A tájékoztatás szerint az amerikai katonák egy ideig támogatást nyújtanak a biztonsági szempontból kiemelten fontos szerepű kabuli nemzetközi repülőtér őrzéséhez is. A reptér zavartalan működését a tervek szerint a későbbiekben török csapatok biztosítják majd, és az ügyben amerikai és török tisztségviselők a következő napokban folytatnak egyeztetéseket.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője szerdán azt mondta, egyelőre semmiféle megállapodást nem írtak alá Törökországgal, ezért egyelőre nem bocsátkozott részletekbe a kabuli repülőtérrel kapcsolatos terveket illetően. Mindazonáltal hozzátette: reméli, hogy a repülőtér biztonságának kérdése megoldódik, s a török csapatok ebben segítséget nyújtanak.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője csütörtöki sajtónyilatkozatában aláhúzta: semmi nem változott a csapatkivonással kapcsolatban, amelyet a hivatalos verzió szerint szeptember közepéig teljes egészében végrehajtanak.

Pénteken Asraf Gáni afgán elnök és Abdulla Abdulla, az afgán nemzeti megbékélési tanács vezetője találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a washingtoni Fehér Házban, illetve egyeztetéseket folytatnak Lloyd Austin védelmi miniszterrel is.

Elemzők rámutatnak arra, hogy Joe Biden - és hivatali elődje, Donald Trump - többször fogadkozott, hogy véget vet az "Amerika leghosszabb háborújának" számító afganisztáni vállalkozásnak, s bírálatokat válthat ki a döntés, mely szerint mégis maradnának amerikai katonák az országban. Kiemelik azt is, hogy a csapatkivonástól a Fehér Házban vélhetően azt remélik, hogy a Biden-adminisztráció fokozottabb figyelmet fordíthat Kína és Oroszország felé.

Biden április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, azaz idén szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba. A radikálisok a csapatkivonásról szóló bejelentést követően valóban offenzívát indítottak az afgán kormányerők állásai ellen az ország több tartományában, és számos körzetet irányításuk alá vontak.

Az eredeti tervek szerint a csapatok nagy része már július elejéig elhagyta volna Afganisztánt, a csapatkivonást azonban lassították az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről jelentett koronavírus-fertőzések, illetve az amerikai és nemzetközi erőkkel együttműködő, mintegy 18 ezer afgán alkalmazott bevándorlási vízumkérelmének elbírálása.

(MTI)