Bezár!
2021. január 19., kedd, Kenéz napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
20:03 Ez a rusnya, nőnek öltöző, körülmetélt buzeráns lesz a Biden-kormány helyettes egészségügyi titkára19:28 Rúgott még egy utolsót Trumpba a szenátus republikánus párti többségének vezetője19:14 Peking szerint ők helyesen jártak el járványügyben18:45 Ónos eső veszélye miatt adtak ki figyelmeztetést18:26 A Mi Hazánk azonnali lépéseket sürget a cigánybűnözés felszámolása érdekében18:17 Több mint nyolcvan migráns jutott át Melillába a határkerítésen18:02 Letartóztatták az orosz "ítéletnapi" parancsnoki repülőgép kifosztóját17:30 Meg akartak erőszakolni egy nőt a gödöllői HÉV-en, de ellenállt - kirabolták, betörték az orrát17:11 Pentei-Pfendtner Antal budakeszi jegyző és családjának kálváriája17:03 Németországban sem akarnak véget vetni a zárlatnak16:35 Müller Cecília "rendkívül jól van"15:52 Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról15:44 Cigány hagyományápolás Kistarcsán is15:36 Elismerte a Gazprom, hogy meghiúsulhat az Északi Áramlat-2 megépítése14:53 Tibi atya: a Mi Hazánk jelenleg az egyetlen politikai párt, amelyik tesz valamit a kisvállalkozói és a munkásosztályért
24 óra legolvasottabbjai

Külföld, Anyaország :: :: Hozzászólások

Hazánk és Lengyelország megkerülését mérlegeli az Európai Bizottság

Reklám

Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni, és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magas rangú uniós illetékestől.
Bár a cikk nem fogalmazza meg pontosan a speciális megoldást, de a lap újságírója a Twitterén jelzi, hogy szerinte az uniós alapszerződés 122-es cikkében vészhelyzeti esetekre biztosított speciális célú eszköz (SPV) felállításán gondolkodhat a Bizottság. Egy vezető uniós szakértő arra mutatot rá, hogy a megerősített együttműködés és a kormányközi szerződés jogi buktatói helyett van egy valóban működő harmadik lehetséges út is, az SPV felállítása.
Az FT-nek úgy fogalmazott az uniós magasrangú illetékes, hogy a jelenlegi tervek szerint ez az áthidaló megoldás lemásolná az eredeti csomag hatásait.
A gyakorlatban pedig azt tervezik, hogy a tagállamok garanciákat adnának ennek az SPV-nek és így tudna a piacon hiteleket felvenni kötvénykibocsátás formájában, hogy aztán a bevont szét tudja osztani a tagállamok között. Így viszont azt a tőkeáttételes hatást nem tudná lemásolni az SPV, ami az eredeti konstrukció egyik fő előnye lett volna, miszerint a bő 1000 milliárd eurós 7 éves EU-s költségvetésen alapulna, és annak fedezetére (és a megemelt tagállami befizetési kötelezettségekre) tekintettel ment volna ki a nemzetközi kötvénypiacokra forrást szerezni.
A tagállamok által az SPV-nek nyújtott garancia és az így szerzett tőkepiaci forrás lényegében a most is működő eurózóna állandó válságkezelési alapra (ESM) hajazna, aminek útját egyébként már a tavaszi járványhullám során is mérlegelte a Bizottság, de akkor végül a helyreállítási alap közös kötvénykibocsátásán keresztüli utat választotta (erőteljes német-francia szorgalmazás mellett).
Az még nem teljesen biztos, hogy csak hiteleket osztogatna az SPV, vagy támogatást, ugyanis az ESM csak hiteleket osztogat. A fenti válasz azonban arra utal (a hatást akarják lemásolni), hogy támogatást is adnának, hiszen így a magas adósságrátájú tagállamok további azonnali eladósodás nélkül jutnának forrásokhoz a vírusválságból való kilábaláshoz (és majd a tagállamok által biztosított garanciákból hívnának le megfelelő részeket, hogy a támogatások mögötti kötvénykibocsátást vissza tudja fizetni az SPV a befektetők felé).
Az SPV felállításán való aktív gondolkodás nagyon erős üzenet a vétót mérlegelő magyar-lengyel párosnak, ugyanis így a vétó ereje ezen a fronton jócskán gyengül: a jogállamisági rendelet felpuhításának szándéka így nem érne célt. A 7 éves keretköltségvetés elindításához viszont kell a magyar és a lengyel kormány támogatása, de ott is arra utalnak a jelek, hogy a magyar-lengyel vétó kikerülésében gondolkodik egyelőre a közösség. A mai uniós biztosi ülésen Ursula von der Leyen azt mondta, hogy ha december 7-ig, jövő hétfőig nem változik a magyar-lengyel vétóbeli álláspont, akkor vészhelyzeti költségvetésre áttérve fognak tovább haladni. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as költségvetés havonta egytizenketted részével fognak működni azok az uniós programok (elég kevés van ilyen), amelyekre van/lesz januárig hatályba lépő uniós rendelet. Ez azt jelentené, hogy az EU a saját stábjára és valószínűleg a közvetlen agrárkifizetésekre tudna költeni, de új kohéziós rendelet hiányában a kohéziós politikára nem, és az uniós külügyi kiadásokra sem.
A fentiek egyúttal arra is utalnak, hogy nem akar engedni az uniós közösség a magyar-lengyel követeléseknek (a jogállamisági keretek felpuhítása irányába) és ma az Európai Parlamentben felszólalva az EU leendő soros elnöke, Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa is leszögezte, hogy nem nyitják újra a jogállamisági mechanizmus kérdését, az végleges, és a jövő heti EU-csúcson meg kell egyezni, különben lebénul az európai gazdaság. Ez is arra utal, hogy az elmúlt napokbeli megengedőbb nyilatkozatai után Costa is bekeményított az EP-ben felszólalva, és már nem támogatja a magyar-lengyel párost nyilvánosan.
(Portfolió nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás
Állítólag növekszik az oltási kedv hazánkban, kampányt is indít a kormány. Ön kérte már, vagy kérni fogja az oltást?
» Igen» Nem» Még nem tudom, de meggyőzhető vagyok» Még nem tudom, de inkább nem

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready