hétfőn este vagy keddre virradóra közli.
A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésével 500 helyszínen végzett felmérés első változata, amelyet az esti urnazárás után nem sokkal tett közzé az Ipsos, még Duda igen csekély, kevesebb mint egyszázalékos előnyét mutatta, 50,4 százalékos eredménnyel, Trzaskowski 49,6 százaléknyi támogatottságával szemben.
Az exit poll hajnalban közölt, frissített változata már az érintett szavazóhelyiségekből 450-nek a hivatalos eredményeire támaszkodik, azokat vetíti ki, a fennmaradó 50 szavazóhelyiség felmérési eredményei mellett, ezzel a korábbi mintegy felére, egy százalékra csökkentve a felmérés hibahatárát.
A hivatalban lévő államfő a csekély különbség ellenére már az este győzelmet hirdetett.
"Soká éljen Lengyelország! Hetvenszázalékos részvételi aránnyal győzni az elnökválasztáson valami hihetetlen. Meghatódtam. Köszönöm honfitársaim" - hangoztatta Duda a fővárostól, Varsótól 60 kilométerre északra található Pultusk városában egy rendezvényen támogatói előtt, miután az exit pollt közzé tették. A hivatalban lévő elnök kihívójának, Trzaskowskinak is gratulált eredményéhez, és azt hangoztatta, hogy elnöki hivatala továbbra is "nyitott lesz az eltérő nézeteket és meggyőződést valló emberek irányában".
Trzaskowski mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy eredménye meglepetést fog okozni, és legyőzi Dudát.
"Mondtuk, hogy szoros lesz, és az is lett. Meggyőződésem azonban, hogy győzni fogunk" - jelentette ki Varsóban tartott késő esti gyűlésén Trzaskowski. "Bármi is történjék, továbbra is harcolni fogunk a bíróságok függetlenségéért, védelmezni fogjuk az alkotmányt, és továbbra is küzdeni fogunk a nők jogaiért" - tette hozzá Trzaskowski.
A június 28-i első fordulóban Duda a szavazatok 43,5 százalékát kapta, míg Trzaskowskit 30,5 százalékot szerzett.
Az exit poll eredményei még nem veszik figyelembe a külföldről szavazó lengyelek voksait, akik az első fordulóban egyes számítások szerint 70 százalékban Trzaskowskit részesítették előnyben Dudával szemben. A második fordulóban szavazásra jogosult mintegy 30,2 millió választópolgárból azonban csak 374 ezren regisztráltak külföldről szavazásra, illetve 185 ezren a szintén levél útján lehetővé tett lengyelországi szavazásra.
Hírmagyarázók szerint a lengyel elnökválasztás az Andrzej Dudát támogató konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányának támogatásáról vagy elutasításáról szólt. Duda győzelme megszilárdítaná a párt hatalmát a 2023-ban esedékes következő parlamenti választásokig. A jelöltségét elutasító ellenzéki erők attól tartanak, hogy Duda választási győzelme arra bátoríthatja a PiS vezette kormányt, hogy az elnök támogatásával korlátozza a média, a bíróságok és a helyi önkormányzatok szabadságát.
(MTI)