Irak bírósági keresetet nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok ellen, amiért a világ csendőre az elmúlt évtizedek folyamán több ízben is szegényített uránt tartalmazó fegyvert vetett be az arab ország ellen. A keresetet még 2020. december 26-án nyújtotta be a Stockholmban a svéd bíróságon a bagdadi kormány nevében dr. Hátif er-Rikábi, az Iraki Parlament jogi tanácsadója. A keresetet a felperes arra alapozza, hogy Amerika halált, születési rendellenességet és daganatos betegséget előidéző radioaktív szennyezettséget okozó légi és szárazföldi támadásokat hajtott végre Irak ellen – írja az el-Má’álúmá iraki hírportál és a Tasznim iráni hírügynökség.
Zoom
Demokráciaexportőrök bekopogtatnak egy iraki család otthonának ajtaján 2003-ban
A hírhez hozzáfűzzük, hogy Amerika és Nagy-Britannia az éppen három évtizeddel ezelőtt megindított, Sivatagi Viharnak elkeresztelt 1991-es Öbölháborúban 56 tonna urán tartalmú lövedéket lőtt ki tankokból, illetve 268 tonnát a repülőgépekről végrehajtott bombázás és rakétázás során iraki célpontokra. Később, a Szaddám Huszejn birtokolta nem konvencionális tömegpusztító fegyverekről szóló hazugsággal megindokolt, s 2003-ban megindított Irak-ellenes, s valójában nyolc esztendeig elhúzódó háború folyamán pedig Washington és brit harcostársai még a korábbinál is több és nagyobb emberi tragédiát okozó urániummal ellátott fegyvert vetett be az arab országban.
Zoom
Amerikai tüzérség lövi Fállúdzsá városát Irakban, 2004-ben (fotó: thenation.com)
A keresetet benyújtó dr. Hátif er-Rikábi elmondta: a 2003-ban Irakot hadüzenet nélkül lerohanó amerikai hadsereg 2004-ben kétszer is megostromolta a megszállóknak hősiesen ellenálló Fállúdzsá városát, s a hadműveletek folyamán nemzetközileg tiltott fegyverként foszfort, valamint gyengített uránnal készített páncéltörőt és gránátot is bevetett. A városban és környékén a rá következő években több száz csecsemő jött a világra különféle születési rendellenességgel, testi és szellemi fogyatékossággal.
Zoom
Születési rendellenességgel világra jött gyermek Fálludzsában (fotó: aljazzera.com)
A demokrácia legserényebb exportőre, Amerika azonban másutt is, így 1994-ben Boszniában és 1999-ben Koszovóban is bevetett gyengített uránt tartalmazó fegyvereket. Sőt, 2015 novemberében Szíriában az Iszlám Állam üzemanyagtankereit is uránt tartalmazó lövedékekkel támadta az amerikai hadsereg. Az utóbbi fegyvertény káros hozadéka nem az IÁ terroristáira mért csapás, hanem a környéken élő polgári lakosságot is ért sugárszennyezés volt.
Zoom
Az „iraki Hirosima” egyik áldozata (fotó: vice.com)
Irak most tehát elérkezettnek látta az időt arra, hogy nemzetközi fórumokon lépjen föl, követeljen igazságot és háborús jóvátételt a második világháború óta másoknak egyfolytában erkölcsöt prédikáló Amerikától. A dr. Hátif er-Rikábi benyújtotta keresetben Irak az ország korábbi nukleáris létesítményeit ért bombázások utóhatásaiért is kártérítést követel. Amerika az 1990-es években ugyanis kétszer, a 2000-es években pedig egyszer hajtott végre bomba-, illetve rakétatámadást iraki nukleáris létesítmények ellen - mondta az el-Má’álúmá iraki hírportálnak dr. Hátif er-Rikábi, aki egyben az ENSZ-be delegált iraki tárgyalócsoportnak is tagja. A nukleáris létesítmények elleni támadásoknak, pontosabban azoknak következtében keletkezett nukleáris szennyeződésnek tulajdoníthatók a különböző rákos és szélütéses megbetegedések, valamint születési rendellenességek, amiképpen a későbbi hasonló esetek is az Irak elleni amerikai hadműveletek számlájára írhatók.
Amint fentebb már említettük, a gyengített uránnal készült fegyverek bevetése mellett a Szaddám Huszejn rendszerének nukleáris létesítményei ellen végrehajtott támadások – beleértve az Izrael által 1981-ben végrehajtott légitámadást is – szintén magas szintű nukleáris szennyezettséget idéztek elő, amelynek következtében megnőtt a halálozások száma Irakban. A dr. Hátif er-Rikábi benyújtotta keresetben Irak ezért az ország korábbi nukleáris létesítményeit ért bombázások utóhatásaiért is kártérítést követel.
Amerika az 1990-es években kétszer, a 2000-es években egyszer hajtott végre bomba-, illetve rakétatámadást iraki nukleáris létesítmények ellen - mondta az el-Má’álúmá iraki hírportálnak dr. Hátif er-Rikábi, aki egyben az ENSZ-be delegált iraki tárgyalócsoportnak is tagja. A Stockholmban most benyújtott bírósági kereseten kívül az iraki jogi küldöttség az ENSZ-ben azt is szeretné elérni, hogy a világszervezet hozzon Washingtont háborús jóvátételre kötelező határozatot.
H. J. – Kuruc.info