Bezár!
2021. május 13., csütörtök, Szervác, Imola napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:32 Blinken és Lavrov kétoldalú találkozót tart a jövő héten Izlandon22:20 Az ujgurok elnyomásának befejezését követelték Kínától egy ENSZ-tanácskozáson22:07 "A kormány elvesztette az uralmat az utca fölött" - polgárháborús helyzet alakult ki a zsidók és az arabok között Izrael számos pontján21:54 Fehér, férfi, nem ratyik a szülei, és nem nézik terroristának? - Lista segít az agyhalottaknak eldönteni, ki mennyire kiváltságos21:24 Fehérnek álcázva követett el 30 betörést egy néger Los Angelesben21:14 Drága honfitársaink: videón, ahogy egy bottal járó 60 éves nő megtámad egy katonai sátrat, mert zavarja a városképet21:09 Felvidéken júniustól kezdhetnek oltani a Szputnyikkal20:52 Oroszországban pénzbírságra ítélték a Telegramot20:35 Nagy-Izrael miatt eredménytelenül ért véget a Biztonsági Tanács újabb rendkívüli ülése20:20 Merkel külügyminisztere újabb migránsokra vágyik20:06 Ma sem fukarkodott a rakétákkal a Hamász19:51 Szakértői bizottság: a jelenlegi rendszer nem tud megakadályozni egy újabb világjárványt19:21 Ideje lenne elküldeni egy iráni tanulmányútra a magyarországi "homofóbia" miatt visítozó buzikat19:01 Jókor szólnak: a Pfizer vakcinája átprogramozhatja az immunválaszokat18:46 Antiszemét-gyanús EU-főképviselő: "az izraeli hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jeruzsálemi szent helyek státuszát"
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Újabb orosz fenyegetés: a NATO-csatlakozás visszafordíthatatlan hatással lenne az ukrán államiságra

Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Zoom
Fotó: Maxim Shipenkov/EPA
Zaharova ezt Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnöknek arra a keddi nyilatkozatára reagálva jelentette ki, miszerint a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba.
"A szövetség tagságának elméleti megszerzése Kijev várakozásaival ellentétben nem a békét hozza el Ukrajnának, hanem fordítva, a feszültség nagyszabású fokozódásához vezet a délnyugati (ukrajnai) régióban és visszafordíthatatlan következményekkel járhat az ukrán államiság számára" - mondta Zaharova.
A szóvivő felszólította Kijevet, hogy tanúsítson felelősségteljes magatartást, és "végre lásson hozzá" a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz határ közelében kiújulhat és nagyszabású hadműveletekbe csaphat át a "polgárháború", amiért az ukrán fél magatartását tette felelőssé, amely "nem utasítja el teljesen saját problémájának erőszakos úton való megoldását". A Donyec-medencei helyzetet "rendkívül instabilnak" nevezte és rámutatott, hogy a feszültség fokozódása indokolja, hogy Oroszország intézkedéseket hozzon saját biztonsága érdekében, anélkül, hogy bárkit is fenyegetne.
"A katonai műveletek elindulása és a srebrenicaihoz hasonló mészárlás megismétlődésének lehetősége esetén, amiről egyébként (Vlagyimir) Putyin elnök is beszélt, a világ egyetlen országa sem marad közömbös. És minden ország, beleértve Oroszországot lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy ilyen tragédiák többé ne történhessenek meg" - hangoztatta az elnöki szóvivő.
Az etnikai tisztogatás lehetőségének felvetését Peszkov az ukrán fegyveres erőknél szolgáló nacionalista egységek tevékenységével indokolta.
A Kreml szóvivője korábban azt mondta, a NATO-tagság tovább mélyítené az ukrán válságot, mert ez elfogadhatatlan a szakadár területek lakossága számára.
Az ukránok kétharmada számít orosz támadásra
Az ukránok mintegy kétharmada tartja valószínűnek, hogy Oroszország hamarosan nagyszabású háborút indít Ukrajna ellen - derült ki abból a felmérésből amelyet a Rejting neves közvélemény-kutató központ végzett a napokban, és amelynek az eredményét pénteken hozták nyilvánosságra.
