/Bővített hír./
Folytatódtak hétfőn az előző napon kezdődött tüzérségi összecsapások az örmény-azeri határon, Baku szerint négy azeri katona életét vesztette, öt pedig megsebesült.Az azeri védelmi minisztérium szerint három katonájuk az Azerbajdzsánhoz tartozó Tovuz megye térségében vasárnap halt meg, egy pedig hétfőn.
Az örmény védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy két rendőr és három katona megsebesült.
Időközben az azeri védelmi minisztérium újabb tüzérségi csapásról számolt be. "Az örmény hadsereg alakulatai 120 milliméteres aknavetőkből és D-30-as típusú tábori ágyúkból nyitottak tüzet a Dondar Quscu és az Agdam nevű településekre Tovuz megyében" - közölte a tárca szóvivője, aki szerint a falvak lakosságának nem esett bántódása. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán kemény választ fog adni ezekre a provokációkra.
Legfrissebb közleményében a bakui védelmi minisztérium azt állította, hogy célzott csapásokkal megsemmisítették az örmény fegyveres erők több tüzérségi állását, egyik rádiófelderítő állomását, egy páncélozott járművek számára kialakított garázsát, egy harckocsiját, egy páncélozott járművét, több mint húsz katonáját, a parancsnoki stábját és egyéb katonai infrastruktúráját. A közlés szerint a veszteségeket örmény területen okozták az örmény hadseregnek. Az értesülést egyelőre nem erősítették meg más forrásból.
Andranyik Kocsarján, a védelmi és biztonsági kérdésekben illetékes örmény állandó parlamenti bizottság vezetője szerint a nap folyamán az örmény hadsereg több azeri drónt is lelőtt a közös határ térségében. "Az ellenfél több drónját is lelőttük. (...) Hadseregünk arányos választ ad az ellenfél tevékenységére" - hangoztatta.
A nap folyamán tüzérségi csapás érte Csinar és Ajgepar falvakat az örmény Tavus megyében - közölte Anna Nagdalján örmény külügyi szóvivő Facebook-oldalán. "Határozottan elutasítjuk Azerbajdzsán törekvéseit a feszültség fenntartására az örmény-azeri határ északkeleti szakaszán a polgári infrastruktúra és lakosság célzott támadásával a tavus megyei Csinar és Ajgepar falvakban, ami a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló megsértése" - tette hozzá.
Jereván és Baku egymást vádolja az erőszak kirobbantásával.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az incidenst provokációnak nevezte, Davit Tonoján védelmi miniszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg szükség esetén kész behatolni az "ellenség" területére.
Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) - amelynek Örményország is a tagja - a hétfői nap folyamán vitatja meg a határincidenst. Baku vasárnap azzal vádolta Jerevánt, hogy a ODKB-t is be akarja vonni a kétoldalú konfliktusba.
A török külügyminisztérium ugyanakkor közleményben biztosította Bakut Ankara támogatásáról, leszögezve: Törökország elkötelezett Azerbajdzsán területi egysége mellett.
Eközben az örmény kormány hétfőn bejelentette, hogy augusztus 12-ig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt március közepén elrendelt, azóta egyszer már meghosszabbított rendkívüli állapotot. Ennek értelmében az ország határai továbbra is zárva maradnak, és tilosak a tömegrendezvények is.
A két ország több évtizede konfliktusban áll egymással a zömében örmények lakta Hegyi-Karabah miatt. A térség hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, de az 1994-ben véget ért, véres fegyveres konfliktus eredményeként magukat helyi örményeknek valló szakadárok ellenőrzése alá került, Baku szerint viszont Örményország hadserege is jelen van ott. A szigorúan őrzött frontvonalon időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel, a mostani összecsapás azonban a két ország határa mentén, jóval északabbra történt.
Lavrov: Moszkva szívesen közvetít
Azonnali fegyvernyugvásra és önmérsékletre szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, egyben felajánlva Oroszország közvetítését a konfliktusban.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a nap folyamán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, Zograb Mnacakanjánnal és Elmar Mammadyarovval. Az orosz külügyminiszter mind nemzeti tárcavezetői, mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről tárgyaló minszki csoportja társelnöki minőségében felajánlotta a felek közötti közvetítést. (A másik két társelnök az Egyesült Államok és Franciaország.)
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a minszki csoport tagjai tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és helyzetértékelésükben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek a feszültség további növekedéséhez vezetnek.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
A vasárnapra virradóra kitört fegyveres összetűzés, amelyért a felek egymást vádolták, nem Hegyi-Karabahnál, hanem a két ország közötti északi határszakaszon, a tartományi székvárostól, Sztyepanakerttől mintegy ötszáz kilométernyire történt.
(MTI)
Kapcsolódó: Örmény-azeri párbeszédre szólít fel az EU
