A multilateralizmusról szóló találkozón, amelyen Kína elnökölt, Blinken aláhúzta: az országoknak be kell tartaniuk nemzetközi kötelezettségeiket, biztosítaniuk kell az emberi jogokat, és tiszteletben kell tartaniuk a szuverén egyenlőség alapelvét.

"Ha az ENSZ tagállamai, különösen ami a Biztonsági Tanács állandó tagjait illeti, semmibe veszik ezeket a szabályokat, és akadályozzák a nemzetközi jogsérelmeket elkövetők felelősségre vonását célzó kísérleteket, az azt üzeni, hogy mások büntetlenül megszeghetik azokat a szabályokat" - mondta az amerikai külügyminiszter.

A 15 tagú Biztonsági Tanácsban Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bír vétójoggal.

Az Egyesült Államok népirtással vádolta Kínát a többségében muszlim vallású ujgur népcsoport elnyomása miatt. Kína tagadja, hogy visszaélést követett volna el, és a szélsőségesség megfékezésével indokolja intézkedéseit.

Az ülésen Blinken hangsúlyozta, hogy egyetlen országnak sincs joga rabszolgasorba taszítani, kínozni és eltüntetni állampolgárait, semmibe venni emberi jogaikat, vagy etnikai tisztogatást végrehajtani a körükben.

Eközben Oroszország bírálta, hogy az Egyesült Államok csúcstalálkozót tartana a globális demokráciáról, amelynek célja Moszkva szerint egy új elitklub létrehozása nyíltan ideológiai alapon. Egy ilyen lépés csak tovább mélyítené a feszültséget a nemzetközi porondon - vélekedett Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.

Washington, Peking és Moszkva egyetértett abban, hogy közös fellépésre van szükség az éghajlatváltozás és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Az ENSZ Közgyűlésének elnöke és a Biztonsági Tanács több ideiglenes tagja a testület kibővítését követelte legitimitásának megőrzése érdekében. A BT reformja régóta beszédtéma, de eddig semmi sem történt az ügyben. Az állandó tagok most sem fordítottak figyelmet a reformot követelő hangokra.

(MTI)