Az április 6-7-én végzett felmérés során 2500 felnőttkorú ukrajnai lakost kérdeztek meg telefonon. A megkérdezettek 36 százaléka magasnak minősítette annak a valószínűségét, hogy Oroszország teljeskörű inváziót indít Ukrajna ellen, 31 százalékuk ennek veszélyét közepesre értékelte, míg 15 százalék alacsonyra, és 12 százalék válaszolta azt, hogy nem lát ilyen veszélyt.
A szakértőket idéző Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte: összehasonlítva azzal a válsággal, amikor 2018-ban Oroszország elfogott három ukrán hadihajót a Kercsi-szorosban és őrizetbe vette a hajón szolgálatot teljesítő haditengerészeket, most másfélszer annyian tartanak az orosz agresszió kiterjedésétől az ország egészére, mint akkor. Emlékezetes, hogy 2018-ban Ukrajna több térségében, csaknem az ország felében rendkívüli állapotot is bevezettek az incidens után.
Az elemzők kiemelték még, hogy a nyugati és a középső országrészben lakók most jobban tartanak a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiterjedésétől, mint a keleti és a déli régiókban élők.
Közben Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese az lb.ua hírportálnak adott, pénteken közölt interjújában kijelentette, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus legutóbbi kiéleződése után Kijev rögtön kezdeményezte az úgynevezett normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország újabb csúcstalálkozóját, de a Kreml ezt visszautasította. Szavai szerint Oroszország a legutóbbi, 2019 decemberében Párizsban tartott normandiai csúcson született megállapodásokból semmit sem tartott be, kivéve a tűzszünet tető alá hozását, de még azt is folyamatosan megsérti. Hozzátette, hogy ezért most hármas, ukrán-német-francia megbeszélést terveznek.
Zsovka ugyanakkor úgy vélekedett: nem lehet kimondani, hogy a minszki és a normandiai formátum "blokkolva van". Rámutatott, hogy a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport továbbra is tart üléseket, a normandiai négyek pedig tanácsadói szinten egyeztetnek. Szavai szerint úgy tűnik viszont, hogy Moszkva ezeket a tárgyalásokat szándékosan "nem konstruktív" mederbe tereli.
Varsó: Oroszország bűntettjellegű lépésekre képes
Lengyelország "igazán nagy aggodalommal" figyeli Oroszországnak az ukrán határoknál zajló műveleteit, és nagyon negatívan értékeli őket - jelentette ki pénteken Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
A lengyel közszolgálati rádióban, a kiéleződött kelet-ukrajnai helyzet kapcsán feltett kérdésre válaszolva, Jablonski azt mondta: Vlagyimir Putyin kormányzása alatt Oroszország "a múltban már nem egyszer bebizonyította", hogy a nemzetközi jogot sértő lépesekhez használja ki "a meglehetősen nehéz nemzetközi helyzetet". Utalva a 2008-as grúziai, valamint a 2014-es ukrajnai eseményekre, a diplomata úgy vélte: Oroszország "a nemzetközi jog fényében egyértelműen bűntettjellegű lépésekre képes".
Jablonski szerint nem kizárt Ukrajna újbóli orosz megtámadása. Az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak "nagyon következetesnek kell lenniük", megelőző intézkedésekre van szükség részükről, "nemcsak nyilatkozatok, hanem cselekvés szintjén is". A miniszterhelyettes ebben a vonatkozásban a jelenlegi szankciók folytatását, szükség esetén újak kivetését említette.
Jablonski azt követően nyilatkozott, hogy előző nap Kijevbe látogatott a lengyel diplomácia vezetője, Zbigniew Rau. A varsói külügyi közlemény szerint a sürgősséggel szervezett látogatás összefügg azzal, hogy "Ukrajna határainál veszélyben van a béke". Rau csütörtökön aláhúzta: Ukrajna "nincs magára hagyatva a szuverenitás, a területi egység és a határok sérthetetlensége védelmében", és joga van a védekezéshez.
Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence "megszállt területeire" és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget.
A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona is életét vesztette. A térségben gyakorivá váltak a tűzpárbajok, amelyekért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.
(MTI nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready